2018. február 8., csütörtök

Évközi ötödik hét csütörtökje



Évközi ötödik hét csütörtökje


A mai evangéliumban ismét egy ördögűző csodáról olvasunk, amelyben megtalálhatók az ilyen jellegű csodák elemei. Miként korábban Jairus, a zsinagóga elöljárója haldokló kislányához hívta Jézust, most egy asszony kéri segítségét lánya érdekében. Az evangélista kiemeli, hogy az asszony pogány származású, s így hangsúlyozza, hogy az Isten országának örömhíre és jótéteménye nem csak a választott nép, a zsidóság tagjainak szól, hanem mindenki, bármely nemzet tagja részesedhet belőle. Aki hittel és bizalommal fordul az Úrhoz, annak kérése meghallgatásra talál.
A történet sajátossága, hogy első pillanatban Jézus elutasítónak tűnik, szinte megsérti, kutyához hasonlítja az asszonyt, aki mégsem veszi ezt bántásnak, hanem találóan megfelel Jézusnak, mégpedig az ő hasonlatát továbbgondolva. Kitartó kérése meghozza jutalmát és kiváltja Jézus elismerését, dicséretét.
Amikor valaki olyat mond nekünk, ami első pillanatban nem tetszik és bántónak hat, akkor sem érdemes azonnal megsértődnünk, mert javunkra tudjuk fordítani a helyzetet. Ilyenkor mondjuk azt magunkban: Nem tudsz megsérteni, mert nem akarok és nem fogok megsértődni.
Ha pedig nem teljesül azonnal, amit Istentől kérünk, legyünk kitartóak az imádságban!
© Horváth István Sándor

Imádság

Jézusunk köszönjük, hogy megmutattad, mit vársz tőlünk. Te többet kívánsz tőlünk, mint elődeinktől. Kemények a szavaid, de csak hálát adhatunk nagy bizalmadért, mert parancsaid értünk, és nem ellenünk szólnak. Előtted kedvesebb a megbocsátás az oltárra helyezett áldozatnál, az igaz szó az esküvésnél. Segíts csírájában elfojtani a rosszat, segíts nem elnézőnek lennünk magunkkal szemben. Kemény a szavad, de hiszem, hogy jobb nekem bármely tagomat elveszteni, saját akaratomról egészen lemondani, ha az akadályoz az örök élet felé!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése