2017. április 8., szombat

Nagyböjt ötödik hetének szombatja



Nagyböjt ötödik hetének szombatja


Szent János evangélista részletesen beszámol írásában Lázár betegségének és halálának híréről, Jézus kis késlekedéséről és indulásáról, megérkezvén Betániába beszélgetéséről Mártával és Máriával, majd pedig Lázár feltámasztásáról (vö. Jn 11,1-44). A mai evangélium ennek következményeit mondja el. Úgy tűnik számunkra, hogy Lázár feltámasztása fordulópontot jelent Jézus ellenfelei számára. Mivel az eset hatására sokan hittek Jézusban, a vezetők elhatározták, hogy megölik. Tanítása és cselekedetei miatt eddig is fokozódott a feszültség Jézus és a vallási vezetők között, mostanra viszont „betelt náluk a pohár.” Eddig is próbálták már őt lehetetlenné tenni körülményes és vádaskodó kérdéseikkel, megvádolták már az ördöggel való szövetkezéssel, nehezményezték, hogy nem tartja tiszteletben és tanítványaival nem tartatja meg a mózesi törvényeket, most viszont új szintre emelkedik a vele való szembefordulás, a „Jézus-ügy” miatt összehívják a főtanácsot, amelynek tagjai döntést hoznak arról, hogy meg kell halnia. A törvényesség látszatának fenntartása érdekében rendeletet, elfogatóparancsot adnak ki ellene, hogy hivatalos tárgyalás keretében mondhassák majd ki a halálos ítéletet.
Azt is gondolhatnánk, hogy ettől kezdve az eseményeket végig Jézus ellenfelei irányítják. A hit szemével azonban az események mögött megláthatjuk a mennyei Atya üdvözítő szándékát, a megváltó isteni akaratot.
© Horváth István Sándor

Imádság

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nélküled semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. Egyesíts önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!


Ferenc pápa üzenetben köszöntötte a „Romák helyzete Európában” konferencia résztvevőit



Ferenc pápa üzenetben köszöntötte a „Romák helyzete Európában” konferencia résztvevőit

Ferenc pápa üzenetben köszöntötte a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége által Rómában, április 7-én szervezett „Romák helyzete Európában” című konferencia résztvevőit. A rendezvény a romák tágabb európai közösségbe történő integrációjának témáját járta körül.

Pietro Parolin bíboros államtitkár által aláírt üzenetet Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma prefektusa olvasta fel a konferencián.
Az üzenetben Ferenc pápa „arra buzdítja az összegyűlteket, hogy vegyék számba a roma közösségnek a társadalmi részvételből és annak előnyeiből való kirekesztettsége számos módját, hogy válaszokat találhassanak azon akadályok meghaladására, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy alapvető jogaikkal éljenek és kötelességeiket teljesítsék. Mert csak »akkor lehetséges békés együttélést építeni, melyben a különböző kultúrák és hagyományok saját értékeiket nem az elzárkózás vagy a szembenállás révén, hanem párbeszéddel és integrációval építik«, ha egyéneknek és közösségeknek megvan a szabadsága, hogy teljességgel részt vegyenek a közéletben és hozzájáruljanak ahhoz. (Ferenc pápa beszéde a Roma Zarándoklat résztvevőihez, 2015. október 26.). Ily módon megóvják és előmozdítják a társadalom minden tagjának javát, s a leginkább kirekesztettek részt vehetnek a közösség életének egészében. Ezen megfontolásokkal Ferenc pápa a résztvevőket imádságos jókívánságairól biztosítja, s kéri rájuk a béke és erő isteni áldását.”
Az egynapos konferencián előadást tartott Peter Turkson bíboros, illetve Franz Salm, a Szuverén Máltai Lovagrend roma nagykövete. A konkrét projektek és tapasztalatok bemutatása során Magyarországot két illetékes püspök – Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a romapasztoráció felelőse és Kocsis Fülöp érsek-metropolita –, továbbá egy roma fiatalember képviselte.
A konferenciát kísérő rendezvények közé tartozott április 5-én a magyarországi cigányválogatott és a Svájci Gárda focicsapatának immár hagyományos mérkőzése, melyen idén a magyarországi német kisebbség csapata is részt vett.


CCCCIIIC. Himnusz



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.


HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,
kegyelmek napja ránk ragyog:
a lankadt földre hozza már
a böjt a boldog gyógyulást.
Krisztus nagy fénye tündököl,
üdvünknek nyitja napjait,
míg bűnnel sebzett szíveket
fegyelme gyógyít, jóra int.
Urunk, tarthassunk üdvösen
testben-lélekben böjtöket,
s utunkon biztos fény legyen
örök Húsvétod öröme.
Kegyes Háromság, tégedet
imádjanak már mindenek,
s kiket megújít nagy kegyed,
zengjük dicső, új éneked. Ámen.


Nagyokosságú József Könyörögj érettünk!




Nagyokosságú József 
Könyörögj érettünk!


Aki nem vállalja a döntés felelősségét, az mások döntésének felelősségét veszi magára. Lám, a kétkedő, a bizonytalan, a kishitű ember szolgálata a gonoszt szolgálja, aki kihasznál, visszaél a bizonytalanságot teremtő helyzettel. A döntés mindig az ember kezében van, ez Isten szándéka, amivel az ember vagy képes élni, vagy hitének hiányosságával, a visszaélés számára teremt lehetőséget. A személyes felelősséget, a személyes döntést nem pótolhatja a közösségi döntés, de felülírhatja!
Én nem vagyok biztos abban, hogy Isten eredeti szándéka szerinti volt Jézus áldozata. Én inkább gondolom azt, hogy a közösségi döntés alól, a személyes döntést vállaló embert így tudta megmenteni Isten, hogy azok számára a Fiú váljon megmentővé, megváltóvá. Isten, meg akarja a személyt váltani a rossz közösségi döntés alól. Jézus ezt úgy fejezi ki, hogy „aki hisz bennem, az üdvözül” (l.: Jn 6,47; Jn 10,9; Jn 11,25).
Itt nincs szó Egyházképről, de szó van a személyes döntésről: aki elfogadja Jézus áldozatát, magáért valónak tekinti, annak lehetőség Jézus tanúsága az Atyáról arra, hogy közösségre jusson Istennel, Akinél az örökkévalóság záloga.
Vagyis: én, az Ember, nem kerülhetem el a magam döntését. Csak elodázhatom, ha vállalom a magam felelősségét a magam életéért! Talán, ezt a felelősségvállalást Isten sem akarja felülírni. Mert tiszteli az Embernek adott, személyes szabadságát, a végtelenségig! Azonban, ha én nem kerülök Istennel személyes kapcsolatba, melyben értelmet nyer, mi válhat javamra, és mi nem, akkor biztos, hogy szuverenitásom veszélyhelyzetbe sodor. Amiért látásom, élethelyzetem töredékes, szubjektív, éppen ezért ideig-óráig tarthatók csak igazságaim.
Mennyei Atya! Szükségem van Jézus Krisztusra, mert Igazságodat tartom magam számára fontosabbnak a sajátomnál. Kérem, Szentlelkeddel támogass meg engem! Ámen