2018. május 10., csütörtök

A Fokoláre mozgalom településén, Loppianóban az egész világ várja a pápát



A Fokoláre mozgalom településén, Loppianóban az egész világ várja a pápát


Május 10-én keresi föl Ferenc pápa Loppianót, a Fokoláre mozgalom modelltelepülését. A Szentatya látogatása azonban túlmutat a Firenze közelében fekvő város megtekintésén, hiszen több mint hatezer embert várnak szerte Olaszországból a találkozóra, amelyet világszerte élőben közvetítenek majd.


„Be szeretnénk mutatni a pápának ezt a kis várost, amely modell a szolidaritás, a testvériség és az evangélium alapelvein nyugvó együttélésre – mondta Maria Voce, a Fokoláre mozgalom elnöke. – Loppianóban a pápa nemcsak az ott lakó nyolcszázötven emberrel találkozik majd, hanem a Fokoláre nagy családjának képviselőivel is.”
A jelenlévők kérdéseket tesznek föl a Szentatyának, olyan témákkal kapcsolatban, melyek közel állnak a Fokoláre mozgalom tagjainak szívéhez. Szóba kerül például: a Chiara Lubich karizmájához való hűség a mai, megváltozott körülmények között; a fiatalok nevelése a testvériség kultúrájára; a loppianói együttélés modelljének hozzájárulása a keresztény örömhír hirdetéséhez, valamint a kerítések, a túlzott nacionalizmus és az előítéletek leküzdéséhez.
A Fokoláre mozgalom a párbeszédet helyezi a középpontba és olyan életstílust hirdet, amely elősegíti az egységet és a békét a világban. Összesen több mint kétmillió tagja van a mozgalomnak világszerte, különböző keresztény egyházakból jövő, de más vallású és nem vallásos képviselőik is vannak. Mintegy ezer szociális munkásuk dolgozik a különböző országokban, és a mozgalomnak körülbelül nyolcszáz vállalkozása van világszerte, melyek a közösségi gazdaság elvei alapján működnek.

Ferenc pápa Loppianóba érkezve a Máriának, Isten Anyjának tiszteletére szentelt templomban rövid imát mond, majd megáll a Szűzanya-kép előtt is, amely egy hindu festő munkája, és a párbeszédet szimbolizálja, mely a település alappillére. Ezután a mozgalom elnöke, Maria Voce köszönti a pápát, majd néhány loppianói lakos tesz föl neki kérdéseket. A Szentatyával való beszélgetést zenés műsorok színesítik, melyeket különböző vallási hagyományokat képviselő művészek adnak elő. Végül harminc helyi lakos személyesen köszöntheti a pápát, aki megáldja az egybegyűlteket.


A keresztség az újjászületés fürdője – Ferenc pápa szerdai katekézise



A keresztség az újjászületés fürdője – Ferenc pápa szerdai katekézise

A Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatáson Ferenc pápa a keresztségről szóló katekézis sorozatának ötödik témájaként az újjászületésről beszélt, Pál apostol rómaiakhoz írt levele alapján: „A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk” (Róm 6,4).

A mai katekézisben a szent fürdőről beszélünk, melyet elkísér a Szentháromság nevének segítségül hívása – kezdte katekézisét a pápa. Pál apostol rómaiakhoz írt levelére utalt, aki megkérdezi, vajon tudják-e, hogy a keresztség során Jézus halálába merültek bele, hogy aztán az új életre újjászületve járjanak. A keresztség ugyanis megnyit minket a feltámadás életére és nem pedig az evilági életre, hanem a Jézus szerint való életre – tette hozzá szabadon a pápa.

Az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a keresztség révén

A keresztelő kút az a hely, ahol megtörténik a Húsvét Krisztussal! Eltemetik a régi embert, csalárd szenvedélyeivel együtt, hogy új teremtményként szülessen újjá, hiszen a régi dolgok elmúltak és minden újjászületett.  A pápa idézett a jeruzsálemi Szent Cirillnek tulajdonított keresztségi katekézisből: „Egyszerre halunk meg és születünk újjá, ugyanaz az üdvösséges hullám lesz számunkra sír és anya”. Az feltámadás új embert igényel, akit a bűn porba rántott. Az sír és az anyaöl képe a keresztségi forrásra utal és egyszerű gesztusokon keresztül fejezi ki a nagyszerű eseményt. Ferenc pápa örömmel idézte a lateráni bazilika keresztelőkápolnájának feliratát, melyben III. Sixtus pápa így tanít: „Az anyaszentegyház szűzen szüli a víz által a fiait, akik a Lélek lehelete által fogantak. Akik e fürdő által újjászülettetek, reméljétek a Mennyek országát” Milyen szép  -  elmélkedett hangosan a pápa az idézett sorok fölött –, hogy az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a keresztség révén.

Az anyák a földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá

A pápa összevetette a születésünket az újjászületésünkkel: Anyáink e földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá bennünket. A keresztségben Isten fiai leszünk Jézusban, az Isten fiában. Fölöttünk is éppúgy hallatszik az Atya örvendező hangja: „Te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”. Ez a hang a fülnek felfoghatatlan, de megérti a szív. Az Atya életünk során mindig elmondja ezt nekünk: „Te vagy az én szeretett fiam! Te vagy az én szeretett lányom! Mindez a keresztséggel kezdődik. Egyszer újjászületve, azok maradunk mindvégig, mert a keresztséget soha nem ismételjük meg, az ugyanis egy eltörölhetetlen lelki jegyet ad nekünk – értelmezte a keresztség misztériumát a pápa. Ezt a jelet a bűn nem tudja eltörölni, jóllehet a bűn meggátolja, hogy a keresztség gyümölcsöt teremjen. A keresztség pecsétjét sosem veszítjük el, akkor sem ha bűnözővé válik az ember. Továbbra is Isten gyermeke marad, aki Isten ellen tesz, de Isten sosem tagadja meg gyermekeit – nyomatékosította többször is a pápa.

A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá tesz

A keresztség által Krisztusba testesültünk és a megkereszteltek hasonlóvá lettek Hozzá. A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá tesz, hogy Krisztusban sokakból egy testté alakítson minket. (vö. 1Kor 6,11) Ezt a krizmával való megkenés fejezi ki. A pap megkeni minden megkeresztelt fejét a szent krizmával, miután elmondta ennek jelentését: „Most pedig felken téged az üdvösség krizmájával, hogy szent népéhez tartozzál, és tagja maradj Krisztusnak, aki főpapunk, prófétánk, királyunk, és így elnyerjed az örök életet.” (A gyermekkeresztelés szertartása)
Kedves testvérek! A keresztény hivatás ebben áll: Krisztussal egységben élni a szent egyházban, részt venni megszentelődésében, hogy ugyanazt a küldetést végezzük ebben a világban, olyan gyümölcsöket teremve, amelyek örökké tartanak. Ugyanazzal a Lélekkel átjárva Isten teljes népe részt vesz Jézus Krisztus szerepeiben: főpap, próféta, király és a küldetésből és a szolgálatból fakadó felelősséget hordozza. Mit jelent Krisztus királyi és prófétai papságában részt venni? Azt, hogy Istennek tetsző áldozattá válunk (vö. Rm 12,1), tanúságot téve a hitélet és a szeretet által, mások szolgálatában állva az Úr Jézus példáját követve – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson.


Húsvét hatodik hetének csütörtökje




Húsvét hatodik hetének csütörtökje


Az evangéliumokban többször is rácsodálkozhatunk arra, hogy Jézus prófétai módon beszél, azaz olyan dolgokat tár fel tanítványainak vagy a népnek, amelynek megvalósulása a jövőben várható. Nem érdemes csodálkoznunk azon, hogy éppen az ilyen jellegű prófétai kijelentéseit értik a legkevésbé azok, akik hallják, gondoljunk csak például arra, amikor tanító útja során háromszor is beszél arról, hogy szenvednie kell, megölik, de feltámad a halálból. A mai evangéliumban is egy ilyen kijelentés hangzik el: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem.” Érthető, hogy e szavak értetlenséget váltanak ki a tanítványokból. E prófétai kijelentéseknek éppen az a lényege, hogy eljön majd megvalósulásuk pillanata és akkor megvilágosodik a tanítványok előtt, hogy az Úr miért is mondta ezeket korábban.
Eltávozásáról és visszajöveteléről is így beszél Jézus. Eltávozásán halálát, visszajövetelén pedig feltámadását kell értenünk. Láthatjuk, hogy az emberi gondolkodás milyen könnyen félrecsúszik, hiszen az apostolok megragadnak a „kis idő” titokzatosságán és nem figyelnek a lényegre, beletemetkeznek a távozás okozta szomorúságba és nem gondolnak a visszatéréskor rájuk váró örömre, arra a maradandó örömre, amelytől senki sem foszthatja meg őket. Az örömet meghirdető prófétai szavak a feltámadás utáni találkozásokban valósulnak meg.
© Horváth István Sándor

Imádság

Hála neked, szentséges Atyánk, mert megadod nekünk, hogy látható szentélyt építsünk, mely Isten és ember kegyelmi kapcsolatának csodálatos jelképe és színhelye: ide várod jóságos szívvel az élet zarándokútját járó népedet. Híveidből is itt építesz magadnak élő templomot, és itt gyarapítod világszerte elterjedt Egyházadat, hogy Krisztus titokzatos testévé váljék, és mennyei Jeruzsálemmé legyen végül, mint valóra vált béke-látomás. Ezért szentjeid boldog seregével együtt a dicsőség templomában magasztalunk téged.


2018. május 8., kedd

Ferenc pápa: Veszélyes szóba állni az ördöggel



Ferenc pápa: Veszélyes szóba állni az ördöggel


Nem szabad megközelítenünk az ördögöt, sem beszélnünk vele: hiába vesztes, még veszélyes ránk, mert csábít és rászed minket – figyelmeztetett homíliájában Ferenc pápa a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmisén május 8-án.


Kedd reggeli homíliájában – a napi evangélium alapján (Jn 16,5–11) – az ördögről elmélkedett a Szentatya.
Az ördögről mondhatjuk, hogy haldoklik, de mindenképpen legyőzött, vesztes. Nem könnyű azonban meggyőzni magunkat erről, ugyanis az ördög nagy csábító, tudja, milyen szavakkal szóljon hozzánk, mi pedig szeretjük, ha levesznek minket a lábunkról – magyarázta a pápa. Az ördög tud csábítani. Azért annyira nehéz fölfogni, hogy vesztes, mert hatalmasnak mutatkozik, sok mindent ígér, szép és csinosan becsomagolt ajándékokat hoz – „Ó, de szép!” – de aztán nem tudod, mi van benne. „Hiszen szép a csomagolása” – mondod. Elbájol minket a csomaggal, anélkül, hogy megmutatná, mi van benne. Tudja, hogyan hasson a hiúságunkra, kíváncsiságunkra, hogyan vezesse elő az ajánlatait.
A vadászok nem véletlenül mondják, hogy nem szabad közel menni a haldokló krokodilhoz, mert farka egyetlen csapásával még agyon tud ütni. Ugyanígy az ördög is nagyon veszélyes: hatalma teljében mutatkozik, ajánlatai mind hazugságok, és mi buta módon hiszünk neki – állapította meg Ferenc pápa. Az ördög nagy hazug, a hazugság atyja. Jól tudja forgatni a szavakat, énekével meg tud téveszteni minket. Vesztes, de úgy viselkedik, mintha győztes volna. Fénye vakító, mint a tűzijáték, de nem tartós, semmivé lesz. Az Úr fénye azonban szelíd, de állandó.
Az ördög elcsábít minket, megérinti hiúságunkat, kíváncsiságunkat, és mi mindent beveszünk, vagyis belemegyünk a kísértésbe. Az ördög tehát veszélyes vesztes. Csínján kell bánnunk az ördöggel – intett a pápa.

