Útravaló – 2019. május 8.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Jézus Krisztus az Út, az Igazság és az Élet. A biológiai élet önmagában az ember fogantatásától a haláláig tart, s az élet tevékenységeihez szükséges, biofizikai erőt adó anyagcserefolyamot jelenti. Evangéliumában Jézus a földi élet utáni, el nem múló létünkkel kapcsolatban ad eligazítást. Ha hittel elfogadjuk Jézus Krisztusnak az örök életről szóló szavait, akkor ő maga válik erőforrásunkká. Hiszen ő az élet kenyere. Ez a kenyér nélkülözhetetlen a hiteles Krisztus-követéshez. Így ha életünket a hitünk irányítja, akkor a szentáldozásban mindig fogadjuk az örök élet szerzőjét, Jézus Krisztust, akiben minden erőforrásunk fakad a földi és az örök élethez. A hit irányította élet és a gyakorló eucharisztikus élet elválaszthatatlan egymástól.

Ferenc pápa az észak-macedón papokhoz és szerzetesekhez: A Szentlélek újítsa meg küldetésünket

Észak-macedóniai látogatása során, május 7-én délután Ferenc pápa a szkopjei Jézus Szent Szíve-székesegyházban találkozott a helyi papság és szerzetesség képviselőivel és hozzátartozóikkal.

A főváros püspökének köszöntője után egy bizánci rítusú pap és családja, majd egy latin rítusú pap és egy szerzetesnő tett tanúságot.

Ferenc pápa beszéde elején örömének adott hangot, hogy az Egyház két tüdejével – a latin és a bizánci rítussal – lélegzik, hogy elteljen a Szentlélek mindig új és megújító erejével. A Szentatya visszautalt a tanúságtételekben elhangzottakra, miszerint a katolikus papság létszáma Észak-Macedóniában alacsony, ezért egyfajta kisebbségi komplexus veszélyezteti őket. A pápa János evangéliumának egy részletével adott választ, amikor Lázár házában Mária nárduszolajjal megkente Jézus lábát, és hajával megtörölte. „A ház betelt az olaj illatával” (Jn 12,3). Ez az olaj képes volt átjárni mindent és mással össze nem téveszthető nyomot hagyni a házban.

Ferenc pápa ezt követően a számvetés problémájáról szólt a papoknak és a szerzeteseknek. Sokszor találkoznak ugyanis az erőforrások hiányosságával és más nehézségekkel munkájuk során. Ekkor rájövünk, hogy a koldusok egyháza vagyunk, amelynek szüksége van az Úr irgalmára – mondta a Szentatya. – A számvetés elkészítése csak akkor hasznos, ha lehetővé teszi, hogy lendületbe jöjjünk, és szolidárissá, figyelmessé, megértővé váljunk, illetve hogy megértsük rászoruló testvéreink fáradtságát és nehézségeit. Nekik olyan kenetre van szükségük, amely felemeli őket és helyreállítja reményeiket.

A pápa Teréz anya példáját állította a papok és a szerzetesek elé, aki az Úr által felkent személyként az erőforrások hiánya ellenére is – a nárduszolaj illatához hasonlóan – képes volt betölteni mindent, amikor a boldogmondások olajával megkente az emberiség fáradt lábait.

Ferenc pápa idézte a kalkuttai szent egy mondatát: „Amire nincs szükségem, elnehezít.” Szabaduljunk tehát meg minden tehertől, ami elválaszt a missziótól és az irgalomtól. A történelmet azok írják, akik nem félnek attól, hogy életüket szeretetből feláldozzák. Erőnk, hatásunk és fiatalságunk titka nem a számvetés elkészítésében áll. Ne fosszuk meg magunkat küldetésünk javától, és ne fékezzük meg a Lélek megnyilvánulásait.

A Szentatya arra buzdította az észak-macedón papokat és szerzeteseket, hogy fejlesszék a társadalomban a gyengédséget, a türelmet és a másokkal való együttérzést. „Kérjük a Szentlelket, hogy újítson meg minket a küldetésben, abban bízva, hogy a Lélek mindent át akar járni jelenlétével” – zárta az észak-macedón papokhoz és szerzetesekhez intézett beszédét Ferenc pápa.

Húsvét harmadik hét szerdája

Húsvét harmadik hét szerdája

A mai evangéliumban tovább olvassuk Jézus beszédét, amelyet a csodálatos kenyérszaporítás után mondott a népnek. Ezt mondja: „Én vagyok az élet kenyere.” Érdemes odafigyelnünk erre a kijelentésre és elmélyednünk annak titkában. A szentmise Jézus Krisztus áldozata és a mi áldozatunk. A szentmisében jelenvalóvá tesszük az Úr húsvéti áldozatát, azaz önfeláldozó halálát és üdvösségünket eredményező feltámadását, amely áldozathoz a mi felajánlásunkat, áldozatunkat is hozzákapcsoljuk. A szentmisében Jézus jelenvalóvá válik az átváltoztatott kenyérben és a borban, s ezt nem jelképes, hanem valóságos jelenlétnek nevezzük. Az élő, a feltámadt Jézus van jelen az Eucharisztiában. Az élő, a feltámadt Jézus adja nekünk önmagát, osztja meg velünk életét és egyesül velünk, amikor szentáldozáshoz járulunk. A szentáldozásban valósággá válik életünkben az Úr feltámadása.
Az Oltáriszentség hitünk szent titka, amely felülmúlja emberi elképzeléseinket. Ez a legcsodálatosabb ajándék, amit Isten adhat az embernek, s amiben az ember részesedhet, hiszen benne és általa Isten költözik belénk, Isten él bennünk. Bár szemünkkel az átváltoztatást követően is kenyeret és bort látunk, a hit által elfogadjuk azt, hogy az már nem kenyér, hanem Krisztus valóságos teste, és már nem bor, hanem az Úr valóságos vére. Ne csak imádjuk és csodáljuk az Oltáriszentséget, hanem vegyük magunkhoz minél gyakrabban!
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Jézusunk köszönjük, hogy megmutattad, mit vársz tőlünk. Te többet kívánsz tőlünk, mint elődeinktől. Kemények a szavaid, de csak hálát adhatunk nagy bizalmadért, mert parancsaid értünk, és nem ellenünk szólnak. Előtted kedvesebb a megbocsátás az oltárra helyezett áldozatnál, az igaz szó az esküvésnél. Segíts csírájában elfojtani a rosszat, segíts nem elnézőnek lennünk magunkkal szemben. Kemény a szavad, de hiszem, hogy jobb nekem bármely tagomat elveszteni, saját akaratomról egészen lemondani, ha az akadályoz az örök élet felé!

