Húsvét hetedik hét csütörtökje

Húsvét hetedik hét csütörtökje

Jézus főpapi imájának harmadik részét olvassuk a mai nap evangéliumában, amely ima az utolsó vacsorán hangzott el. E részben a mi Urunk azokért fohászkodik a mennyei Atyához, akik nem ismerik őt személyesen, hanem tanítványainak igehirdetésére fognak hinni őbenne, tehát a jövendő Egyház tagjaiért imádkozik. Első kérése az egységre vonatkozik. A Fiú és az Atya között fennálló szeretetteljes egységnek tükröződnie kell a krisztushívők egymással való kapcsolatában is. Ez az egység azonban mindig Isten ajándéka. Éppen ezért Jézus imájához kapcsolódva és azt nap mint nap megismételve nekünk is az Atyához kell fordulnunk az egység nagy ajándékáért, hiszen számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy sok embert megkísért a széthúzás, a békétlenség, az egymással való értelmetlen harc. A történelem során ez az egység megsérült, tehát a különböző keresztény felekezetek mindegyikének kell imádkoznia és tennie a Krisztus által óhajtott egységért.
Ezt követően azt kéri Jézus, hogy a benne hívők megláthassák dicsőségét, azaz ne csak a szenvedő Jézus arcát szemlélhessük, hanem találkozhassunk a feltámadt Jézussal is. E szándéka az Úrnak akkor valósul meg, ha kitartunk a hit útján és eljutunk az üdvösségre.
Jézus imájának utolsó mondatából kiderül, hogy Jézus akkor él bennünk elevenen, ha Isten szeretetét hordozzuk szívünkben, s megmaradunk ebben a szeretetben.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre, hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!