A Szentatya arra buzdított, hogy Jézushoz hasonlóan őrködjünk, imádkozzunk és böjtöljünk. Így lehet legyőzni a kísértést. Az is nagyon fontos, hogy ne közelítsünk az ördöghöz, mert – ahogy egy egyházatya mondta – az ördög olyan, mint egy dühös, veszett kutya, amelyet ugyan megkötöttek, de nem szabad megsimogatni, mert harap. Ha lelkileg közeledem egy bizonyos gondolathoz, egy bizonyos vágyhoz, akkor közeledem a dühös és leláncolt kutyához. Kérlek, ne tedd! – mondta a pápa. „Nagy sebem van…” – „Ki ejtette rajtad?” – „A kutya” – „De meg volt kötve?” – „Hát igen, odamentem, és megsimogattam” – „Magadnak kerested a bajt”. Soha sem szabad odamenni, mert meg van kötve. Hagyjuk csak ott, megkötve.
Végül arra kell figyelnünk, hogy ne álljunk szóba az ördöggel, miként Éva tette: nagy teológusnak hitte magát, aztán elbukott. Jézus nem ezt teszi – a pusztában Isten szavával felel. Elűzi a sátánt, többször megkérdezi tőle, ki ő, de nem folytat vele párbeszédet – hangzott el Ferenc pápa homíliájában.
A Szentatya figyelmeztetett: ne beszélgessünk az ördöggel, mert legyőz minket, okosabb nálunk. A fény angyalának álcázza magát, de valójában az árnyék, a halál angyala. Egy elítélt, vesztes, leláncolt haldokló, de még képes vérfürdőt rendezni.

Imádkoznunk kell, bűnbánatot kell tartanunk, nem szabad közel mennünk hozzá, sem szóba állni vele – mondta a pápa; majd így folytatta: édesanyánkhoz kell mennünk, mint a gyerekeknek. Amikor a gyerekek félnek, az anyukájukhoz mennek: „Anya, anya… félek!”; amikor rosszat álmodnak, édesanyjukhoz mennek.
Menjünk a Szűzanyához, ő megvéd minket. Az egyházatyák, és főként az orosz misztikusok arra buzdítanak, hogy a lelki viharok idején keressünk oltalmat Isten Anyjának nagy köpenye alatt. Menjünk Anyánkhoz. Ő segítsen minket ebben a harcban a vesztes, leláncolt kutyával szemben, hogy legyőzzük – fohászkodott a kedd reggeli szentmise végén Ferenc pápa.


A pápa német püspökökhöz: találjanak egységes megoldást a közös szentáldozásra



A pápa német püspökökhöz: találjanak egységes megoldást a közös szentáldozásra

Május 3-án püspöki és szakértői szinten német-vatikáni tárgyalás folyt Rómában a „német vegyesházassági ügy” kapcsán, miután a német püspöki konferencia hét főpásztora levelet írt a Vatikánba, hogy vizsgálják meg a kérdést, ki dönthet ilyen ügyben.
Vértesaljai László – Vatikán

Május 3-án kétoldali megbeszélés a Vatikánban a „német vegyesházassági ügyről”

