2016. január 9., szombat

Boldog Le Clerc Alix, az alapító halálának emléknapja



január 9.

Boldog Le Clerc Alix, az alapító halálának emléknapja
Imádkozzunk a Kalocsai Iskolanővérekért!
  • Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
Alapítójuk: Fourier Szent Péter és Boldog Le Clerc Alix
Rendünk 1860-ban a kalocsai érsek meghívására települt Kalocsára. Szabályzatunk Szent Ágoston reguláján alapszik, melyet Franz Mária Terézia Anya a magyar lelkiségnek és a nép adottságainak megfelelően átdolgozott. Az óvodás és elemi iskolás gyermekek nevelésén kívül tanító - és óvónőképző intézeteiből adott a rend hivatásszerető pedagógusokat a magyar falvak és tanyák népének felemelésére. Intézményeinkben céljainkkal egyetértő világi pedagógusok nevelnek, kevés számú nővér szellemi irányításával Alapító Atyánk jelmondata értelmében. Kínában is újraindult a rend és mára közel 100 kínai nővér szolgál Isten dicsőségére és a lelkek javára fogyatékos gyermekek és idősek otthonában, leprások között, plébániákon hitoktatással, rászorulók segítésével.
Lelkiségünkből:
„Mindenkinek használni, senkinek sem ártani.” Fourier Szent Péter jelmondata
„Hivatásom: buzgóság a nevelésben.” Boldog Le Clerc Alix
 


Himnuszok VIIIL.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Idők rendjét megtartva most
a harmadik óránk során
szálljon hozzád szívünk szava,
hármas felségű Istenünk,
hogy szívünkben ma ugyanaz
a Szentlélek vegyen lakást,
ki egykor épp e napszakon
a szent apostolokra szállt.
Követve ezt a kezdetet,
egész világnak fénye lett,
és mennyországot alapít,
hol égi díja vár reánk.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
 


A kopt ortodox pátriárka karácsonyi üzenete



A kopt ortodox pátriárka karácsonyi üzenete


A Julianus-naptárt követő egyházak január 7-én ünneplik Jézus születését. II. Tawadrosz kopt ortodox pátriárka karácsonyi üzenetét tesszük közzé.


Kairóban karácsony vigíliáját a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette tartották meg a terrortámadások veszélye miatt. A Szent Márk-székesegyházban bemutatott szent liturgián részt vett az egyiptomi elnök, Abdel Fattáh esz-Szíszi is. Az államfő a szertartás végén néhány köszöntő szót intézett a pátriárkához, a papsághoz és az egybegyűlt hívekhez – tájékoztat róla a L’Osservatore Romano vatikáni napilap.

Az elnök már tavaly is részt vett a kopt karácsony ünnepi szertartásán. Most beszédében utalt azokra a támadásokra, amelyeket az Egyiptomban jelen lévő egyházak és keresztény közösségek szélsőséges iszlámista csoportok részéről az utóbbi időben elszenvedtek. Bocsánatot kért, hogy elhúzódnak azoknak az istentiszteleti helyeknek a helyreállítási munkálatai, amelyeket a 2013 augusztusi zavargások során rongáltak meg. Akkor mintegy ötven épületet támadtak meg és dúltak fel a Muzulmán Testvériség bandái és szalafita csoportok.

II. Tawadrosz pátriárka üzenetében hangsúlyozta, hogy karácsony ünnepe az emberek örömének, boldogságának megújulása. Gondolatai középpontjába állította a napkeleti bölcsek és a pásztorok által betöltött szerepet, ahogy azt az evangéliumi hagyomány bemutatja. A bölcsek távoli országokból érkeztek, követték a csillagot egészen Betlehemig, leborulva imádták az újszülött gyermeket és hódolatuk jeléül ajándékot helyeztek el bölcsője elé. Ez volt utazásuk vége. A másik csoportot a pásztorok képezték, akiknek az angyal vitte el az örömhírt. Elmentek a jászolhoz és megtalálták a kisded Jézust és anyját. Ez volt utazásuk kezdete. A mi örömünk akkor kezdődött, amikor valóság lett a Bibliában idézett név: „Emmanuel, a velünk való Isten”. Amikor Isten eljött közénk, örömünk beteljesedett – mutatott rá a pátriárka, hozzátéve: Krisztus születésének egyik célja éppen abban áll, hogy elhozza az örömet az emberiségnek.

Melyek ennek az örömnek a jellegzetes elemei? – tette fel a kérdést a kopt pátriárka. Elmélkedésében a következőket emelte ki: Karácsony örömének első tényezője Édesanyánk, Szűz Mária, aki örömet szerzett nekünk tisztaságával. Senki sem tud örömet szerezni másoknak, ha nem tiszta szívű. Jó gyümölcs nem teremhet rossz fán. Egy nép öröme csak igazságos, tiszta lelkű és jámbor emberek révén valósulhat meg.

A második tényezőt a napkeleti bölcsek képviselik, akik látogatásuk és ajándékaik által szereztek nekünk örömöt. Örömöt okoz anyagi vagy erkölcsi ajándékokat nyújtani. A legértékesebb ajándék pedig egy vigasztaló szó, egy mosoly, amelyre mindenki képes. A harmadik tényezőt a pásztorok jelentik, akik virrasztásuk, becsületességük révén hozták el az örömet. A hűséges és becsületes élet mindig örömet okoz az embereknek és Istennek is – hangzott II. Tawadrosz karácsonyi üzenete.

Jézus Krisztus megtestesülésének története egyedülálló történés. Krisztus ad választ a kérdésre: hogyan szerezhetek örömet másoknak? A pátriárka arra buzdította üzenete végén a híveket, hogy elmélkedjenek el a karácsony eseményének részleteiről, további szereplőiről és lelkigyakorlatukban azt kutassák, hogyan tudnának örömet okozni testvéreiknek.



Vizkereszt utáni szombat



Vizkereszt utáni szombat


Az olyan esetekben, amikor Jézus csodával gyógyít meg egy beteget, nyilvánvaló a szándéka: megmutatja, hogy Isten az ember javát akarja, Isten megszabadítja az embert testi nyomorúságától vagy az őt fogva tartó gonosztól. De mi a helyzet a természeti csodákkal? Mi a szándéka az olyan rendkívüli cselekedetekkel, amelyek esetében nem Istennek az embert segítő szándéka az elsődleges? Ilyen például a vízen járás csodája, amiről a mai evangéliumban olvasunk. Nyilvánvalóan itt sem erőfitogtatásról vagy magamutogatásról van szó, mert ezek a csodák sem öncélúak.
Abból érdemes kiindulnunk, hogy Jézus tisztában van azzal, hogy nem mindegy, kik vannak jelen bizonyos rendkívüli cselekedeteinél, tehát tekintettel van arra, kik részesülnek a csodából, illetve azt is szem előtt tartja, hogy vajon az érintettek megértik-e majd cselekedetének jelentését és jelentőségét. A kenyerek és a halak megszaporításakor sok ezer ember van jelen. Ha ugyanennyi ember látta volna az éjszakai vízen járást, minden bizonnyal tömegpánik tört volna ki. A bárkában evező tanítványok is megrémülnek és félelmükben kiabálni kezdenek, mert kísértetnek vélik a víz tetején hozzájuk közeledő személyt, s csak Mesterük szavára nyugszanak meg. E csodával Jézus az ő istenségét mutatta meg nekik, de úgy tűnik, hogy ennek felismerésére még ők sincsenek felkészülve, nemhogy egy nagyobb számú tömeg.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Mindenható és legjobb Uram, figyelmesen vizsgálom bűneim sebeit, melyeket már gyermekkorom óta hordok. Sírok, mert haszontalanul telt el az idő. Erőm nem elegendő, hogy kitartsak a fáradozásban, erőim hiúságokra pazaroltam. Mivel te vagy minden jóság és irgalom forrása, hozzád könyörgök kegyelemért és irgalomért, könyörgök, irgalmazz nekem! Érintsd meg lelkemet szerető kezeddel, hiszen te vagy a legjobb orvos, vigasztald meg lelkemet, hiszen te vagy a legjobb vigasztaló!
Svéd Szent Brigitta
 


2016. január 8., péntek

Prága „érseke”: „Együttérzés és emóció józan magatartás nélkül a pokolba vezet”



Prága „érseke”: „Együttérzés és emóció józan magatartás nélkül a pokolba vezet”
(forrás: www.kath.net – 2015. december 27.)

[Ezt a cikket azért közlöm, hogy elgondolkoztasson arról a furcsaságról, hogy miként lehetséges, hogy pont azok a politikusok, vezetők, akik meghatározzák korunk történéseit, nem tudják megtenni a rájuk bízott emberek érdekében, hogy informálódjanak, mielőtt döntéseket hoznak. Hogy ahogy a prágai „érsek” képes volt háromszor áttanulmányozni a Koránt, hogy alaposan megismerje a mohamedánok tanítását, miért nem képes ugyanerre egy ember-tízmilliókért felelős hatalmasság, például Merkel asszony és tsai?]
A prágai „bíboros-érsek”, Dominik Duka karácsonyi interjút adott a „Dennik N” szlovák újságnak, melyben egyértelműen másképp foglalt állást a migráns-kérdésről, mint kollegája, Christoph Schönborn bécsi bíboros-érsek, aki különböző újságoknak adott interjújában bírálta a kelet-európai országokat, akik a migránsok átvétele ellen vannak.
„Együttérzés és emóció józan magatartás nélkül a pokolba vezet”, mondta Duka az interjúban. Közismert, hogy a migránsáradat a dzsihadisták egyes terveit is szolgálja. Mivel jelenleg az az üldözés folytatódik, ami 100 évvel ezelőtt az örményeknek az oszmán birodalom területéről való elűzésével, illetve kiirtásával kezdődött, Csehországnak „elsősorban arra kell felkészülnie, hogy keresztény menekülteket fogadjon be, mert ezekben az országokban a keresztényeket folyamatosan üldözik, és senki mástól nem kapnak segítséget”. …
Arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolata az iszlám vallási vezetőkhöz, Prága „érseke” elmondta, hogy 2010-ben, hivatalba lépése után azonnal fogadta a prágai muzulmán közösség egyik képviselőjét, akiből nagy nehezen kicsikarta a terrorista merényletek elítélését. Nem sokkal ezután a televízió egyik adásában látta viszont ugyanezt az embert az egyik mohamedán imateremben, akit éppen akkor vettek fel rejtett kamerával, amikor a vele folytatott beszélgetések során említett merényleteket magasztalta. Ezért, mondta Duka, „tökéletesen egyetért azokkal, akik azzal gyanúsítják a muzulmánokat, hogy csak önvédelemből fejezik ki sajnálatukat”. A Korán háromszori áttanulmányozásából tudja, „hogy egy hívő mohamedán nincs kötelezve arra, hogy velem szemben [egy hitetlennek, azaz nem muzulmánnal szemben] betartsa szavát”, folytatta fejtegetéseit Duka.
Duka „bíboros” abban is kételkedik, hogy különböző vallásúak békében élhetnek egyazon területen. „Elvileg” minden lehetséges, de a realitással szembe kell nézni. Bár 50 év telt el az [ú. n.] II. Vatikáni Zsinat óta és az akadémikusok sok párbeszédet folytatnak, a valóságban „a Közel-Kelet országaiban az együttélés radikálisan rosszabbodott”.
     Az interjút folytató hölgynek Duka szószerint ezt tanácsolta: „Kedves hölgyem, utazzon el Szaúd-Arábiába és töltsön el ott egy hónapot. És utána jöjjön vissza.” Az együttélés szabályai a Tízparancsolat és a Korán szerint alapvető különbségeket mutatnak, mely különbségek a keresztények olykori kegyetlenkedései miatt sincsenek hatályon kívül helyezve.


Himnuszok IXL.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Háromszor három óra már
az Úr kegyelméből lejár:
ki három és egy teljesen,
őt áldjuk dallal lelkesen.
Isten szentséges titkait
hűséggel tartsa tiszta szív:
Szent Péter itt a mesterünk,
gyógyító csodával tanít.
Lélekben zsoltározva így
a szent apostolok nyomán,
Krisztustól kérjünk általuk
a gyenge lábnak új erőt.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.


Ferenc pápa: Isten bűnbánó szavainkat szeretetének ölelésével szakítja félbe



Ferenc pápa: Isten bűnbánó szavainkat szeretetének ölelésével szakítja félbe


Nem minden szeretet jön Istentől, de Isten az „igazi szeretet”. Ez a gondolat ihlette a napi liturgiát, és Ferenc pápa ezt fejtette ki péntek reggeli homíliájában a Szent Márta-ház kápolnájában, hangsúlyozva: Isten mindig és elsőként szeret, nem fontos számára, hogy mennyire vagyunk bűnösök.


Szeretet, együttérzés. Mennyire eltérő módon érti ezt Isten és az ember. Az első olvasmányban (1Jn 4,7–10) János apostol hosszú elmélkedést tart a hitélet két legfőbb parancsolatáról: Isten és embertársunk szeretetéről. A szeretet önmagában szép; szeretni is szép dolog. Az őszinte szeretet erőssé tesz, és saját életünk odaajándékozásában növekszik – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A szeretet szót gyakran használják, és nem tudni, hogy amikor használják, mit is jelent pontosan. Mi a szeretet? – tette fel a kérdést a Szentatya. – Alkalmanként a tv-sorozatokban látott szeretetre gondolunk, de az nem tűnik szeretetnek. Vagy a szeretet tűnhet lelkesedésnek valaki iránt – ami aztán kialszik. Honnan jön tehát az igazi szeretet? Mindaz, aki szeret, Istentől született, mert Isten szeretet. Nem azt mondja: „Minden szeretet Isten”, nem, hanem, hogy „Isten szeretet”.

János hangsúlyozza Isten szeretetének egy jellemzőjét: „Elsőként szeret.” Ennek bizonyítéka a kenyérszaporítás evangéliumi jelenete, amelyet a napi liturgia tár elénk (Mk 6,34–44). Jézus a tömegre tekint, együttérez velük, ami nem ugyanaz, mint szánalmat érezni valaki iránt. A szeretet, amit Jézus táplál az emberek iránt, akik körbeveszik, odavezet, hogy együtt szenved velük, és részese lesz életüknek. Ez Isten szeretete, amit sosem előz meg az ember szeretete. Rengeteg példát találunk erre, kezdve a tékozló fiútól.

Amikor nyomja valami a szívünket, és bocsánatot akarunk kérni az Úrtól, Ő vár minket, hogy megbocsásson – mondta a pápa. – Az irgalmasság éve egy kicsit ez is: tudjuk, hogy az Úr vár mindannyiunkat. Miért? Hogy megölelhessen bennünket. Semmi többet nem akar, mint hogy azt mondja: »Fiam, lányom, szeretlek. Hagytam, hogy keresztre feszítsék a Fiamat érted, ez a szeretetem ára.« Ez a szeretet ajándéka.

Az Úr vár engem, az Úr azt akarja, hogy megnyissam a szívem ajtaját. Ebben mindig legyünk biztosak – hangsúlyozta a Szentatya. – Ha úgy éreznéd, nem vagy méltó Isten szeretetére, még jobb, mert Ő vár téged, úgy, amilyen vagy, nem úgy, ahogy mások mondják neked, hogy tenned kellene.

Menjünk az Úrhoz, és mondjuk: „Tudod, Uram, hogy szeretlek.” Vagy ha nem tudjuk ezt mondani, akkor mondjuk ezt: „Tudod, Uram, hogy szeretnélek szeretni, de nagyon bűnös vagyok.” Ő pedig ugyanazt teszi majd, mint a tékozló fiúval, aki elköltötte minden pénzét szenvedélyeire. Nem is hagyja majd befejezni a szavaidat, egy öleléssel megállít. Ez Isten szeretetének ölelése – zárta péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.



Vizkereszt utáni péntek



Vizkereszt utáni péntek


A kenyerek és a halak megszaporításának csodáját olvassuk a mai napon Márk evangélista írásából. A történet szerint nagy számú nép gyűlik össze Jézus körül, a férfiak is legalább ötezren voltak. A csodát Jézus tanítása előzi meg. Az evangélista ezt azért hangsúlyozza, mert az emberek Jézus fellépésének kezdeti szakaszában még főként azzal a szándékkal jönnek hozzá, hogy hallgassák tanítását. Hamar elterjedhetett annak híre, hogy újszerűen magyarázza az írásokat és tanítását nem csak egyes kiváltságosok hallhatják, hanem a szegények, az egyszerű emberek is.
A nép tehát nem csodát akar látni. Nem azért mennek Jézushoz tömegesen, hogy csodát várjanak tőle, amely alapján megerősítést kapnak hitükben. Ők csupán tanítására kíváncsiak, s ez a vágyuk teljesül is. Miért tesz mégis ebben a helyzetben Jézus csodát? Miért szaporítja meg a kenyereket és a halakat? Nem elég magyarázat erre, hogy azért cselekszik így, mert az emberek éhesek. Volna ugyanis más megoldás. A nép hazamegy és mindenki gondoskodik magának élelemről. Éppen ezt javasolják Jézusnak tanítványai is. Senki sem várja Jézustól, hogy mindenki számára ennivalót adjon, sem a nép, sem tanítványai, ő mégis ezt teszi, mégpedig azért, hogy jelet mutasson. Neki az a küldetése, hogy az emberek testi és lelki éhségét csillapítsa.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Vezesd, ó, Krisztus, valamennyi hűségest a hitben, hogy a keresztény hit hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ előtt üdvözítő küldetésed során, hogy az Egyház tudatos és cselekvő tagjai legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei és testvérek minden néppel!
 

2016. január 7., csütörtök

Az élet igéje – 2016. január



Az élet igéje – 2016. január


Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítójának kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzá fűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére.


„Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (vö. 1Pt 2,9)
Az Úr csodálatos tetteket visz végbe működésével. Amikor megteremtette a világmindenséget, „látta, hogy ez jó” (Ter 1,25), miután megteremtette a férfit és a nőt, és rájuk bízta az egész teremtett világot, látta, hogy ez „nagyon jó” (Ter 1,31). De mindent felülmúl az a műve, melyet Jézus vitt végbe: halála és föltámadása által új világot és új népet teremtett. Jézus mennyei élettel ajándékozta meg ezt a népet: egymás befogadásában, a megosztásban, önmagunk odaajándékozásában álló igazi testvériséggel. Péter levele tudatára ébreszti az első keresztényeket, hogy Isten szeretete által „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe” lettek (ld. 1Pt 2,9-10).
Ha az első keresztényekhez hasonlóan mi is valóban tudatára ébrednénk, kik is vagyunk, mit is művelt bennünk, közöttünk és körülöttünk Isten irgalma, ámulatunkban nem bírnánk magunkban tartani az örömet, és sürgetést éreznénk, hogy megosszuk másokkal, hogy „hirdessük az Úr nagy tetteit”.
Egymástól elszigetelten azonban nehéz, szinte lehetetlen hatékonyan tanúságot tenni annak az új közösségi létnek a szépségéről, amelyet Jézus hozott. Természetes tehát, hogy Péter az egész néphez intézi ezt a felhívást. Nem civakodhatunk és pártoskodhatunk, de még csak nem is lehetünk közömbösek egymás iránt, ha azt hirdetjük: „Az Úr új népet hívott életre, megszabadított az önzéstől, a gyűlölettől és a haragtól, mert törvényül adta a kölcsönös szeretetet, és ez egy szívvé, egy lélekké tesz bennünket…” Keresztény népünk körében természetesen vannak különbségek gondolkodásmódunkat, hagyományainkat, kultúránkat illetően, de ezeket tisztelettel el kell fogadnunk, fel kell ismernünk ennek a nagy változatosságnak a szépségét, tudva, hogy az egység nem egyformaság.
Ezt az útmutatást fogjuk követni a keresztények egységéért meghirdetett imahéten, amelyet az északi féltekén január 18. és 25. között ünneplünk, majd pedig az egész év folyamán. Az élet igéje arra hív, hogy különböző egyházakhoz és közösségekhez tartozó keresztények próbáljuk jobban megismerni egymást, beszéljük el egymásnak az Úr csodálatos tetteit. Akkor valóban hitelesen tudjuk majd „hirdetni” is ezeket a tetteket, mert tanúságot teszünk az egységünkről éppen a különbözőségben, és konkrétan is támogatjuk egymást.
Chiara Lubich is határozottan bátorít minket ezen az úton: „A szeretet a leghatalmasabb erő a világon: aki megéli, akörül kirobban a békés keresztény forradalom, és azt ismétli a mai keresztényeknek, amit évszázadokkal ezelőtt az első keresztények mondtak: »épphogy megszülettünk, már el is árasztottuk az egész világot«. […] A szeretet! Milyen nagy szükség van a világban a szeretetre! És bennünk keresztényekben! Mindnyájan együtt a különböző egyházakban több mint egy milliárdan vagyunk. Nagyon sokan, tehát igen csak láthatónak kellene lennünk. De annyira megosztottak vagyunk, hogy sokan nem is látnak, és Jézust sem látják rajtunk keresztül.
Ő azt mondta, hogy a kölcsönös szeretetről és az egységről a világ fölismeri, hogy az övéi vagyunk, és általunk őt is megismeri: »Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.« (Jn 13,35) […] A jelen kor tehát mindenkitől szeretetet kér, egységet, közösségvállalást és szolidaritást. S az egyházakat is az évszázadok óta tönkretett egység helyreállítására hívja.”
Fabio Ciardi
 


Himnuszok XL.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Dicsérjük dallal az Urat,
buzgó készséggel lelkesen:
az óra, íme, délre jár
s bennünket imádságra hív.
Ez szent idő: az áldozat,
boldog Bárány, keresztre száll
és híveit megváltva most
dicsőségünket szerzi meg.
E fénytől, mely tűzön ragyog,
homályba hull a déli ég:
szívjuk szívünkbe lelkesen
kegyelme lángját s erejét.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
 
 

Ferenc pápa: Az irgalmas cselekedetek állnak hitünk középpontjában



Ferenc pápa: Az irgalmas cselekedetek állnak hitünk középpontjában


Az Istenbe vetett hitünk magvát, „szívét” jelentik az irgalmas cselekedetek – állapította meg homíliájában Ferenc pápa január 7-én, csütörtökön reggel. Ezzel a szentmisével a karácsonyi szünet után folytatódnak a reggeli találkozók a hívekkel a Szent Márta-ház kápolnájában.


Az első olvasmány Szent János apostol könyvéből (1Jn 3,22–4,6) arra figyelmeztet minket, hogy őrizkedjünk a világiasságtól és azoktól a szellemektől, amelyek eltávolítanak minket Istentől, aki megtestesült értünk – mondta a szentmisén a pápa.

Istenben élni a keresztény élete számára olyan, mint a levegővétel. A keresztény Istenben él, és hagyja, hogy a Lélek vezesse őt. János apostol ugyanakkor óva int attól, hogy mindenféle léleknek higgyünk. Meg kell vizsgálni a lelkeket, hogy vajon Istentől valók-e. Hogyan vizsgálhatjuk meg őket? Nem fantomokról van szó, inkább arról, hogy meglássuk, mi zajlik a szívünkben, mi áll a történések gyökerében. Ezt jelenti az, hogy megvizsgáljuk: Istentől jön-e, vagy az antikrisztustól.

A világiasság az a lelkület, amely eltávolít minket Isten Lelkétől, aki segít, hogy az Úrban éljünk. Mi alapján tudjuk megkülönböztetni a lelkünkben zajló folyamatok jó vagy rossz mivoltát? – tette föl a kérdést a pápa. – János apostol csak egy szempontot ad meg ehhez: „Minden lélek, amely azt vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, Istentől való. De minden olyan lélek, amely nem ezt vallja Jézusról, nem Istentől való.” A kritérium tehát a megtestesülés. Sok dolgot érezhetek magamban, akár jó dolgokat, jó ötleteket is. De ha ezek a jó ötletek, érzések nem visznek el Istenhez, aki testté lett, nem vezetnek el a felebaráthoz, a testvéremhez, akkor nem Istentől valók. Ezért János így kezdi levelének ezt a szakaszát: „Az ő parancsa pedig az, hogy higgyünk Fiában, Jézus Krisztusban, és szeressük egymást.”

Sok lelkipásztori tervet készíthetünk, kitalálhatunk számos új módot arra, hogyan közelítsük meg az embereket, de ha nem járunk Isten Fiának az útján, aki emberré lett, hogy velünk együtt zarándokoljon, akkor nem vagyunk a jó lélek útján: az antikrisztus, a világiasság, a világi szemlélet útján járunk. Az életben sok emberrel találkozunk, aki spirituálisnak tűnhet: „Micsoda lelki ember ő!” – mondjuk, de nem beszélünk az irgalmas cselekedetekről. Miért? Hiszen az irgalmasság cselekedetei jelentik konkrétan a megtestesült Istenfiúba vetett és megvallott hitünket: meglátogatni a betegeket, ételt adni az éhezőnek, gondoskodni a kitaszítottakról… Irgalmas cselekedetek: miért? Mert minden testvérünk, akit szeretnünk kell, Krisztus teste. Isten testté lett, hogy azonosuljon velünk. És a szenvedő maga Krisztus, aki szenved – magyarázta a pápa.

Ne higgyetek minden léleknek, vigyázzatok! Vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon valóban Istentől valók-e! A rászoruló felebarátaink, testvéreink iránti szolgálat, akár egy tanács vagy a másik meghallgatása azt jelzik, hogy a jó lélek útján járunk, vagyis a testté lett isteni Ige útján. Kérjük az Úr kegyelmét, hogy meglássuk, mi történik a szívünkben, mit szeretünk csinálni, vagyis hogy Isten lelke-e az, amely a mások iránti szolgálatra vezérel engem, vagy inkább a világ szellemei vezetnek önmagam körül, bezárkózásom, önzéseim és sok más dolog körül… Kérjük a kegyelmet, hogy megértsük, mi történik szívünkben – fohászkodott végül csütörtök reggeli homíliájában Ferenc pápa.



Vizkereszt utáni csütörtök



Vizkereszt utáni csütörtök


Miután Keresztelő János befejezte működését a nép körében, Jézus lép a színre, elkezdi munkáját. Máté evangélista a tanításban és a betegek gyógyításában foglalja össze mindazt, amit az elkövetkezendő mintegy három esztendőben Jézus tenni fog. Az Úr így kezdi tanítását: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!” E szavak nagyon hasonlítanak ahhoz, amit Keresztelő János is hirdetett. Máté evangélista ezzel egyrészt a folyamatosságot hangsúlyozza, azaz amit János előkészített, meghirdetett, azt folytatja Jézus. Másrészt ilyen módon megerősítést nyer, hogy Jézus is próféta, ő is az Isten küldötte, ő is azt teszi, amivel Isten megbízta.
A gyógyítások megemlítése azonban jelzi a Keresztelő és Jézus közti különbséget, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy Jézus személye jelentősebb, mint Jánosé. Keresztelő János ugyanis nem gyógyított, szolgálatával kapcsolatban ilyet nem jegyeztek le az evangélisták. Ezzel szemben Jézusnak van hatalma a betegségek felett, különleges erejével képes megszüntetni a testi betegségeket, illetve hatalma van a gonosz lelkek felett is. Emberfeletti tettei és hatásos tanítása mögött isteni ereje húzódik meg. Gyógyításai, csodái és tanítása lassanként elvezeti az embereket arra, hogy felismerjék Jézusban az Isten Fiát és higgyenek benne.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.



2016. január 6., szerda

A Megszentelt Élet Éve 365.



január 6.

Slachta Margit, az alapító halálának emléknapja
Imádkozzunk a Szociális Testvérek Társaságáért!
  • Szociális Testvérek Társasága
Alapítójuk: Slachta Margit
A Társaság arra hivatott, hogy az Úr megszentelő szeretetét tükrözze. Ezért lelki élete bencés alapokon álló, modern formában megjelenő Szentlelkes élet. Tisztaságot, szegénységet, engedelmességet, és a karizmához való hűséget fogadunk. „A szociális bajok oka a léleknélküliség. A szociális reformokat csak akkor tudjuk igazában végrehajtani, ha lélekkel telik el a társadalom, vagyis ha a szociális nyomor oka, a léleknélküliség megszűnik. Mi szociális és szentlelkes Társaság vagyunk, amely azért dolgozik, hogy a lélek, amely eltávolodott a világból, kegyeskedjék újra visszajönni.” Margit testvér
Lelkiségünkből:
„Jézusom, irgalom! Engedd, Uram, hogy csekélységem és méltatlanságom mellett is készséges eszköze legyek a mai napon a Szentléleknek. Teljesüljön bennem és általam akaratod, épüljön országod a lelkekben, a hazában és a társadalomban!” Slachta Margit


Himnuszok XXXIX.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Látván az újszülött Fiút,
a bölcsek Kelet kincseit
hódolva átadják neki:
mirhát, tömjént és aranyat.
Ismerd fel: nyíltan hirdetik
erődet és országodat;
Fiú, e hármas jel szerint
Atyádtól kaptad sorsodat!
Királynak szól a színarany,
Istent imád az illatos
tömjén, jósolja sírodat
a mirha drága kenete.
Minden városnál, Betlehem,
nagyobb vagy: néked adatott
megszülni testben a Királyt,
az égi üdvösség Urát.
Hirdette próféták szava,
jelezte számtalan csoda,
s tanú a Teremtő maga,
ki országát jelenti már.
Mert övé lesznek mindenek,
a föld, a menny, a tengerek,
kelettől messze nyugatig
az alvilág s a magas ég.
Ki nemzeteknek megjelensz,
dicsérünk téged, Jézusunk,
Atya s Szentlélek, áldva légy
most és örökre szüntelen. Ámen.


Ferenc pápa: Ne csak tengődjünk, hanem keressük a dolgok értelmét!



Ferenc pápa: Ne csak tengődjünk, hanem keressük a dolgok értelmét!


Vízkereszt ünnepén, január 6-án is a hívekkel közösen imádkozta el a szentatya az úrangyalát a Szent Péter téren. A napkeleti bölcseket példaképül állítva Isten jeleinek kémlelésére, értelmezésére és követésére buzdított. Beszédét teljes terjedelmébe közöljük.


Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangélium, a bölcsekről szóló elbeszélés, akik Keletről érkeztek Betlehembe a Messiást imádni, a vízkereszt ünnepének egyetemes jelleget ad. Az egyház egyetemessége ez, amely azt szeretné, ha a föld minden népe találkozna Jézussal, hogy megtapasztalja az ő irgalmas szeretetét. Az egyháznak tehát ez a vágya: hogy rátaláljanak az emberek Jézus irgalmára, az ő szeretetére.

Krisztus éppen csak megszületett, még nem tud beszélni, de a népek – melyeket a bölcsek képviselik – már találkozhatnak vele, felismerhetik és imádhatják. Azt mondják a bölcsek: „Láttuk csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk” (Mt 2,2). Heródes ezt hallotta a bölcsektől, amikor azok Jeruzsálembe értek. Ezek a bölcsek tekintélyes emberek voltak, távoli vidékekről, eltérő kultúrákból érkeztek. Azért indultak útnak, hogy imádják a megszületett királyt. Az egyház mindig az egész emberiség képét látta bennük, és a mai szertartással, vízkereszt ünnepével tapintatosan mintegy be akarja mutatni a világon ma élő minden férfinak és nőnek a gyermeket, aki mindenki üdvösségére született.

Karácsony éjszakáján Jézus a pásztoroknak mutatta meg magát, akik alázatos és megvetett emberek voltak – némelyek szerint még rablók is –; ők voltak az elsők, akik egy kis melegséget vittek abba a fagyos betlehemi barlangba. Ma pedig a bölcsek érkeznek, távoli földekről, és titokzatos módon őket is a gyermek vonzza. A pásztorok és a bölcsek igen különböznek egymástól, egy dolog mégis összeköti őket: az ég. A betlehemi pásztorok rögtön siettek, hogy lássák Jézust, nem azért, mert különösebben jók lettek volna, hanem mert virrasztottak éjszaka, és amikor az égre emelték tekintetüket, jelet láttak, meghallgatták üzenetét, és követték. Ugyanígy a bölcsek is: kémlelték az eget, új csillagot vettek észre, értelmezték a jelet, és útnak indultak, távolról. A pásztorok és a bölcsek azt tanítják nekünk: ahhoz, hogy találkozzunk Jézussal, fel kell tudnunk tekinteni az égre, nem szabad magunkba zárkóznunk, a magunk önzésébe, hanem meg kell nyitnunk szívünket és értelmünket Isten égboltjára, aki mindig újból meglep bennünket, észre kell vennünk üzeneteit, aztán pedig gyorsan és nagylelkűen válaszolnunk kell rájuk.

A bölcsek – mondja az evangélium – „amikor észrevették a csillagot, igen nagy örömmel örvendeztek” (Mt 2,10). Minket is nagy vigasztalással tölt el a csillag látása, vagyis, hogy érezzük, vezetnek minket, és nem vagyunk sorsunkra hagyva. A csillag az evangélium, az Úr szava, miként a zsoltár mondja: „Fáklya lépteimnek a te szavad, világosság utamon” (Zsolt 119,105). Ez a fény Krisztus felé vezet minket. Az evangélium hallgatása nélkül nem találhatunk rá! A bölcsek ugyanis a csillagot követve érkeztek el arra a helyre, ahol Jézus található volt. És ott „meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták” (Mt 2,11). A bölcsek tapasztalata arra buzdít minket, hogy ne elégedjünk meg a középszerűséggel, a „tengődéssel”, hanem keressük a dolgok értelmét, szenvedélyesen kutassuk az élet mély misztériumát. Arra is tanít, hogy ne botránkozzunk meg a kicsinységen és a szegényességen, hanem ismerjük fel a fenséget az alázatban, és tudjunk térdre hullani előtte.

Szűz Mária, aki fogadta a bölcseket Betlehemben, segítsen minket, hogy tekintetünket magunkról a magasba emeljük, engedjük, hogy az evangélium csillaga vezessen minket, hogy rátaláljunk Jézusra, és alá tudjunk ereszkedni, hogy imádjuk őt. Így el tudjuk majd vinni fényének sugarát másoknak, és meg tudjuk osztani velük az út örömét.

A szentatya szavai az Angelus után:

Kedves testvéreim!

Ma lélekben közel vagyunk a keresztény Keleten élő testvéreinkhez és nővéreinkhez, katolikusokhoz és ortodoxokhoz egyaránt, akik közül sokan holnap ünneplik az Úr születését. Békét és jóságot kívánunk nekik, és egy nagy tapssal is köszöntjük őket!

Arról is megemlékezünk, hogy vízkereszt ünnepe egyúttal a gyermekmisszió világnapja. Ez azoknak a gyermekeknek az ünnepe, akik imáikkal és áldozatos tetteikkel segítik rászoruló kortársaikat, és így misszionáriussá, a testvériség és a javakban való osztozás tanújává válnak.

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, kedves zarándokok, családok, plébániai csoportok és társulatok, akik Olaszországból és más országokból érkeztetek. Külön köszöntöm az acerrai, modenai és terlizzi híveket, a firenzei ars sacra iskolát, valamint a Lions Club nemzetközi táborában részt vevő fiatalokat.

Külön üdvözlöm azokat, akik elindították a történelmi-folklorisztikus udvart, mely idén Valle dell’Amaseno területével foglalkozik. Szeretnék megemlékezni azokról a „bölcsek udvaráról” is, amelyeket Lengyelország számos városában tartanak a családok és társulatok részvételével, valamint az UNITALSI és a kisebb testvérek által a Campidoglión megrendezett élő betlehemről, amelybe fogyatékos személyeket vontak be.

Mindenkinek szép ünnepet kívánok. Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet! A viszontlátásra!



Vizkereszt



Vizkereszt


A csillag fényét követve
 
Évekkel ezelőtt, még fiatal pap koromban történt a következő eset. Korán, már az advent elején elkezdtük gyakorolni a gyerekekkel a karácsonyi betlehemes játékot. A szereposztásnál szinte minden simán ment, valamennyi gyerek testhezálló szerephez jutott. Egyedül a Lőcsei Marcival kapcsolatban voltak kételyeim, mert mindenképpen az egyik király szeretett volna lenni a három közül, én viszont az írástudó szerepét akartam rábízni. Ő is próbált érvelni az elgondolása mellett, meg én is. Erősködött, hogy nála szebben senki nem tud hódolni a Megváltó előtt, ezért hadd vigye ő a Gáspár aranyát. Erre én is győzködtem, hogy írástudóként szépen hirdethetné a prófétai jövendöléseket, és ez bizony jelentős feladat. Nem nagyon értette, hogy kik is voltak azok az írástudók Jézus idejében, ezért inkább ragaszkodott a királyhoz. A végén még abba is belement volna, hogy ő legyen a szerecsenkirály, bár az nem annyira tetszett neki, mint a Gáspár vagy a Menyhért. Bevetettem nála, hogy szép díszes köntöse lesz írástudóként, büszke lesz rá anyukája, de ezt az érvet hamar lesöpörte, mondván, hogy a királyoknak sokkal szebb palástja van és az jobban tetszene anyukájának is. Győzködtem még, hogy az írástudók abban az időben mennyire okosak voltak, de ez sem hatott rá, mert a végén előhúzta a mindent eldöntő érvet, hogy ő tulajdonképpen bukásra áll magyarból, mert rossz a helyesírása, ezért semmiképpen sem lehet írástudó. Sejtettem, hogy egy szó sem igaz ebből, de ráhagytam, mert aki ekkora poént tud mondani, hogy király lehessen, az tényleg megérdemli. Így lett ő abban az évben Gáspár király.
Ma, Urunk megjelenése ünnepén azért idézem fel e régi esetet, mert ezzel szeretném bemutatni, mennyire közel állnak a gyerekek szívéhez, a gyerekek gondolatvilágához a háromkirályok, akik valójában nem is voltak uralkodók, hanem – miként az evangéliumban szerepel – bölcsek voltak, akik napkeletről jöttek. Ugyanakkor nem csak a gyermekek fantáziáját, hanem a felnőttek képzeletvilágát is megmozgatja a napkeleti bölcsek története, mindazokét, akik hittel olvassák a Szentírást. Éppen emiatt nem kell csodálkoznunk azon, hogy az evangéliumok meglehetősen szűkszavú elbeszélését az évszázadok során az igehirdetők kissé kiszínezték, amely aztán számos irodalmi műben és művészeti alkotáson is megjelent. Ennek köszönhetően kapták nevüket, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik egyike idősebb, a másik középkorú, a harmadik pedig egészen fiatal. Tulajdonképpen azt sem tudjuk hányan érkeztek a csillag fényét követve, csupán a háromféle ajándékból következtetünk arra, hogy feltehetően hárman voltak.
A napkeleti bölcseket egy csillag, egy különleges égi jel vezette a Megváltóhoz. Bölcsességük ott kezdődött, hogy felismerték ezt a jelet és kutatni kezdték annak értelmét. Úgy gondolták, hogy ez egy újszülött királynak a jele. S amikor ezt megértették, akkor elindultak, követték a jelet. Nem féltek az út viszontagságaitól és szándékuktól nem téríthette el őket senki. Az őket vezető csillag talán egy időre eltűnt szemük elől, ezért is tudakozódhattak Jeruzsálemben az uralkodónál. Amikor pedig újra elindulnak, most már a prófétai jövendölésben szereplő Betlehem felé, akkor újra felragyogott előttük a csillag. Máté evangélista külön kiemeli, hogy „a csillagot meglátva nagyon megörültek.” Mert az isteni jelet követni, s annak segítségével meglelni a Megváltót, boldogsággal és örömmel tölti el az embert. A napkeleti bölcsek mindazokat jelképezik, akik a történelem folyamán elindulnak, hogy keressék az Istent. Induljunk mi is örömmel a szívünkben!
© Horváth István Sándor
Imádság:

Istenünk, irgalmas Atyánk! Ma lélekben útra kelünk, és a napkeleti bölcsekkel együtt elindulunk Betlehembe, ahová minket is a csillag fénye vezet. Nem aggódunk az út fáradalmai miatt, hanem bátran haladunk, mert a te szereteted és irgalmad vonz bennünket. Egyetlen utat keresünk, azt, amely hozzád vezet. Egyetlen úton akarunk haladni, azon, amelyet te mutatsz nekünk. Keresni a hozzád vezető utat, határozottan haladni az üdvösség útján, soha nem letérni az örök élet felé vezető útról, ez az igazi bölcsesség! Segíts, hogy másokat is hozzád, az irgalomban gazdag Istenhez vezessünk!
 


2016. január 5., kedd

A Megszentelt Élet Éve 364.



január 5.

Az Úti Boldogasszony Társaságának jóváhagyása (január 6.)
Imádkozzunk az Úti Boldogasszony Társasága tagjaiért!
  • Úti Boldogasszony Társasága
Alapítójuk: P. Carl Dinkhauser S.J. és Maria Elisabeth Strachotinsky
Hivatásunk a világot belülről megszentelni, a Szentlélekre hagyatkozva. A Szűzanyát, mint Úti Boldogasszonyt különösen tisztelni, Loyolai Szent Ignác lelkiségét követve. Az evangéliumi tanácsokra teszünk fogadalmat, nyitottan a világ problémáira. Imádságunkkal és életünkkel segítünk lehetőségünk szerint szolgáló szeretetben.
Lelkiségünkből:
„Istent keresni és megtalálni mindenben!" Loyolai Szent Ignác


Himnuszok XXXVIII.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,
a lét rendjét ki megszabod:
reggel világosságot adsz
és délben tűző ragyogást,
oltsd el minden viszály tüzét,
szüntesd a rossz vágyak hevét,
a testet egészséggel áldd,
szívünket békéd járja át.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.


Ökumenikus imahét a Krisztus-hívők egységéért



Ökumenikus imahét a Krisztus-hívők egységéért


A Krisztus-hívők egységéért meghirdetett ökumenikus imahét január 17-től 24-ig tart. A 2016-os imahét igéje: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1Pt 2,9)

Az ökumenikus imahét országos nyitó istentisztelete 2016. január 17-én, vasárnap 18 órakor lesz a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, igét hirdet Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
Az ökumenikus istentiszteleten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői szolgálnak a liturgiában. Az eseményre mindenkit szeretettel hívnak.


Az ökumenikus imahét alkalmára kiadott hivatalos füzet ITT tölthető le. Az alábbiakban közreadjuk a magyar kiadáshoz készült köszöntőt.
***
Krisztusban Kedves Testvérek!
A Krisztus-hívők egységéért az imahéten összegyülekezők Isten népének megtisztelő címeivel találkoznak. Az Igén keresztül ezeket a címeket Isten azoknak ígéri, akik hallgatják az Ő tanítását, és ahhoz igyekeznek igazítani életüket. Így, mint élő kövek, átadják magukat a Szentléleknek, a nagy Építőmesternek, hogy beépítse őket abba a templomba, amely a Krisztus Egyháza. Máris nem csupán kitüntető cím lesz Isten népe számára a megszólítás: választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe, hanem a Lélek élő templomának köveiként élnek, mint Krisztus-hívők.
A 2016. évi imaheti programot a lettországi keresztény testvérek állították össze. Fontosnak találták, hogy felidézzék Péter apostol összefoglaló szavait, amelyek Isten népének ismérvei hitbelileg is, és etikailag is. Ezek az ismérvek mind-mind bibliai eredetűek. A választott nemzetség (Ézs/Iz 43,20), a királyi
papság (2Móz/Kiv 19,6), Isten szent népe (5Móz/Második Törvénykönyv 7,6), az Isten tulajdonába vett nép (5Móz/Második Törvénykönyv 4,20) Krisztus Egyházára vonatkozó ószövetségi értékek.
Abban a hitben és reményben élhet az Egyház, hogy Isten kézen fogva vezeti, hiszen tulajdon népének tekinti. Ebből azonban Egyházának azt a hitbeli és etikai következtetést kell levonnia, hogy az Egyház tagjai egyedül csak Istenhez tartozhatnak!
Ezt azonban nem, csupán az ünnepi alkalmakon kell kifejezésre juttatniuk, hanem a hétköznapokban, a mindennapi magatartásban is.
Azt sem feledheti Krisztus Egyháza, hogy ahhoz és azért, hogy Isten tulajdona lehessen, Krisztus önmagát adta érte drága árként a Golgotán! Jézus váltotta meg népét minden engedetlenségtől, szövetségszegéstől. Így válhatott az Egyház Isten népévé! Ezért, amikor az imahéten Isten Egyházára figyelünk, tényleg rácsodálkozunk, hiszen az Úrtól lett, s csodálatos a szemünkben (Zsolt 118,23), mert a keresztségben azokat, akik nem voltak Isten népe, Isten maga tette népévé, fogadta gyermekeivé (Hós/Oz 2,25).
Olyan időben gyülekezik össze Isten újszövetségi népe ezen a héten, amikor az európai keresztényeknek kemény próbát kell kiállniuk. Az elvilágiasodás növekedése következtében Isten temploma sem épülhet holt kövekből! Ezért a keresztény templomokat Isten népének újra meg kell töltenie, az igehirdetéseket figyelmes hittel kell hallgatnia, hogy növekedjen és erősödjön az Isten parancsolatainak való engedelmességben!
Krisztus Egyházának tagjai tehát a keresztség által Istenhez tartozó emberek. De a megmaradáshoz elengedhetetlen hogy szentek legyenek, mert az Úr, az ő istenük, szent (vö.: 3Móz/Lev 19,2). Isten népe ezzel terjesztheti igazán ebben a világban Isten dicsőségét (1Pt 2,9).
E gondolatok jegyében szeretettel és felelősséggel nyújtjuk át az imahét programját. Tesszük azzal az áldáskívánással, hogy szolgálja hitünk és az istengyermeki életben való növekedésünk javát.
Dr. Veres András püspök,                          Steinbach József református püspök,
a Magyar Katolikus                                     a Magyarországi Egyházak
Püspöki  Konferencia elnöke                    Ökumenikus Tanácsának elnöke