2018. február 9., péntek

„csak ők ketten voltak a mezőn”



„csak ők ketten voltak a mezőn”

Salamon király magára haragította Izrael Istenét azzal, hogy öreg korában pogány feleségeinek Istent súlyosan sértő kérelmét elfogadta, és bálványaik tiszteletére templomokat építtetett. Ezért az Úr tudomására hozta népe kegyvesztett királyának, hogy elveszi utódaitól Izrael tíz törzsét, és ellenlábasának adja, Dávid házának pedig mindössze két hűséges törzse marad: Júda és Benjamin. A mai olvasmány erre az átalakulásra készíti fel a figyelmes olvasót. Salamon továbbra is sokat építkezett. Dávid városában megépítette a Millót. Ezt az épületet vagy más műtárgyat ugyan nem ismerjük, de ennek építésekor tűnt fel Salamonnak egy erős és ügyes férfiú, aki Efraim törzséből származott. Mivel ügyesen és jól irányította a rá bízott munkákat, Salamon megbízta azzal, hogy József két törzsének, Efraimnak és Manasszénak a robotfelügyelője legyen. A két erős akaratú ember jó viszonya azonban idővel megromlott.„Ebben az időben Jeroboám kiment Jeruzsálemből, s az úton találkozott vele a Sílóból való Ahiás próféta, akin új palást volt, és csak ők ketten voltak a mezőn  Ekkor Ahiás megragadta rajta levő új palástját és tizenkét darabra szakította és azt mondta Jeroboámnak: Vegyél magadnak tíz darabot, mert ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Íme, én elszakítom a királyságot Salamon kezétől, s neked adok tíz törzset – egy törzs azonban maradjon meg neki szolgám, Dávid miatt és Jeruzsálem városa miatt, amelyet kiválasztottam Izrael minden törzse közül” (29-32) A próféta nyilván Isten gondviselő irányításával jött szembe Jeroboámmal, amikor senki más nem tartózkodott a mezőn. Akkor már megromlott Salamon és Jeroboám viszonya.  Ha a király meglátta volna őket beszélgetni, főként ha az új palást szétrepegetését nézte volna végig, és azt elmondta volna Salamonnak, éles eszével azonnal visszaemlékezett volna Isten szavára: elveszem tőled a királyságot  és ellenségednek adom. Jeroboámot nem mentette volna meg senki a haláltól. Meghalt Salamon. Rengeteg fia és lánya lehetett. Utódjának Roboám nevű fiát jelölte ki még életében. Az akkori szokásjog szerint azonban a törzsek véneinek is meg kellett erősíteniük az új királyt. Roboám összegyűjtötte őket tanácskozásra. Azt kérték, hogy csökkentse a nagyon felduzzadt adókat, amelyeket apja rakott a nép vállára, mert rengeteg felesége és gyereke eltartása, udvari pompája felemésztett minden pénzt. Roboám azt mondta, hogy megbeszéli tanácsadóival. Az öregek, apja tanácsadói, józannak látták az adók csökkentését. Roboám összehívta kortársait is. Azok azonban azt ajánlották, hogy keményen jelentse ki: inkább növeli az adókat. Az újabb értekezleten aztán bejelentette Roboám: „Apám súlyossá tette igátokat, de én még súlyosabbá teszem igátokat; atyám ostorral vert titeket, én meg skorpióval foglak verni benneteket” (12,14) Ezt hallva, az északi tíz törzs otthagyta Roboámot és királlyá választotta Jeroboámot Ahiás próféta jövendölése szerint. Az elviselhetetlen adókat könnyebbíteni kell! A vezetők legyenek testvéreik szolgái, ne zsarnokai!


Pio atya tíz tanítása új lökést adhat az életednek



Pio atya tíz tanítása új lökést adhat az életednek


Pietrelcinai Szent Pio, a stigmatizált ferences rendi szerzetes pap, akinek Isten különleges adományokat és karizmákat adott, minden erejét arra fordította, hogy megmentse a lelkeket. Íme pár tanítása, amely a mi életünket is felrázhatja.


1. Ne törődj a holnappal, azzal foglalkozz, hogy ma jót tegyél!
2. Ha Jézus ilyen boldoggá tesz minket a földön, milyen lesz a mennyben?
3. Ha a félelem megbénít, mondd, ahogy Szent Péter: „Ments meg, Uram!” Ő kinyújtja a kezét – szorítsd meg erősen, és járj boldogan!
4. Igyekezz mindig a legjobbat tenni: ma jobbat, mint tegnap, holnap jobbat, mint ma!
5. Ha az ördög nem alszik, hogy elveszejtsen minket, a Szűzanya nem hagy el minket egy pillanatra sem.
6. Amikor időt vesztegetsz, lekicsinyled Isten ajándékát, azt az ajándékot, amelyet Ő, a végtelenül jó a te szeretetedre és nagylelkűségedre bíz.
7. Legyetek lelki méhecskék, amelyek a kaptárjukba nem visznek mást, mint mézet és viaszt! Otthonotok legyen csurig tele édes szelídséggel, békével, egyetértéssel, alázatossággal és kegyességgel, így beszéljetek másokkal!
8. Munkálkodj a jón bárhol, amíg bárki azt nem mondhatja: „Ez Krisztus fia.” Viseld el a gyötrelmeket, a betegséget, a kínokat Isten szerelméért és a szegény bűnösök megtéréséért!
9. Egy megtért ember beszélt Pio atyának az attól való félelméről, hogy újra elesik. Pio atya azt mondta neki: „Veled leszek. Gondold meg, fiam, hagynék újra elesni egy lelket, amelyet fölemeltem? Menj békében, és bízz bennem!”
10. Akinek van ideje, ne várjon időt! Ne halasszuk holnapra, amit ma megtehetünk! A jövő ígéretéből a „lehetett volna” marad, és ki mondja meg nekünk, hogy holnap élünk-e? Hallgassuk meg lelkiismeretünknek, az igazi prófétának a hangját: „Ha ma halljátok az Úr hangját, ne akarjátok becsukni a fületeket!” Térjünk észhez, és értékeljük, hogy egyedül az elillanó pillanat van a mi birtokukban. Pillanat és pillanat közé ne tuszkoljunk időt, mert az nem a tulajdonunk!


Évközi ötödik hét péntekje



Évközi ötödik hét péntekje


A tegnapi evangélium szerint a pogány asszony kérésére Jézus távolból gyógyította meg a lányát, azaz ténylegesen nem is találkozott, nem érintkezett a gonosz lélektől megszállt személlyel. A mai evangéliumban szereplő dadogva beszélő süket meggyógyításakor Márk evangélista éppen az érintést, a közvetlen kapcsolatot hangsúlyozza. Jézus úgy tesz csodát, hogy megérinti kezével a beteg testrészeket, a hallásra képtelen fület és a beszédképtelen nyelvet, s mozdulatára, érintésére azok megnyílnak.
De ne csak az Úr látványos mozdulataira figyeljünk, hanem arra is, amit a gyógyítás előtt tett: „föltekintett az égre és fohászkodott” – olvassuk a szövegben. Égre tekintése és imádkozása azt jelzi, hogy cselekedeteit a mennyei Atyával való egységben viszi végbe. Jézus minden esetben az Atya akaratával megegyezően cselekszik, csodái azt mutatják, hogy a mennyei Atya irgalma kiárad az emberekre.
A történetnek egy másik eleme is lényeges tanulságot hordoz magában. A süketnéma embert társai, talán barátai vagy rokonai viszik Jézushoz és ők kérik segítségét. A sérült, beteg emberek a maguk erejéből sokszor képtelenek egy-egy lépést tenni szabadítójuk, gyógyítójuk felé. Legyünk segítségükre! Vigyük gondjaikat imádságunkban az Úr elé és kérjük bizalommal segítségét!
© Horváth István Sándor

Imádság

Add Istenem, hogy szeressük egymást! Add, hogy minden embert szeressünk, még ellenségeinket is; nem azért, mivel testvéreink, hanem hogy azok legyenek! Add, hogy mindig égjen bennünk ez a testvéri szeretet, a testvér mint olyan iránt, és az ellenség iránt, hogy a szeretettől testvér legyen. 


2018. február 8., csütörtök

Hívom a családokat 2018 februárjában – Bíró László püspök levele



Hívom a családokat 2018 februárjában – Bíró László püspök levele


Hívom a családokat, házaspárokat, jegyeseket és szerelmeseket, a családokat szerető szerzetes- és paptestvéreket, és mindenkit, aki a család és az élet mellett áll!


Folytatom azoknak a gondolatoknak ismertetését, amelyek Ferenc pápa tanításából alapul szolgáltak a Családok IX. Világtalálkozójára felkészítő lelkipásztori útmutató összeállításánál.
A keresztény öröm. A keresztény öröm abban az igazságban gyökerezik, hogy van Isten, és hogy Isten maga a szeretet. Jézus a szeretet öröméről világosan beszél: „Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben, mint ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen” (Jn 15,10–11). Ez az igazság döntő hatással van az emberi élet minden területére, a társadalomra, a család intézményére és az egyes családokra, de minden egyes emberre is. Bármilyen legyen is a formája, a család az első hely, ahol megtapasztalhatjuk a szeretetet, ahol szeretve érezhetjük magunkat, és viszontszerethetünk. A szeretetnek ez a megtapasztalása teszi lehetővé, hogy pozitív önértékelésünk alakuljon ki, és képesek legyünk egészséges kapcsolatok formálására. A család léte az egyes emberek egészséges és boldog létének legfontosabb feltétele. „A család olyan érték, amelyet a társadalom nem nélkülözhet, ezért a társadalomnak védenie és oltalmaznia kell azt” (AL 44).
Minden ember – fiatal és idősödő, nő és férfi, falusi és városi – vágya, hogy állandó és tartós szereteten alapuló emberi kapcsolatra tehessen szert. A tartós és kizárólagos szeretetre épülő házasság és a családalapítás iránti vágy ma is él az emberekben, valóban örömhír tehát számukra a családra vonatkozó keresztény üzenet. (vö. AL 1)
A világban sajnos működnek olyan erők is, amelyek a családi élet, illetve az emberek közti, állandó elköteleződés ellen dolgoznak. Vannak, akik azt állítják, hogy az individualizmus és az önmegvalósítás nagyobb értéket képvisel, mint a másokért és a közjóért való cselekvés. Az ilyen embereket csak a személyes céljaik érdeklik, ahelyett hogy felismernék azt, hogyan tudnák a képességeiket és talentumaikat mások szolgálatába állítani, mind a családjukban, mind a tágabb környezetükben. Ahol ez a gondolkodásmód teret nyer, ott a családi kapcsolatok meggyengülnek, a családtagok elszigetelődnek egymástól, elvész az öröm.
Keressetek a családban, rokonságban, ismerősi, baráti körben olyan embereket, akik örömben élnek! Mi a titkuk?
Egység, egyenrangúság és egyformaság. Ferenc pápa a mai világ több örvendetes, új jelenségére is felhívja a figyelmünket: az emberek érett döntéseket akarnak hozni, amelyeknek helyességéről meg vannak győződve, nem csupán azért, mert így szokás. Ily módon az életüket jobban tudják irányítani, és elégedettebbekké válhatnak. „Örömmel látjuk, hogy a férfi és a nő azonos méltóságának elismerése arra vezet, hogy a diszkrimináció régebbi formái eltűnnek, és a családokban növekszik a kölcsönösség” (AL 54). Ez segíti az egyenlő munkamegosztást és felelősségvállalást. Így amellett, hogy a családok jobban tudják befolyásolni a saját jövőjüket, az egyes emberek is el tudják érni a saját céljaikat, hozzájárulva ezzel a házaspár és a család közös jólétéhez.
Miért fontos, hogy a férj és a feleség egyenlő arányú munkamegosztásához egyenlő arányú felelősségvállalás is társuljon? Hogyan lehet az idősebb családtagokat bizonyos házimunkák alól mentesíteni anélkül, hogy ezzel kisebbrendűségi érzést keltenénk bennük?
A Szentírásban olvassuk, hogy a házasságban „a kettő egy testté lesz” (Mt 19,5). Két különböző személyiségből, a férfiból és a nőből egy új személyiség, a házaspár lesz. Eggyé válnak, kiegészítik egymást. Erre vágytak, ezért nagy öröm számukra az eggyé válás. Korunk egy kevésbé örvendetes új jelensége a genderideológia, amely tagadja a férfi és nő közötti lényegi különbözőséget, nemi különbségek nélküli társadalmat vizionál, és ezzel lerombolja a család antropológiai alapját. A férfi és a női biológiai identitástól radikálisan elválasztja az ember személyes identitását, ezt változtathatónak, az ember saját elhatározásától függőnek tekinti, és ebben a szellemben akarja átalakítani a gyermeknevelést is. A biológiai nemiséget (sex) és a nemiség társadalmi-kulturális szerepét (gender) ugyan meg lehet különböztetni, de ezeket nem lehet egymástól elválasztani.
Másrészt a biotechnológiai forradalom az emberi utódnemzés területén megteremtette a nemzési tevékenység manipulálásának lehetőségét, függetlenné tette az utódnemzést a férfi és nő közötti szexuális kapcsolattól. Ily módon az emberi élet és a szülői mivolt egymással szabadon összeköthető és elválasztható valóságokká váltak, az egyén és az együtt élő – nem szükségszerűen heteroszexuális és szabályszerűen egybekelt – párok vágyainak vannak alávetve. Tudomásul kell vennünk, hogy az ember törékeny és az élet bonyolult, de nem fogadhatjuk el a valóság két tényezőjének szétválasztását. Mi, emberek teremtmények vagyunk, nem vagyunk mindenhatók. A teremtett világ megelőz bennünket, és ajándékként kell fogadnunk azt. Arra vagyunk hivatva, hogy őrizzük meg emberségünket, és ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy emberi mivoltunkat úgy kell elfogadnunk és megőriznünk, ahogy a Teremtő minket megalkotott. Ne essünk abba a bűnbe, hogy a Teremtő helyébe akarunk lépni! (vö. AL 56).
A Teremtő nem alkotott selejtet, mindenkit a számára legjobb starthelyzetből indít. A mi feladatunk ezt a helyzetet kihasználva megvalósítani Isten velünk kapcsolatos tervét. Mi segít abban, hogy gyerekeiteknek ezt megmagyarázzátok?
A család és a nevelés. A család az emberi értékek első iskolája. Itt tanulunk meg élni a szabadsággal, itt érnek meg az egész életre megmaradó hajlandóságaink, itt alakulnak ki vonzódásaink az értékekhez, és itt ivódik belénk bizonyos magatartásformák önkéntelen elutasítása. A családi környezetben lehet megtanulni a kommunikációs eszközök üzeneteinek kritikus megkülönböztetését is. Sajnos a média gyakran negatívan befolyásolja vagy gyengíti a családi életben kapott értékeket. (vö. AL 274)
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy – a családban, az iskolában vagy más közösségekben – a gyermekkorban kapott sebek az egész életre nyomot hagynak. Csalódások, rosszul vagy félreértelmezett szeretet, magárahagyottság, túlzott szigor vagy engedékenység oda vezethet, hogy a fiatalokban torzképek alakulnak ki az erkölcsi értékekről. Az ilyen esetekben segíteni kell őket abban, hogy megértsék: senki sem tökéletes, de már kis lépésekkel is elindítható belső világuk gyógyulási folyamata, eljuthatnak az emberek és a társadalom megértésére és a velük való kiengesztelődésre. (vö. AL 272)
A keresztény erkölcsi nevelés célja az embereket olyanokká formálni, hogy minden kényszertől, függőségtől és szenvedélytől mentesen, tudatosan és szabadon teljes akarattal mindig a jó, a szép, az igaz és a szent mellett döntsenek. Az ilyen emberek örömben élnek, életükkel, tetteikkel és szavaikkal hitelesen hirdetik az evangélium örömhírét: Isten van, Isten szeret minket, Isten maga a Szeretet.
Bíró László tábori püspök,
az MKPK Családbizottságának elnöke,
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
 


A pápa felhívást intézett a téli olimpia sportolóihoz



A pápa felhívást intézett a téli olimpia sportolóihoz


Február 7-én, a szerdai általános kihallgatáson a Szentatya felhívással fordult a pénteken kezdődő XXIII. Téli Olimpiai Játékok sportolóihoz és szervezőihez: arra hívja a résztvevőket, hogy békésen oldják meg a konfliktusokat, párbeszéddel és a kölcsönös tisztelet jegyében, ahogy a sport tanítja.


„Holnapután, február 9-én kezdődnek a XXIII. Téli Olimpiai Játékok Pjongcsang városában, Dél-Koreában, kilencvenkét ország részvételével. A hagyományos olimpiai fegyvernyugvás idén különleges jelentőséget nyer: a két Korea küldöttsége egy közös zászló alatt együtt vonul majd fel, és egy csapatként fog versenyezni. E tény alapján reménykedhetünk egy olyan világban, ahol a konfliktusokat békésen, párbeszéddel és egymás tiszteletben tartásával oldják meg, ahogy a sport is tanítja. Üdvözletem küldöm a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a férfi és női sportolóknak, akik részt vesznek a pjongcsangi játékokon, továbbá az állami hatóságoknak és a Koreai-félsziget lakosságának. Imámmal kísérek mindenkit, miközben megújítom a Szentszék elkötelezettségét minden olyan hasznos kezdeményezés támogatására, amely a békét és a népek közötti találkozást szolgálja. Kívánom, hogy ez az olimpia a barátság és a sport nagy ünnepe legyen! Isten áldjon és oltalmazzon mindannyitokat!” – fogalmazott a Szentatya.
Kilencvenkét ország, köztük Magyarország is részt vesz a dél-koreai téli olimpián február 9. és 25. között. A nyitóünnepségen jelen lesz az Athletica Vaticana küldöttsége, amely szentszéki alkalmazottakból álló csapat.
Február 6-án, kedden kezdődött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 132. közgyűlése Pjongcsangban, amelyre első alkalommal a Szentszék is meghívást kapott. Az országok zászlói között lobog Vatikán Városállamé is.