2017. április 18., kedd

Ínségesek vigasztalója Könyörögj érettünk!



Ínségesek vigasztalója 
Könyörögj érettünk!



Péter szavai egy képet vetítenek elém. Ebből a képből rajzolódik ki Pál apostol gondolata: „amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem”.
Ugyanis, Péter azt mondja: „Isten Úrrá és Krisztussá tette őt, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek!’’ Majd erre hivatkozva ajánlja, kéri: „Tartsatok bűnbánatot, és mindegyiktek keresztelkedjék meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára” – „Mentsétek meg magatokat ettől a gonosz nemzedéktől!’’
Kiválni, eltávolodni, rádöbbenni tévedésemre, belátni, visszatekintve, hogy mikor és miben tévedtem! Nem félelemmel, hanem bűntudattal. Nem bűntudattal, hanem alázattal! Isten elé tárva, beismerve magam gyengeségét!
Hogy erőtlenségemben lehessen erősségemmé Isten! Mert Isten a legtöbbet, és a legjobbat akarja és képes kihozni, ha rá megengedővé teszem magam.
Jézus erre utal, talán, amikor ezt mondja Mária Magdolnának: „Ne tarts fel engem”!
El vagyunk foglalva, el vagyunk telve magunkkal, annyira, hogy észre sem vesszük, hogy mi az Isten szándéka, dolga velünk. Mert a világban és a világnak élünk, de nem az Istenben.
Távolíts el Istenem belőlem minden akadályt, mely tervedet és szándékodat velem, gátolja, hogy beteljesülhessen! Ámen


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése