A Megszentelt Élet Éve 340.

december 12.

Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (december 8.)

Imádkozzunk az Isteni Üdvözítő Társasága tagjaiért!

• Isteni Üdvözítő Társasága

Alapítójuk: P. Jordan Ferenc

"Mi, szalvatoriánus atyák, testvérek, azt a hivatást és küldetést kaptuk, hogy életünk és tevékenységünk által hirdessük az Evangéliumot a karizmánknak és a benne lévő felhívásoknak megfelelő módon. Törekszünk arra:
• hogy mások megismerjék az Üdvözítőt
• az élet teljességére és az üdvösség elnyerésére
• elvezetni másokat az Isten világos megismerésére
• egymást támogatni apostoli tevékenységünkben
• kihangsúlyozni a világi hívek apostoli szerepét
• hirdetni az Evangéliumot minden embernek, minden időben, minden eszközzel és minden módon, amelyekre az Isten szeretete ihlet minket
• bízni az isteni Gondviselésben
• az ima embereivé lenni
• az apostoli lelkesedés ápolása magunkban
• elfogadni a küldetésünkkel járó keresztet
• Szűz Mária példáját követni az Üdvözítő megismerésében
• az Egyházat szeretni"

Lelkiségünkből:

„Míg egyetlen ember is van a Földön, aki Istent nem ismeri és mindenek fölött nem szereti, addig egy pillanatig sem nyugodhatsz. Míg Istent nem dicsőítik mindenütt, egy pillanatig sem nyugodhatsz.” Jordan Ferenc - Lelki Napló

Himnusz XIV.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

A Rota Romana Bíróság Leirata a két pápai motu proprio életbe lépéséről

Az Isten irgalmasságára figyeljünk... - ANSA

Az Irgalmasság Szentévének megnyitásával egyidőben lépett életbe Ferenc pápa két Motu proprio-ja, vagyis saját kezdeményezésére kiadott apostoli levele, amelyeket idén augusztus 15-én tett közzé. A Mitis Iudex Dominus Iesus – Az Úr Jézus, aki szelíd bíró -, a római latin szertartású egyház (CIC) számára szól, míg a Mitis et Misericors Iesus – Szelíd és irgalmas Jézus -, a keleti egyházak híveit (CCEO) érinti.

A Motu proprio a házasság semmisnek nyilvánításáért folyó kánoni eljárás reformja az Egyházi Törvénykönyvben. Többek között összhangba kívánja hozni a megújított eljárási folyamatot a Rota Romana Bíróság normáival, várva azok reformját.

A közelmúltban befejeződött püspöki szinódus erőteljes buzdítást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az egyház hajoljon le „legtörékenyebb gyermekeihez” akik magukon viselik a megsebzett és elvesztett szeretet jegyeit (Relatio finalis, Záródokumentum, 55.pont), visszaadva nekik a bizalmat és a reményt.

A most hatályba lépő törvények az egyház közelségét kívánják kinyilvánítani a megsebzett családok felé, azzal a céllal, hogy Krisztus gyógyító műve jusson el az egyházi struktúrák révén a házastársi kudarc drámáját élő számtalan személyhez.

Bárcsak a hívek, főleg a megsebzettek és a boldogtalanok, az új Jeruzsálemre, vagyis az egyházra úgy tekinthetnének, mint az „Igazságosság békéjére” és a „Jámborság dicsőségére” (Bár 5,4). Ismét rátalálva Krisztus Testének kitárt karjaira, énekelhessék el a hazatérők énekét: „Amikor az Úr hazavezette Sion foglyait, úgy tűnt, hogy álmodtuk az egészet. Szánk tele volt nevetéssel, a nyelvünk pedig ujjongással” (Zsolt 126,1-2).

(vm)

A Leirat kapcsán Érszeki Márk Aurél Vatikán szakértő a következőkben foglalta össze annak jelentőségét:

Pápai leirat – a házassági eljárási reform újabb lépései

Az Irgalmasság Szentévével egy időben hatályba lépett új házassági eljárási reform újabb lépéseként Ferenc pápa egy pontosító rendelkezést, ún. leiratot (rescriptum ex audientia) adott ki december 7-én.

A rescriptum ex audientia, azaz pápai leirat olyan dokumentum, ami a pápa döntését tartalmazza egy elé terjesztett eldöntendő vagy tisztázást igénylő kérdés vonatkozásában. A pápa rendszerint szóban közli döntését a kihallgatás során (ezt jelöli az ex audientia kifejezés), amit azután a Római Kúria illetékes hivatala írásba foglal.

A mostani pontosításra azért lehetett szükség, mert a pápa által nyáron kibocsátott két motu proprio, a «Mitis Iudex Dominus Iesus» és a «Mitis et Misericors Iesus» átfogóan változtatja meg az Egyházi Törvénykönyv házassági eljárási rendelkezéseit, s így érthető módon szükségessé válik az új szabályok és a többi jogszabály összhangjának megteremtése egyes vonatkozások tekintetében.

A mostani leirat két fő rendelkezést tartalmaz: az egyik (I. cikk) leszögezi, hogy az új házassági eljárási törvények felülírnak minden más eddig hatályos jogszabályt ezen a területen, legyenek azok általánosak, vagy részlegesek, vagy a saját jog rendelkezései. A dokumentum meg is nevezi példának okáért XI. Pius Qua cura motu proprióját (1938), ami úgy rendelkezett, hogy Olaszországban az egyházmegyei bíróságok helyett regionális bíróságokat kell felállítani. Ferenc pápa motu proprióinak viszont központi eleme, hogy megerősíti az egyes megyéspüspökök bírói feladatát, ezért tisztázni kellett a két hatályos jogszabály egymáshoz való viszonyát.

A Rota Romana dékánja, Mons. Pio Vito Pinto a pápai leiratot ismertető cikkében megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy „minden korszakos jelentőségű törvény, mint amilyen a házassági eljárásjogi reform, érthető módon ellenállásba ütközik, s a pápa meg kívánta erősíteni, hogy … a törvény immár ki lett hirdetve és be kell tartani”, mivel az a legfőbb törvényt, a lelkek üdvösségét szolgálja.

A leirat másik fő rendelkezése (II. cikk) a Rota Romana működését szabályozó törvényt kívánja harmonizálni a két motu proprio rendelkezéseivel. Többek között megerősíti a Rota fellebbviteli bírósági jellegét, melynek az is feladata, hogy biztosítsa az egyházi bíráskodás egységét, koherenciáját. Éppen ezért a rotai eljárás során már nem az egyes semmisségi jogcímeket, hanem a házasság egészének érvényességét, vagy semmisségét kell megítélni. Nem lehet továbbá újabb semmisségi jogcímeket bevezetni az eljárásba. Az egyik legjelentősebb újítás – az „evangéliumi ingyenesség” szellemében, hogy a Rota Romana előtt zajló peres eljárásokban hivatalból kirendelt ügyvédet kell alkalmazni, így biztosítva az eljárás ingyenességét a hívek számára. Hozzáteszi azonban a pápa, hogy a módosabb hívőknek viszont erkölcsi kötelessége adományokkal támogatni a szegények peres eljárásait.

A pápai leirat bevezető indoklása aláhúzza, hogy az egész házassági eljárási reform célja a házassági kötelékre vonatkozó igazság megállapítása és ugyanakkor az irgalom gyakorlása mindazok esetében, akik megtapasztalták házasságuk tönkremenetelét. Utal egyúttal a Püspöki Szinódus azon „erőteljes buzdítására”, hogy az Egyház hajoljon le „leginkább törékeny gyermekeihez, akiken nyomot hagyott a megsebzett és elvesztett szeretet” (Relatio finalis 55.). A most hatályba lépő jogszabályok „az Egyház közelségét kívánják kinyilvánítani a megsebzett családok iránt, azon óhajtól vezérelve, hogy a házasságuk tönkremenetelének drámáját átélők sokaságát az egyházi intézmények révén megérintse Krisztus gyógyító műve, s így ők maguk is Isten irgalmasságának misszionáriusaivá legyenek a többi testvérük irányában, a család intézményének javára”. A Szentatya kívánsága, hogy ezáltal a hívek, különösen is a megsebzett és boldogtalan hívek úgy tekinthessenek az új Jeruzsálemre, az Egyházra, mint az „Igazságosság békéjére és a Jámborság dicsőségére” (Bár 5,4).

A L’Osservatore Romanóban megjelent kommentárjában a Rota Romana dékánja rámutat, hogy a házassági eljárási reform összhangban van Ferenc pápa egyháztanával, miszerint az úton levő Egyház nem a tökéletesek Egyháza, hanem a magukat bűnösnek és megtérést igénylőnek felismerő hívők közössége. A cikk visszatérően idézi Erdő Péter bíboros szinódusi főrelátor bevezető előadását, mely a szinódusi atyák számára világossá tette úgymond „az Egyháznak isteni Alapítója által meghatározott valóságát és küldetését”, nevezetesen a családok vonatkozásában.

Adventi kalendárium 14.

Adventi kalendárium – 2015. december 12.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„A zarándoklat különleges jel a Szentévben, mert azt az utat jelképezi, amelyet minden ember végigjár az élete során. Az élet zarándoklat, az ember pedig viator, vagyis zarándok, aki a kívánt cél elérése érdekében egyfajta utat tesz meg. Ahhoz, hogy valaki – Rómában vagy bárhol a világon – elérkezzék a Szent Kapuhoz, erejéhez mérten végig kell járnia egy zarándokutat. Ez a tényleges jele annak, hogy az irgalmasság is egy olyan elérendő cél, amely erőfeszítést és áldozathozatalt kíván. A zarándoklat késztessen a megtérésre: a Szent Kapun áthaladva engedjük, hogy átöleljen bennünket Isten irgalmassága, és kötelezzük magunkat az irgalmasság gyakorlására, miként az Atya is irgalmas irántunk.”

(Misericordiae vultus, 14.)

Mindenható Istenünk, ragyogjon fel szívünkben dicsőséged fénye, hogy eltűnjön belőlünk az éjszaka sötétsége, és a világosság fiainak találjon minket
hozzánk érkező Egyszülötted. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

Advent második hetének szombatja

Advent második hetének szombatja

A mai evangélium megértéséhez érdemes felidéznünk, hogy Jézus színeváltozásakor az ószövetségi idők két nagy személyisége, Mózes és Illés jelentek meg. Illés jelenléte indította a tanítványokat arra, hogy az eseményt követően kérdést tegyenek fel az ő személyével kapcsolatban. Malakiás próféta egyik jövendölése szerint Isten elküldi majd Illés prófétát, „mielőtt eljönne az Úr nagy és félelmetes napja” (Mal 3,23). A farizeusi hagyomány szerint ez a nap a Messiás jövetelének napja lesz, tehát a Megváltó jövetelét Illés próféta megjelenése fogja megelőzni. Ezt az elképzelést Jézus tanítványai is ismerhették, erre utal Jézusnak feltett kérdésük: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Jézus válaszából kiderül, hogy a jövendölést nem úgy kell érteni, hogy Illés személyesen fog eljönni, hanem egy hozzá hasonló próféta fog majd a nyomába lépni, aki meghirdeti a Messiás jövetelét, s ez nem más, mint Keresztelő János.
Az adventi időszak várakozás és felkészülés Jézus születésének ünnepére. A várakozás egyfajta feszültséget, izgalmat ébreszt bennünk. Ugyanakkor éberséget, figyelmet kíván tőlünk, különben nem vesszük észre a hozzánk érkezőt. A várakozás türelemre tanít minket, mert nem siettethetjük az időt, sem azt, aki hozzánk érkezik.
Ma mindenkivel türelmes leszek.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására!
Szent Ágoston

 

A Megszentelt Élet Éve 339.

december 11.

Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (december 8.)

Imádkozzunk a Szatmári Irgalmas Nővérekért!

• Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek

Alapítójuk: Hám János szatmári püspök

Az első magyar alapítású női szerzetes közösség vagyunk. Az alapító Hám János szatmári püspök, miután látta egyházmegyéje elhanyagolt állapotát mind kulturális, mind szociális és karitatív szempontból, elhatározta, hogy egy női szerzetesközösséget telepít le a városban. Az 1842-es alapítás hamarosan behálózta az egész országot. Különféle iskolatípusokat működtettünk óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottunk fenn a leányifjúság nevelésére. Kezdettől fogva dolgoztunk a város kórházaiban is, ahol az irgalmasság vezette a nővéreket arra, hogy ott a szenvedő betegek szolgálatát vállalják. Szerzetünk alapítója elgondolása szerint a Társulat célja: a nőnevelés, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása, de nem csupán a kórházakban és intézményekben, hanem mindenütt megkeresve a szegényeket, elhagyatottakat és betegeket. A rendi szellemünket így fejezzük ki: alázatosság, egyszerűség, szeretet. 1990-ben idősek napközi otthonának ajtaját nyitottuk meg, és saját szociális otthonunkban ápoljuk idős nővéreinket. Emellett fiatalokkal foglalkozunk az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola és Óvoda és Általános Iskola elnevezésű esztergomi intézményünkben.

Lelkiségünkből:

Szent Vince az irgalmas szeretet megélésével Krisztust akarta láthatóvá tenni, mind a hívők, mind a hitetlenek számára. Így szolgálunk az embereknek Krisztushoz vezető útjukon, mint az élő hit, „a szeretet, az alázatosság, az egyszerűség” tanúságtevői. (Szent Vince Konf. 1658 IX. 6.)

 

Himnusz XIII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

Ferenc pápa: Hagyjuk, hogy Isten irgalmassága megsimogasson bennünket

Isten beleszeretett kicsinységünkbe, irgalmassága végtelen – szögezte le Ferenc pápa december 10-én reggel, a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén, amelyen részt vettek a Kilencek Tanácsát alkotó bíborosok, akik délelőtt megkezdték 12. munkaülésüket a Szentatya részvételével.

Homíliájában a pápa hangsúlyozta, hogy az irgalmasság olyan, mint egy simogatás, mint a gyermekének vigaszt és biztonságot nyújtó szülő ölelése.

Az Úr irgalmas és nagy a szeretetben – mutatott rá Ferenc pápa, aki homíliájában az Izajás könyvéből vett első olvasmányhoz fűzte gondolatait (Iz 41,13–20). – Az Úr monológja arra világít rá, hogy Isten nem azért választotta ki népét, mert az „nagy vagy hatalmas”, hanem éppen azért, mert mindenkinél kisebb és szegényebb.

Isten beleszeretett nyomorúságunkba. Ez a monológja, amelyet népéhez intéz, kinyilvánítja szeretetét, gyengédségét. Olyan szeretet ez, mint amikor egy édesapa vagy egy édesanya gyermekével beszél, aki éjszaka felriad álmából és így nyugtatja meg: „Megragadom jobbodat, légy nyugodt, ne félj” – mondta a Szentatya.

Mindnyájan ismerjük az édesapák és az édesanyák simogatását, amikor a gyermekek nyugatalanok, mert megijedtek. „Ne félj, én itt vagyok; szerelmes vagyok kicsinységedbe; beleszerettem kicsinységedbe, a te semmidbe.” „Ne félj bűneid miatt, én nagyon szeretlek téged; én azért vagyok itt, hogy megbocsássak neked.” Ez Isten irgalmassága – hangsúlyozta a pápa, majd utalt egy szentre, aki sokat vezekelt, de az Úr egyre többet kért tőle, egészen odáig, hogy amikor a szent azt mondta Istennek, hogy már nem tud mit nyújtani számára. Az Úr ekkor így szólt: „Add nekem bűneidet.”

Hányszor megfogalmazta Jézus: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” – idézett a pápa Máté evangéliumából (Mt 11,28). – Én vagyok a te Istened, aki megfogom jobbodat, ne félj, kicsikém, ne félj. Én erőt adok neked. Add nekem mindenedet és Én megbocsátom vétkeidet, békét adok neked, így szól hozzánk az Úr.

Ezek Isten simogatásai, Atyánk simogatásai, amikor irgalmasságával fejezi ki önmagát– mondta a Szentatya. – Mi olyan idegesek vagyunk, amikor valami nem sikerül, lármát csapunk, türelmetlenek vagyunk. Az Úr azonban így szól: „Légy nyugodt, nagy hibát követtél el, igen, de légy nyugodt; ne félj, Én megbocsátok neked. Add nekem hibáidat.” Ez a jelentése az előbb ismételt zsoltár szavainak: „Irgalmas az Úr, szeretete nagy.” Mi kicsinyek vagyunk, de Ő mindent nekünk adott. Pusztán nyomorúságainkat, kicsinységünket, bűneinket kéri, hogy átölelhessen, megsimogathasson bennünket.

Kérjük az Urat, hogy mindnyájunk és az egész nép szívében ébressze fel a hitet ebben az atyaságban, ebben az irgalmasságban. Ez az atyaságába és irgalmasságába vetett hit mindnyájunkat tegyen kissé irgalmasabbakká mindenki felé – fohászkodott Ferenc pápa csütörtök reggeli homíliája végén.

Adventi kalendárium 13.

Adventi kalendárium – 2015. december 11.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„E Jubileumi Évet az Úr szavainak fényében szeretnénk megélni: irgalmasok, mint az Atya. Az evangélista idézi Jézus tanítását, aki azt mondja: „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36.). Ez az életprogram annyira nehéz, amennyire örömmel és békességgel teljes. Jézus parancsa mindazoknak szól, akik hallják az ő hangját (vö. Lk 6,27). Ahhoz tehát, hogy képesek legyünk az irgalmasságra, először Isten szavának hallgatóivá kell válnunk. Ez azt jelenti, hogy újra fel kell fedeznünk a csend értékét, hogy elmélkedhessünk a hozzánk intézett Szóról. Ezáltal lehetővé válik számunkra Isten irgalmasságának szemlélése és életstílusként való elsajátítása.”

(Misericordiae vultus, 13.)

Mindenható Istenünk, add meg nekünk, a te népednek, hogy virrasztó lélekkel várjuk egyszülött Fiad eljövetelét, kitartsunk kegyelmedben, és ahogyan ő tanította, az élő hit lámpásával siessünk eléje. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

 

Advent második hetének péntekje

Advent második hetének péntekje

A mai evangéliumi jelenet gyermekek játékát mutatja be. Nem derül ki, hogy milyen játékról lehet szó, de nem is ez a lényeges. Talán az történt, hogy a gyerekek játszani kezdenek egymással, elosztják egymás között a szerepeket, de addigra egyeseknek elmegy a kedve a játéktól, hiába furulyáznak a többiek, ők nem hajlandóak táncolni. Talán más szerepet akartak maguknak, s emiatt inkább nem játszanak tovább társaikkal. A játék ezzel abbamarad, a vidámságnak és az örömnek vége.
Jézus egy ilyen helyzetet mutat be hallgatóinak, amely példával Keresztelő Jánosra utal, akit nem mindenki fogadott jó szívvel. János elvégezte a rá bízott feladatot, megtette mindazt, amit szerepe, küldetése kívánt, de a nép egy része nem hallgatott rá. Bár sokan megszívlelték szavait, mások elfordultak tőle. Hiába igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy elközelgett a messiási idő, ideje bűnbánatot tartani, mert a Megváltó jövetelének ideje már egészen közel van, sokan nem törődtek mindezzel. Egy olyan helyzet jelképes leírása ez, amikor hiába az isteni üdvözítő szándék, az emberi makacsság és ellenszegülés elrontja a „játékot,” az isteni tervet. Az előfutár elutasítása előrevetíti, hogy a Megváltó is hasonló visszautasítással fog találkozni.
Ma azzal szerzek örömöt egy gyermeknek, hogy játszom vele.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és aszerint cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert te vagy lelkünk és testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb, jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és mindenkor és mindörökkön örökké.

A Megszentelt Élet Éve 338.

december 10.

Fourier Szent Péter ünnepe (december 9.)

Imádkozzunk a Kalocsai Iskolanővérekért!

• Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata

Alapítójuk: Fourier Szent Péter és Boldog Le Clerc Alix

Rendünk 1860-ban a kalocsai érsek meghívására települt Kalocsára. Szabályzatunk Szent Ágoston reguláján alapszik, melyet Franz Mária Terézia Anya a magyar lelkiségnek és a nép adottságainak megfelelően átdolgozott. Az óvodás és elemi iskolás gyermekek nevelésén kívül tanító - és óvónőképző intézeteiből adott a rend hivatásszerető pedagógusokat a magyar falvak és tanyák népének felemelésére. Intézményeinkben céljainkkal egyetértő világi pedagógusok nevelnek, kevés számú nővér szellemi irányításával Alapító Atyánk jelmondata értelmében. Kínában is újraindult a rend és mára közel 100 kínai nővér szolgál Isten dicsőségére és a lelkek javára fogyatékos gyermekek és idősek otthonában, leprások között, plébániákon hitoktatással, rászorulók segítésével.

Lelkiségünkből:

„Mindenkinek használni, senkinek sem ártani.” (Fourier Szent Péter jelmondata)

„Hivatásom: buzgóság a nevelésben.” (B. Le Clerc Alix)

 

Himnusz XII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

 

Ferenc pápa külön kérésére szállították a Vatikánba az ukrán ikont a szentév kezdetére

Ferenc pápa személyes kérésére az irgalmasság szentéve kezdetére a Vatikánba szállítottak egy régi ukrán ikont a lengyelországi Jarosław görögkatolikus székesegyházából.

Az Irgalmas Szűz Mária-ikon nagy tiszteletnek örvend, ötvözi a keleti és a nyugati hagyományt, és minden keresztényt az egységre és a békére szólít – a szentévet megnyitó szentmisén oltáron állították fel.

Az ikont a repülőtéren a Szentszék ukrán nagykövete, Tetyána Izevszka és a lengyel nagykövet, Piotr Nowina-Konopka, valamint a Vatikán több képviselője fogadta.

A Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló, Hodégétria-típusú ikon a 17. századból származik; nevét egy bizánci nagyböjti liturgikus szöveg nyomán kapta: „Nyisd meg nekem az irgalom kapuját, ó, Istennek anyja”. A csodatévőnek tartott kegykép számára II. János Pál pápa 1996-ban koronát ajándékozott (a Szent Szűz kegyképeinek koronával ékesítéséről ITT olvashat).

Az Irgalmas Szűz Mária-ikon egy másolata megtalálható abban az argentin templomban, ahol Ferenc pápa korábbi lelkivezetője, az ukrán katolikus Stephan Chmil szolgált, akit később püspökké neveztek ki.

Adventi kalendárium 12.

Adventi kalendárium – 2015. december 10.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Az Egyház első igazsága Krisztus szeretete. Az Egyház ennek a megbocsátó és önátadó szeretetnek a szolgálója és közvetítője az emberek között. Éppen ezért, ahol az Egyház jelen van, ott nyilvánvalóvá kell válnia az Atya irgalmasságának. Plébániáinkon, közösségeinkben, társulatainkban és mozgalmainkban – egyszóval bárhol, ahol keresztények élnek, mindenkinek rá kell találnia az irgalmasság oázisára.”

(Misericordiae vultus, 12.)

Istenünk, lelkesítsd szívünket egyszülött Fiad útjának előkészítésére, hogy a vele való találkozás által megtisztult lélekkel szolgáljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

Advent második hetének csütörtökje

Advent második hetének péntekje

Az adventi időszak evangéliumaiban többször feltűnik Keresztelő János személye. Őt nevezzük az ószövetségi idők utolsó prófétájának, aki nem csupán megjövendölhette a Megváltó jövetelét, hanem meg is élte azt. Keresztelő János kapta Istentől azt a sajátos feladatot, hogy a Megváltó előfutára legyen, a messiási idő beköszöntét meghirdesse és előkészítse a népet a Messiás jövetelére. A mai részletben az ő személyét, hivatását, tevékenységét magasztalja Jézus, amikor azt állítja, hogy asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Jánosnál. De bármennyire is nagynak tartja Jézus a Keresztelő személyét és bármennyire fontosnak minősíti tevékenységét, még nála is nagyobbnak tartja azokat, akik akár legkisebbként is a mennyek országában élnek.
Beszéde során a mennyek országával kapcsolatban Jézus „erőszakosokról” tesz említést, és arról, hogy a mennyei országa „erőszakot szenved.” Máté evangélista írásának minden bizonnyal leghomályosabb, legnehezebben érthető kijelentései ezek, amelyek pontos jelentéséről a szentírástudósok között sincs egyetértés. Egy lehetséges, pozitív tartalmú értelmezés szerint az „erőszakosok” azok lehetnek, akik azonnal felismerik Isten országát és jószándéktól vezérelve rögtön igyekeznek megszerezni annak javait.
Ma arra törekszem, hogy mindenkivel szelíd legyek.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Adj, Uram, éber szívet, hogy annak figyelmét semmi kíváncsi gondolat tőled el ne terelje, adj nemes szívet, hogy azt semmi hitvány érzelem földre ne teperje, adj egyenes szívet, hogy azt semmiféle mellékszándék el ne görbítse, maga felé ne hajlítsa, adj erős szívet, hogy azt semmi viszontagság meg ne törje, adj szabad szívet, hogy azt semmiféle erőszakos érzelem magához ne fűzhesse! Adj, Uram, Istenem, téged megismerő értelmet, téged kereső buzgalmat, téged megtaláló bölcsességet, add, hogy életem előtted kedves legyen, állhatatosságom téged bízvást várjon, és adj bizodalmat, mely téged végtére átkarolhasson!
Aquinói Szent Tamás

A Megszentelt Élet Éve 337.

december 9.

Fourier Szent Péter alapító ünnepe

Imádkozzunk a Notre Dame nővérekért!

• Notre Dame Női Kanonok - és Tanítórend

Alapítójuk: Fourier Szent Pèter, Boldog Alix Le Clerc

Mint neveléssel foglalkozó szerzetesek, mindenhol, ahol csak lehet, akár az iskolában, akár a nevelési tevékenység egyéb lehetséges körülményei között, a személy fejlődésen és növekedésén kívánunk munkálkodni, a magunk eszközeivel is hozzájárulva méltósága elismertetéséhez és a közösség csiráinak virágoztatásához.

Lelkiségünkből:

Mindig szívembe legyenek vésve azok a csodálatos gazdagságú szavak, amelyek az ő áldott ajkairól hangzottak el: „Tegyetek meg mindent, amit mond”. Jn 2,11 (Konstituciók 1640, 2 XI, 7)

Himnusz XI.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

 

Ferenc pápa: Az irgalmasság hozzájárulhat egy emberségesebb világ építéséhez

December 9-én, szerdai katekézisében a Szentatya az előző napon kezdődött szentév jelentéséről, céljáról elmélkedett: mindnyájunknak be kell fogadnia, meg kell tapasztania az Úr irgalmát, és mindnyájunknak irgalmat kell gyakorolnia másokkal. Az egyház és a világ is rászorul az irgalomra.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Tegnap itt, a Szent Péter-bazilikában kinyitottam az irgalmasság szentévének szent kapuját, miután már kinyitottam a bangui székesegyházét a Közép-afrikai Köztársaságban. Ma veletek együtt e szentév jelentéséről szeretnék elgondolkodni. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a célja, mi a jelentése az irgalmasság évének.

Az egyháznak szüksége van erre a rendkívüli időszakra. Nem azt mondom, hogy az egyháznak jót tesz ez a rendkívüli időszak, hanem azt mondom: az egyháznak szüksége van erre a rendkívüli időszakra. Gyors változásokat hozó korunkban az egyház feladata az, hogy megtegye, ami rajta áll: láthatóvá kell tennie a reménynek és Isten közelségének jeleit. A jubileumi év alkalmas időszak mindannyiunknak arra, hogy az isteni irgalmasságot szemlélve, mely átlép minden emberi határt és felragyog a bűn sötétsége felett, erősebb meggyőződésű és hatékonyabb tanúkká váljunk.

Az, hogy Istenre, az irgalmas Atyára és irgalomra szoruló testvéreinkre nézünk, azt jelenti, hogy figyelmünket az evangélium lényegi tartalmára fordítjuk: Jézusra, a testté lett irgalomra, aki láthatóvá teszi előttünk Isten szentháromságos szeretetének mély misztériumát. Az irgalom jubileumának megünneplése egyet jelent azzal, hogy újból személyes és közösségi életünk középpontjába helyezzük a keresztény hit sajátosságát, vagyis Jézus Krisztust, az irgalmas Istent.

A szentév tehát arra szolgál, hogy megéljük az irgalmasságot. Igen, kedves testvéreim, ezt a szentévet azért kapjuk, hogy megtapasztaljuk életünkben Isten megbocsátásának édes-finom érintését, az ő mellettünk való jelenlétét és közelségét, főleg akkor, amikor leginkább szükségünk van rá.

Ez a jubileumi esztendő alkalmas időszak arra, hogy az egyház megtanulja egyedül azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”. Mi az, „ami Istennek leginkább tetszik”? Megbocsátani gyermekeinek, irgalmat gyakorolni velük, hogy utána ők is meg tudjanak bocsátani testvéreiknek, és így Isten irgalmasságának fáklyáiként világítsanak a világban. Ez az, ami Istennek leginkább tetszik. Szent Ambrus egy teológiakönyvben, melyet Ádámról írt, a világ teremtésének történetével kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szentírás minden nap végén, amikor Isten teremtett valamit – a Napot, a Holdat vagy az állatokat… –, azt mondja: „És látta Isten, hogy ez jó.” Ám amikor Isten a férfit és a nőt teremtette, utána azt mondja: „És látta Isten, hogy ez nagyon jó.” Szent Ambrus felteszi a kérdést: „Miért mondja azt, hogy nagyon jó? Miért örül ennyire Isten a férfi és a nő megteremtése után?” Mert végül volt valaki, akinek megbocsáthat. Milyen szép ez: Isten örül annak, hogy megbocsát, Isten lényege az irgalom! Ezért ebben az évben meg kell nyitnunk szívünket, hogy Istennek ez a szeretete, ez az öröme teljesen betöltsön minket az ő irgalmával. A jubileumi esztendő akkor lesz „alkalmas időszak” az egyház számára, ha megtanuljuk azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”, és nem esünk abba a kísértésbe, hogy azt gondoljuk: van valami ennél fontosabb vagy sürgetőbb. Semmi sem olyan fontos, mint azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”, vagyis az ő irgalmát, az ő szeretetét, az ő gyengédségét, az ő ölelését, az ő simogatását!

Az egyház intézményeinek és struktúráinak szükséges átalakítása is csak eszköz, melynek abban kell segíteni, hogy élő és éltető módon megtapasztaljuk Isten irgalmasságát, hiszen egyedül ez tudja biztosítani az egyház számára, hogy az a hegyre épített város legyen, amelyet nem szabad elrejteni (vö. Mt 5,14). Csak egy irgalmas egyház tud ragyogni! Ha elfeledkeznénk arról, ha csak egy pillanatra is, hogy az irgalom az, „ami Istennek leginkább tetszik”, akkor minden erőfeszítésünk hiábavaló lenne, mert intézményeink és struktúráink rabjaivá válnánk, akármennyire újítanánk is meg őket. Mindig rabok maradnánk!

„Erősen érezni szívünkben annak örömét, hogy Jézus ránk talált, hogy jó pásztorként utánunk jött, mert eltévedtünk” (Homília az isteni irgalmasság vasárnapjának első esti dicséretében, 2015. április 11.): ezt a célt tűzi ki az egyház ebben a szentévben. Így megerősödik bennünk a bizonyosság, hogy az irgalmasság tényleg hozzájárulhat egy emberségesebb világ építéséhez. Különösképpen korunkban, amikor a megbocsátás ritka vendég az emberi élet színterein, az irgalmasságra való utalás még sürgetőbb, mégpedig mindenhol: a társadalomban, az intézményekben, a munkahelyen és a családban is.

Nyilvánvalóan valaki ezt az ellenvetést tehetné: „De, Atyám, ebben a szentévben az egyháznak nem kellene valamivel többet is tennie? Helyénvaló szemlélni Isten irgalmasságát, de sok sürgős teendő is van!” Igaz, sok a tennivaló, és én vagyok az első, aki fáradhatatlanul emlékeztetek erre. Számot kell azonban vetni azzal, hogy az irgalomról való megfeledkezés gyökerénél mindig az önszeretet áll. A világban ez úgy jelentkezik, mint kizárólag saját érdekeink, gyönyöreink és dicsőségünk keresése, a vagyon halmozása, míg a keresztények életében gyakran a képmutatás és a világiasság köntösébe öltözik. Mindez szemben áll az irgalmassággal. Az önszeretet megmozdulásai, melyek idegenné teszik az irgalmat a világban, olyan nagyszámúak, hogy gyakorta még korlátokként és bűnként felismerni is képtelenek vagyunk. Íme, ezért annyira szükséges, hogy elismerjük bűnös voltunkat: hogy megerősítsük magunkban az isteni irgalmasság bizonyosságát. „Uram, bűnös vagyok: jöjj hozzám a te irgalmaddal!” Ez egy nagyon szép ima. Könnyű ima, melyet mindennap mondhatunk: „Uram, bűnös vagyok: jöjj hozzám a te irgalmaddal!”

Kedves testvéreim! Kívánom, hogy ebben a szentévben mindnyájan megtapasztaljuk Isten irgalmasságát, hogy tanúi legyünk annak, „ami Istennek leginkább tetszik”. Vajon naivság azt gondolni, hogy ez megváltoztathatja a világot? Igen, emberileg gondolkodva őrültség, ám „Isten balgasága bölcsebb az embereknél, és Isten gyengesége erősebb az embereknél” (1Kor 1,25).

Adventi kalendárium 11.

Adventi kalendárium – 2015. december 9.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Az Egyháznak az a küldetése, hogy hirdesse Isten irgalmasságát, az evangélium dobogó szívét, melynek általa kell eljutnia minden ember szívéhez és elméjéhez. Krisztus Jegyese magáévá teszi Isten Fiának magatartását, aki válogatás nélkül közeledik mindenkihez. Manapság, amikor az Egyház az új evangelizáció feladatával szembesül, az irgalmasság témáját új lelkesedéssel és megújított lelkipásztori tevékenységgel kell hirdetnünk. A hitelesség szempontjából döntő, hogy az Egyház és igehirdetése az irgalmasságot elsőként élje és tanúsítsa. Nyelvezetének és gesztusainak közvetítenie kell az irgalmasságot, hogy behatolhasson az emberi szívekbe, és arra indítsa őket, hogy megtalálják az Atyához visszavezető utat.”

(Misericordiae vultus, 12.)

Mindenható Istenünk, te azt kívánod tőlünk, hogy előkészítsük Krisztus Urunk útját. Ne engedd, hogy gyöngeségeink letörjenek minket, míg mennyei Orvosunk érkezését várjuk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.