2017. április 8., szombat

Nagyokosságú József Könyörögj érettünk!




Nagyokosságú József 
Könyörögj érettünk!


Aki nem vállalja a döntés felelősségét, az mások döntésének felelősségét veszi magára. Lám, a kétkedő, a bizonytalan, a kishitű ember szolgálata a gonoszt szolgálja, aki kihasznál, visszaél a bizonytalanságot teremtő helyzettel. A döntés mindig az ember kezében van, ez Isten szándéka, amivel az ember vagy képes élni, vagy hitének hiányosságával, a visszaélés számára teremt lehetőséget. A személyes felelősséget, a személyes döntést nem pótolhatja a közösségi döntés, de felülírhatja!
Én nem vagyok biztos abban, hogy Isten eredeti szándéka szerinti volt Jézus áldozata. Én inkább gondolom azt, hogy a közösségi döntés alól, a személyes döntést vállaló embert így tudta megmenteni Isten, hogy azok számára a Fiú váljon megmentővé, megváltóvá. Isten, meg akarja a személyt váltani a rossz közösségi döntés alól. Jézus ezt úgy fejezi ki, hogy „aki hisz bennem, az üdvözül” (l.: Jn 6,47; Jn 10,9; Jn 11,25).
Itt nincs szó Egyházképről, de szó van a személyes döntésről: aki elfogadja Jézus áldozatát, magáért valónak tekinti, annak lehetőség Jézus tanúsága az Atyáról arra, hogy közösségre jusson Istennel, Akinél az örökkévalóság záloga.
Vagyis: én, az Ember, nem kerülhetem el a magam döntését. Csak elodázhatom, ha vállalom a magam felelősségét a magam életéért! Talán, ezt a felelősségvállalást Isten sem akarja felülírni. Mert tiszteli az Embernek adott, személyes szabadságát, a végtelenségig! Azonban, ha én nem kerülök Istennel személyes kapcsolatba, melyben értelmet nyer, mi válhat javamra, és mi nem, akkor biztos, hogy szuverenitásom veszélyhelyzetbe sodor. Amiért látásom, élethelyzetem töredékes, szubjektív, éppen ezért ideig-óráig tarthatók csak igazságaim.
Mennyei Atya! Szükségem van Jézus Krisztusra, mert Igazságodat tartom magam számára fontosabbnak a sajátomnál. Kérem, Szentlelkeddel támogass meg engem! Ámen
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése