A keresztség az újjászületés fürdője – Ferenc pápa szerdai katekézise
A Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatáson Ferenc
pápa a keresztségről szóló katekézis sorozatának ötödik témájaként az
újjászületésről beszélt, Pál apostol rómaiakhoz írt levele alapján: „A
keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként
Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet
újdonságában járjunk” (Róm 6,4).
A mai
katekézisben a szent fürdőről beszélünk, melyet elkísér a Szentháromság nevének
segítségül hívása – kezdte katekézisét a pápa. Pál apostol rómaiakhoz írt
levelére utalt, aki megkérdezi, vajon tudják-e, hogy a keresztség során Jézus
halálába merültek bele, hogy aztán az új életre újjászületve járjanak. A
keresztség ugyanis megnyit minket a feltámadás életére és nem pedig az evilági
életre, hanem a Jézus szerint való életre – tette hozzá szabadon a pápa.
Az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a keresztség révén
A
keresztelő kút az a hely, ahol megtörténik a Húsvét Krisztussal! Eltemetik a
régi embert, csalárd szenvedélyeivel együtt, hogy új teremtményként szülessen
újjá, hiszen a régi dolgok elmúltak és minden újjászületett. A pápa
idézett a jeruzsálemi Szent Cirillnek tulajdonított keresztségi katekézisből:
„Egyszerre halunk meg és születünk újjá, ugyanaz az üdvösséges hullám lesz
számunkra sír és anya”. Az feltámadás új embert igényel, akit a bűn porba
rántott. Az sír és az anyaöl képe a keresztségi forrásra utal és egyszerű
gesztusokon keresztül fejezi ki a nagyszerű eseményt. Ferenc pápa örömmel idézte
a lateráni bazilika keresztelőkápolnájának feliratát, melyben III. Sixtus pápa
így tanít: „Az anyaszentegyház szűzen szüli a víz által a fiait, akik a Lélek
lehelete által fogantak. Akik e fürdő által újjászülettetek, reméljétek a
Mennyek országát” Milyen szép - elmélkedett hangosan a pápa az
idézett sorok fölött –, hogy az egyház megszül minket, mert anyaöl, anyánk a
keresztség révén.
Az anyák a földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá
A pápa
összevetette a születésünket az újjászületésünkkel: Anyáink e földi életre
szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá
bennünket. A keresztségben Isten fiai leszünk Jézusban, az Isten fiában.
Fölöttünk is éppúgy hallatszik az Atya örvendező hangja: „Te vagy az én
szeretett fiam, akiben kedvem telik”. Ez a hang a fülnek felfoghatatlan, de
megérti a szív. Az Atya életünk során mindig elmondja ezt nekünk: „Te vagy az
én szeretett fiam! Te vagy az én szeretett lányom! Mindez a keresztséggel
kezdődik. Egyszer újjászületve, azok maradunk mindvégig, mert a keresztséget
soha nem ismételjük meg, az ugyanis egy eltörölhetetlen lelki jegyet ad nekünk
– értelmezte a keresztség misztériumát a pápa. Ezt a jelet a bűn nem tudja
eltörölni, jóllehet a bűn meggátolja, hogy a keresztség gyümölcsöt teremjen. A
keresztség pecsétjét sosem veszítjük el, akkor sem ha bűnözővé válik az ember.
Továbbra is Isten gyermeke marad, aki Isten ellen tesz, de Isten sosem tagadja
meg gyermekeit – nyomatékosította többször is a pápa.
A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá tesz
A
keresztség által Krisztusba testesültünk és a megkereszteltek hasonlóvá lettek
Hozzá. A Szentlélek hatására a keresztség megtisztít, megszentel, megigazulttá
tesz, hogy Krisztusban sokakból egy testté alakítson minket. (vö. 1Kor 6,11)
Ezt a krizmával való megkenés fejezi ki. A pap megkeni minden megkeresztelt
fejét a szent krizmával, miután elmondta ennek jelentését: „Most pedig felken
téged az üdvösség krizmájával, hogy szent népéhez tartozzál, és tagja maradj
Krisztusnak, aki főpapunk, prófétánk, királyunk, és így elnyerjed az örök
életet.” (A gyermekkeresztelés szertartása)
Kedves
testvérek! A keresztény hivatás ebben áll: Krisztussal egységben élni a szent
egyházban, részt venni megszentelődésében, hogy ugyanazt a küldetést végezzük
ebben a világban, olyan gyümölcsöket teremve, amelyek örökké tartanak.
Ugyanazzal a Lélekkel átjárva Isten teljes népe részt vesz Jézus Krisztus
szerepeiben: főpap, próféta, király és a küldetésből és a szolgálatból fakadó
felelősséget hordozza. Mit jelent Krisztus királyi és prófétai papságában részt
venni? Azt, hogy Istennek tetsző áldozattá válunk (vö. Rm 12,1), tanúságot téve
a hitélet és a szeretet által, mások szolgálatában állva az Úr Jézus példáját
követve – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése