Útravaló – 2019. június 15.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

„Krisztus szeretete sürget minket” – Szent Pál szavai hitelesek, hiszen tudjuk, hogy milyen lelkesedéssel, micsoda erővel hirdette Jézus evangéliumát. Bennünket mire sürget Jézus szeretete? Érezzük egyáltalán, hogy cselekednünk kell érte? Inkább a világ sürget bennünket, hogy minél több hírt gyűjtsünk össze, minél hatékonyabban éljünk, minél jobb fogyasztók legyünk. Sürgető igényeink vannak, amiket rögtön ki kell elégítenünk. De hol marad a Krisztusért való szent nyugtalanság? Hol marad, hogy az ő ügyéért, az ő dolgaiért aggódjunk? Bizony, a sok beszéd, a sok megbeszélés, a sok egyeztetés eltereli a figyelmünket arról, hogy a valóban fontossal törődjünk, hogy valóban Krisztus szeretetében növekedjünk.

Közös otthonunk védelmében – Olajipari nagyvállalatok vezetőivel találkozott Ferenc pápa

Ferenc pápa a IV. Piusz házban fogadta június 14-én a világ olajipari nagyvállalatainak vezetőit, akik az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma által szervezett találkozón vesznek részt. A tanácskozás témája: „Az energetikai átmenet és közös otthonunk védelme”.

Ferenc pápa beszéde elején a találkozó célját abban jelölte meg, hogy a szakemberek konkrét lépéseket tegyenek Földünk megóvása érdekében. Az utolsó pillanatban vagyunk – szögezte le –, mert a jelenlegi környezeti válság az emberiség nagy családjának jövőjét fenyegeti. Sokáig nem vettük kellőképpen figyelembe a rendelkezésre álló tudományos kutatásokat, és most szembe kell nézni az átlaghőmérséklet emelkedésének katasztrofális következményeivel. Ezzel a fenyegető veszéllyel szemben megfelelő intézkedéseket kell hozni – hangsúlyozta a pápa.

A környezeti válság első kárvallottjai a szegények, amit abból is lehet látni, hogy a hurrikánok, a szárazság, az áradások és az egyéb szélsőséges időjárási jelenségek döntő mértékben őket sújtják. Éppen ezért kell odafigyelni egyre erősödő kiáltásaikra. A veszély másodsorban a jövendő nemzedékeket érinti, akiknek nem kellene a mi generációnk okozta károkat megfizetniük.

Ferenc pápa beszédében három szempontot ajánlott megfontolásra. Elsőként a hagyományos energiahordozók helyettesítésének korrekt folyamatára van szükség, amit már a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is sürgetett. Figyelembe kell venni a változás társadalmi és munkaerőpiaci következményeit, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket és növelni kell azok életminőségét, akiket leginkább sújt a klímaváltozás.

A fosszilis tüzelőanyagok árát meghatározó politikának döntő szerepe van annak a tudatosításában, hogy az emberiségnek észszerűen kell használnia a természeti erőforrásokat. A felelőtlen szén-dioxid-kibocsátás óriási terhet rak az utánunk jövő nemzedék vállára.

Harmadik szempontként Ferenc pápa a nyilvánosság fontos szerepét hangsúlyozta, mert ez elősegítheti, hogy a gazdasági erőforrásokat ott hasznosítsák, ahol a legnagyobb hasznot lehet várni tőlük. A nyitott, átlátható, tudományosan megalapozott és szabályozott kommunikáció mindnyájunk érdeke, mert ez lehetővé teszi a tőkebefektetést olyan területeken, melyek a legtágabb lehetőségeket kínálják az ember teremtő és megújító szelleme javára, miközben védelmezik a környezetet és újabb munkahelyeket teremtenek.

Beszéde végén Ferenc pápa hangsúlyozta: Itt az ideje annak, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Tovább nem várakozhatunk, a klímaváltozás eltökélt magatartást igényel mindannyiunktól, és az Egyház teljes mértékben elkötelezett abban, hogy kivegye ebből a részét. „A civilizáció ugyan energiát igényel, de az energia használata ne tegye tönkre a civilizációt” – utalt Ferenc pápa a Laudato si’ kezdetű enciklikájára.

Évközi tizedik hét szombatja

Évközi tizedik hét szombatja

A mai evangéliumban is az ószövetségi, régi törvény és a Jézus által meghirdetett új törvény áll egymással szemben. „Hamisan ne esküdj!” – szólt a mózesi törvény. Nem rossz törvényről van itt szó, hanem egy olyan előírásról, amely egyes helyzetekben akár emberek életét mentette meg. Ha a bíróság előtt a tanúk hamis vallomást tettek és erre meg is esküdtek, akkor ez egy ártatlan ember halálos ítéletét vonhatta maga után. Más bibliai példát talán nem is érdemes ezzel kapcsolatban említenünk, mint Jézus elítélését, akinek kihallgatásakor előkerültek a hamis tanúk. Az ószövetségben a Kivonulás könyvében és a Második Törvénykönyvben is ugyanabban a formában szerepel a parancs: „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” (Kiv 20,16 és MTörv 5,20).
A hamis emberi szóval kapcsolatban az a gond, hogy az ember hitelt ad neki, igaznak véli. Megvan bennünk a megkülönböztetés képessége, a Szentlélek feltárja előttünk, hogy mi a jó és mi a rossz, csak éppen a gonosz mindig jónak mutatja magát, azaz a hamis dolgot is igaznak tünteti fel. Az ember pedig megtéveszthető, mert vannak gyenge pontjai.
Jézus azt kéri tőlünk, hogy szavaink minden helyzetben feleljenek meg az igazságnak! Hamis kijelentésekkel ne próbáljunk előnyt szerezni magunknak! Hamis rágalmainkkal ne ártsunk másoknak! Igyekezzünk mindenkiről a jót feltételezni és ne terjesszük a rosszindulatú rágalmakat!
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, s a veled való végső találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak, hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.

Útravaló – 2019. június 14.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Törékeny cserépedény – nehéz volna ennél találóbb képet találnunk emberségünkre, hitünkre, Istennel való kapcsolatunkra. Szent Pál apostol figyelmeztetése int bennünket: figyelmesen, óvatosan, szakértő módon bánjunk lelkünkkel, életünkkel. Egyrészt kell lennie lelki finomságnak bennünk, hogy a cserépedény ne sérüljön, de a finomsággal mindig határozottságnak is párosulnia kell. Erre buzdít ma bennünket Jézus kemény beszéde. A határozott véleményre, különösen a bűnök tekintetében, határozott véleményre magammal kapcsolatban, a bűneimmel, gyengeségeimmel kapcsolatban. Akkor tudunk sikeresen küzdeni, hogy jobbak legyünk, ha határozottan tudjuk, hogy kinek hittünk.

Ferenc pápa a panamai zarándokokhoz: nemes néppel találkoztam nálatok

A Konzisztóriumi teremben fogadta a Szentatya június 13-án a panamai Ifjúsági Világtalálkozó után érkezett zarándokcsoportot, akik köszönetet mondtak a pápának, amiért ellátogatott hozzájuk. Egy nemes néppel találkoztam, ahol tisztelet és szeretet van az emberek között – szólt hozzájuk a pápa, aki a nagyszülők és unokák közötti híd megerősítését szorgalmazta.

Kölcsönösen köszönetet mondtak egymásnak a zarándokok és Ferenc pápa, a téli ifjúsági világtalálkozó szép élményéért. A köszönöm a három varázsszó egyike – szabad, köszönöm, bocsánat – amelyek révén egy házasság működhet – emlékeztetett a pápa. Egy nemes országgal találkoztam, ahol a polgári és vallási hatóságok nem áldozzák fel a protokoll oltárán az emberekhez való közelséget. A papok és a püspökök is a nép mellett állnak. Ez nemessé teszi a várost, s ezt a nemességet még értékesebbé változtatja az a finomság, amellyel az Ifjúsági Világtalálkozót az ország legkisebb lakóinak szervezték.

Nemzedékek közötti összefogás

Latin-Amerikában tudvalevő, hogy sok minden fenyegeti ezt a nemességet, ami a vérükből jön. A Szűzanya óvja meg! – fohászkodott a Szentatya. Szólt még a nemzedékek közötti összefogásról, amire szintén veszély leselkedik a szélsőségesség és az ideológiai gyarmatosítás részéről. Meg kell erősítenünk a hidat a nagyszülők és a gyerekek között, hogy újra ráleljenek a gyökerekre. Nem azért kell a gyökerekhez fordulni, hogy elbújjunk mögöttük – ezt a fundamentalisták teszik. Azért, hogy a gyökerekből éltető nedvet szívva növekedjenek és virágozzanak, majd gyümölcsöt hozzanak. Nem szabad hagyni, hogy ebbe beleszóljon az ideológiai gyarmatosítás, ami megöli ezt a nemességet. A híd segíteni fogja az identitás megőrzését.

Integráció Közép-Amerikában

Ferenc pápa a panamai delegációhoz intézett beszéde végén kiemelte még a kontinens másik erősségét, az afroamerikai és az indián népesség integrációs képességét. Számára nagyszerű érzés volt személyesen megtapasztalni ezt az integrációt Panamában, ahol normális, gyöngéd, szép volt a légkör. Köszönöm, hogy mindezt lehetővé tettétek, és készüljetek a következőre, amit biztosan egyik utódom majd 150 év múlva összehív majd, gond nélkül! – búcsúzott a Szentatya.