Útravaló – 2019. május 7.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

István, az első vértanú életét adta a hitéért, ami dicsőséget és örök életet szerzett neki. Nekünk is erre a hitre van szükségünk, hogy földhözragadt életünkben nagyobb szerepet töltsön be az Eucharisztia, gyakrabban járuljunk szentáldozáshoz. Jézus előre megígérte, hogy önmagát adja áldozatul a világért, és népének üdvösségére ételül, italul ajánlja fel magát. Az utolsó vacsorán az étel és az ital színében valóban nekünk adta önmagát. Azóta velünk van az örökmécsessel jelzett szentségházakban. Jelenvalóvá teszi örök értékű, egyetlen áldozatát oltárainkon, és húsvéti beteljesülésre rendelt életünk záloga lett bennünk a szentáldozásban. Eucharisztikus megújulás nélkül nincs fölemelkedés Isten elvilágiasodott népe számára.

Ferenc pápa imája Szkopjéban: Segíts, Teréz anya, hogy felismerjük Jézust a rászorulókban!

Május 7-én délelőtt a Szentatya meglátogatta Szent Teréz anya emlékházát Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjéban, ahol megkoszorúzta a szobrát, imádkozott a szent ereklyéi előtt, majd találkozott a nővérek közösségének vezetőivel és Teréz anya két rokonával.

Istenünk, irgalmasságnak és minden jónak Atyja,
hálát adunk neked Szent Teréz anya
életének és karizmájának ajándékáért.
Végtelenül szerető gondviselésedben arra hívtad,
hogy tanúságot tegyen szeretetedről
India és a világ legszegényebbjei között.
Azért tudott jót tenni a legnyomorultabbakkal,
mert felismerte minden nőben és férfiban
Fia arcát.
Tanulékonyan engedte, hogy a Szentlélek vezesse,
és így imádkozó hangjává vált a szegényeknek,
és mindazoknak,
akik éheznek és szomjaznak az igazságosságra.
Meghallva a kereszten függő Jézus kiáltását
– „Szomjazom” –,
Teréz anya csillapította
a kereszten függő Jézus szomját azáltal, hogy
tevékeny és irgalmas szeretettel fordult mások felé.

Szent Teréz anya, a szegények anyja,
kérjük különleges közbenjárásodat és segítségedet
itt, szülővárosodban, ahol az otthonod volt.
Itt kaptad meg az újjászületés ajándékát
a keresztény beavatás szentségeiben.
Itt hallottad meg a hit első szavait
családod körében és a hívők közösségében.
Itt kezdted meglátni és megismerni
a szükséget szenvedőket,
a szegényeket és a kicsinyeket.
Itt tanultad meg szüleidtől,
hogy szeresd és segítsd a rászorulókat.
Itt, a templom csöndjében hallottad meg
Jézus hangját, aki arra hívott,
hogy szerzetesként kövesd őt, és misszióba menjél.

Innen kérünk téged: Járj közben Jézusnál,
hogy mi is elnyerjük azt a kegyelmet,
hogy éberek legyünk és odafigyeljünk a szegények kiáltására,
a jogfosztottak, a betegek, a kirekesztettek, az utolsók
segítségkérő esdeklésére.
Adja meg nekünk Jézus a kegyelmet,
hogy meglássuk őt annak szemében,
aki ránk néz, mert szüksége van ránk.
Adjon nekünk olyan szívet,
amely szeretni tudja
a minden nőben és férfiban jelen levő Istent,
és fel tudja őt ismerni azokban,
akiket szenvedés és igazságtalanság sújt.
Adja meg nekünk a kegyelmet,
hogy mi is a szeretet és a remény jelei legyünk korunkban,
a sok rászoruló, elhagyatott, kirekesztett és elvándorolt
ember között.
Segítsen bennünket, hogy szeretetünk
ne szép szavakból álljon,
hanem hatékony és igaz legyen,
hogy hiteles tanúságot tudjunk tenni az Egyházról,
melynek kötelessége
hirdetni az evangéliumot a szegényeknek,
a szabadulást a foglyoknak, az örömet a megtörteknek,
az üdvösség kegyelmét mindenkinek.

Szent Terét anya, imádkozz ezért a városért,
ezért a népért, annak egyházáért,
és mindazokért, akik követni akarják Jézust,
a jó pásztor tanítványaiként,
az igazságosság, a szeretet, az irgalmasság,
a béke és a szolgálat cselekedeteivel,
mint ő, aki nem azért jött, hogy őt szolgálják,
hanem hogy ő szolgáljon,
és életét adja sokakért,
Krisztus Urunk által,
Ámen.