2017. április 21., péntek

Gonosz szellemek réme Könyörögj érettünk!



Gonosz szellemek réme 
Könyörögj érettünk!


Vannak dolgok, amelyek számunkra fontosak, ahogy Péternek a halászás. Mert abban a dologban találjuk meg a magunk biztonságát, abban találjuk meg helyünket, hiszen azt a közeget ismerjük, ott értünk el eddigi életünkben sikereket. Talán úgy érezzük, hogy eddig az, amit tettünk, amivel foglalkoztunk, nem sok csalódást okozott, vagy azokat már el tudjuk viselni, már megszoktuk, hogy lehetnek benne csalódások, de összességében sikeresnek mondhatjuk magunkat. Vissza menekülve, ebbe a helyzetbe, közegbe, egyszerre rá kell döbbennem arra, hogy, bizony érhet olyan csalódás, amivel eddig még nem találkoztam: valaki, a partról, akit még sosem láttam, ad tanácsot, nekem (!), és igaza lesz!
Aztán, arra is rá kell jönnöm, hogy Ő, akinek a tanácsa önmagamban elbizonytalanít, nem is ismeretlen. Én nem ismertem fel, hogy Ő az, Aki elhívott engem, Aki valami új küldetéssel bízott meg, de, amikor magamra hagyott, elbizonytalanodtam abban, hogy az már az én dolgom! Talán nem bíztam Benne úgy, ahogy kellett volna! És lám: utánam jön, Ő jobban bízik bennem, mint én, önmagamban! Azt mondja: „emberek halászává teszlek téged”. Amit én persze, nem értek.
Mi közöm van nekem az emberekhez? Én a halászathoz értek, nem az emberekhez. Vagy tévedek, ahhoz sem értek, csak eddig azt hittem, hogy értek hozzá? Valaki eszközének vall engem! Aki többet tud rólam, mint én magam. Aki azért hisz bennem, mert tudja kiben hisz – mert nem bennem hisz, hanem abban, akié az életem. Akitől van életem, Akiben van Életem, Akinek szolgálatára akar tanítani engem, mert Ő minden Igazság, bölcsesség és hatalom Ura. Ki Ő? Ismerem, ismerhetem? Nem biztos. De az lehetséges, hogy többet engedett megtudni nekem önmagáról, mint másoknak, azért, hogy nekik tanúságot Tegyek Róla!
Péterben lehet, hogy valami ilyen, vagy ehhez hasonló gondolatok dolgoztak? Majd, e gondolatait elmélyítette a Szentlélek, és képessé tette átformálni, átalakítani személyiségét?
Jézus Krisztus jelenléte az életünkben, belépése az életünkbe olyan látásmódbéli változást okozhat, mely gyökeresen megváltoztatja életünket! Akarom? Elfogadom, elviselem, vagy megengedem? Ezen múlik az, hogy eszközévé lenni lehetek-e Isten szándékának!
Péter, többé nem törődött a törvényekkel, megengedte, hogy Isten szeretete minden törvényt – benne – felülírjon! Megkapta Istentől azt a kegyelmet, hogy minden Krisztuskövető elfogadja, elismerje, hogy Ő az Akire Isten rábízza Isten országának jövőképének formálását, irányítását. Mindegyikünk életében van olyan terület, aminek irányításában Isten egyedül ránk számít! Benne egy nagy egységben, kohóban, melyből kirajzolódhat – még akkor is, ha én a parányi ember nem ismerem fel – az a teljesség, az az Ország, melyet Isten már ott, a teremtés kezdetén kimondta, hogy mindez jó!
Mennyei Atyám, az Általad, és Neked Jó elérésében segíts engem, hogy abban és ott, és akkor lehessek eszközöd, amire engem szánsz! Ámen


Himnusz DX.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.


HIMNUSZ

Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.