A Vatikánban német püspökök egy csoportja találkozott szentszéki bíborosokkal és szakértőkkel május 3-án csütörtökön és megvitatták a szentáldozás lehetőségének kérdését katolikus és nem katolikus (gyakorlatilag katolikus-evangélikus) vegyesházasság esetén. A német delegációt Reinhard Marx München-freisingi bíborosérsek, a német püspöki konferencia elnöke vezette, Rainer Maria Woelki, kölni bíborosérsek, Felix Genn, münsteri püspök, Karl-Heinz Wiesemann, speyeri püspök, a német püspöki konferencia hittani bizottságának elnöke,  Rudolf Voderholzer, regensburgi püspök, Gerhard Feige, magdeburgi püspök, a német püspöki konferencia ökumenikus bizottságának elnöke, P. Hans Langendörfer jezsuita, a német püspöki konferencia titkára kíséretében.

A Szentatya egységes megoldást sürget

Vatikáni részről a megbeszéléseket mintegy házigazdaként is Luis Francisco Ladaria Ferrer érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa vezette, Kurt Koch, bíboros, a Keresztény Egységtitkárság elnöke, Markus Graulich szalézi atya, a Pápai Törvényhozó Bizottság titkárhelyettese, P. Hermann Geissler atya, a "Krisztus Ügye” Lelki Család tagja, a Hittani Kongregáció hittani bizottságának osztályvezetője kíséretében.

Sokoldalú kérdésfelvetés

A német nyelvű megbeszélések során Ladaria érsek tájékoztatta a német delegációt arról, hogy Ferenc pápa megbecsüli a német püspökök ökumenikus elkötelezettségét és azt kéri tőlük, hogy „egyházi közösségi szellemben találjanak lehetséges közös megoldást”. A megbeszélések során sok szempontból vitatták meg a vegyesházasságok nem katolikus tagjai szentáldozásának a kérdését. Mindenekelőtt a hit szempontjából, aztán lelkipásztori összefüggésben vizsgálták a problémát, továbbá az egyetemes egyházzal való kapcsolatában, végül kánonjogi szempontból is. A megbeszélések testvéri légkörben zajlottak és annak eredményeiről Ladaria érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa tájékoztatta a Szentatyát.

Hét német püspök levelet írt Rómába

A „német vegyesházassági ügy” egyáltalán azért vetődött fel ilyen magas szinten, mert hét német katolikus püspök – köztük Rainer Maria Woelki, kölni bíborosérsek és Rudolf Voderholzer, regensburgi püspök, aki egyébként hivatalból tagja a Hittani Kongregációnak is – a kérdésben levelet intézett az illetékes vatikáni dikasztériumokhoz, mert szerintük a kérdés az egyetemes egyház és nem pedig a helyi püspöki konferencia illetékességi körébe tartozik. A jelenleg 66 tagot számláló német püspöki konferencia (DBK) ülésén a szóban forgó kérdés tárgyalásakor hét főpásztor a többségi döntés ellen szavazott és Rómához fellebbezett írásban, amiről a püspöki konferenciát nem tájékoztatták.

A német vallási helyzet a számok tükrében

A német Wikipédia adatai szerint a 2016-ban 82,6 millió lelket számláló Németország lakosságának 59 százaléka vallja magát valamilyen keresztény felekezet tagjának. A német keresztények 28,9 százaléka katolikus – döntő mértékben az ország déli és nyugati részén –, 27,1 százaléka evangélikus. A német katolikus hívek 66 püspökséghez tartoznak, közülük 27 egyúttal érseki székhely. A hitélet összesen 10.280 plébánián zajlik, melyet 11.714 egyházmegyés és 2142 szerzetes pap lát el. A papság összlétszáma 13.856, de az aktív papok száma csak 8.786. A papok munkáját 3296 állandó diakónus segíti. A férfi szerzetesek száma 3934, a női kongregációkban 15.923 nővér szolgál.
2016-os adatok szerint 4,5 millió muzulmán él Németországban, vagyis a lakosság 5,5 százaléka. 270 ezer a német buddhisták száma, míg a 200- ezres német zsidó közösség fele izraelita felekezetű.