Az isteni irgalmasság egyesíti Szent II. János Pált és Ferenc pápát



Az isteni irgalmasság egyesíti Szent II. János Pált és Ferenc pápát


Ferenc pápa Lengyelországban, az Isteni Irgalmasság kegyhelyen 

Április 23-án, vasárnap ünnepeljük az Isteni Irgalmasság napját. Az ünnepet Szent II. János Pál pápa vezette be 2000-ben, Szent Fausztina Kowalska, az isteni irgalmasság apostola szentté avatásán. Az ünnep elválaszthatatlanul kötődik Urunk feltámadásához, ezért döntött úgy Wojtyła pápa, hogy Húsvét második vasárnapjára teszi. Minderről II. János Pál szentté avatásának posztulátora, Slawomir Oder prelátus beszélt a Vatikáni Rádiónak. Mint mondta, rendkívüli összhang van Ferenc pápa és II. János Pál között az irgalmasság témájában.
Szoros a kötelék a két pápa között az irgalmasságban
Nem gondolhatunk az isteni irgalmasságra Urunk feltámadása nélkül, mert Húsvétban találjuk meg Isten irgalmassága kinyilatkoztatásának csúcspontját, az örök életre való nyitást. Ez a legnagyobb ajándék, amelyet Isten Krisztusban nyújt az embernek. Jézus éppen azért jött el a világba, hogy kinyilatkoztassa Isten irgalmas arcát – mondta az interjúban Oder prelátus. Nyilvánvaló a mély kötődés az irgalmasság témájában II. János Pál és Ferenc pápa között, aki rendszeresen merít a Dives in Misericordia – kezdetű enciklikából, ennek szentelte a jubileumot is.
Emberi érzékenység és hasonló történelem
Oder prelátus ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét pápa olyan országból származik, ahol társadalmi és történelmi nehézségek terhelték meg az emberek életét. Az emberi érzékenység és a történelmi tények, a figyelem az emberi méltóság és a szegények iránt mind közel hozza egymáshoz ezt a két pápát, éppen az isteni irgalmasság kapcsán. Az irgalmasság nem számolja föl az igazságosságot, hanem túlmutat rajta. II. János Pál is azt kérdezte Dives in Misericordia – kezdetű enciklikájában, hogy vajon elegendő-e önmagában az igazságosság? Valójában az egyháznak az irgalmasságot kell hirdetnie, mint a szeretetben megvalósuló igazságosság legmagasabb formáját – adta meg rá a választ a szent pápa. Az emberi igazságosság Isten nélkül az ember tagadásához, rabszolgarendszerhez és a személy méltóságának tagadásához vezet – ezt jól megmutatta a XX. század történelme – magyarázta a lengyel posztulátor. Természetesen nincs ellentmondás igazságosság és irgalmasság között, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az isteni irgalmasság kinyilatkoztatása erkölcsi, vallási kötelességet ró az emberre, hogy befogadja ezt a misztériumot és megtérjen neki. Az irgalmasság megkívánja a befogadást és az emberi szív folyamatos megértését – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Slawomir Oder prelátus, II. János Pál szentté avatásának posztulátora.
 
 

Húsvét péntekje



Húsvét péntekje


A Jézus halála utáni napokban az apostolok azt gondolták, hogy egyetlen lehetőség marad számukra: visszatérni eredeti foglalkozásukhoz. Az Úr halálát követően ott kell folytatniuk életüket és munkájukat, ahol abbahagyták akkor, amikor Jézus meghívta őket követésére. A mai evangélium beszámolója szerint Péter és apostoltársai újra ott vannak a tavon, bárkába szállnak, halászni indulnak, valamiből meg kell élniük, dolgozniuk kell. Mintegy három évvel ezelőtt innen hívta el őket az Úr, s most talán el is akarják felejteni a szomorú eseményeket.János evangélista részletesen leírja munkájukat. Egész éjszaka a vízen vannak, fáradozásuk mégsem hoz eredményt, egyetlen halat sem tudnak fogni. Gondolataik minden bizonnyal az Úr kereszthalála körül forognak. Ebben a sikertelen, csalódott helyzetben szólítja meg őket Jézus, de nem ismerik fel őt. Az emmauszi tanítványok esetében már találkoztunk azzal, hogy látásukban akadályozva vannak. Most az apostoloknál is erről van szó.
Jézus azt parancsolja nekik, hogy vessék ki a hálót halfogásra. Ne felejtsük, hogy ők nem tudják, hogy Jézus mondja ezt nekik. Ha felismerték volna őt, érthető volna azonnali engedelmességük. De miért fogadnak szót egy idegennek, aki parancsot ad nekik? Miért vetik ki mégis a hálót egy idegen kérésére? Mert halat akarnak fogni. Legalább ez adjon értelmet az életüknek.
Ha felismerjük, hogy Jézus velünk van, és engedelmeskedünk neki, akkor biztosan eredményes lesz szolgálatunk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!