2015. december 26., szombat

A Megszentelt Élet éve 354.



december 26.

Szent István, első vértanú ünnepe (december 27.)
Imádkozzunk a Görögkatolikus Metropólia területén elő szerzetesekért!
  • Nagy Szent Bazil Rend
  • Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek
  • Kenethozókról Nevezett Női Monostor
Idézet az imaszándékhoz:
„Legyen nekem a te szavad szerint! – mondta Mária az angyalnak. Legyen nekem a te szavad szerint! – kell, hogy mondja minden magyar görögkatolikus az Istennek, hogy maradéktalanul teljesüljön életünkben az Ő akarata. Azt már látjuk, hogy minden körülmények között a legjobbat akarja nekünk. Azt is látjuk, hogy a leglehetetlenebb helyzetben is végbe tudja vinni a maga akaratát. Akarhatunk-e ezek után mást, mint ő. Talán mától fogva a Miatyánkot is más lélekkel fogjuk mondani: legyen meg a Te akaratod! Amint a mennyben minden Téged dicsőít, úgy akarunk mi is Téged dicsérni minden templomunkban s minden otthonunkban. Legyen minden templomunk és minden otthonunk mennyországgá! Szeretnénk ebben élen járni, mi, magyar görögkatolikusok, s főként a Te akaratod teljesítésében.” Kocsis Fülöp érsek-metropolita


Himnusz XXVIII.




Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Krisztusban árad élet e világra:
hordja sebünket, elveszi halálunk;
Atyja jobbjára visszatérve ül már
mennyei trónján.
István az első, ki az ő nyomában
szolgájaként jár fényes hivatásban,
melyet az Úrnak sugalmazó Lelke
benne kisarjaszt.
Kőzápor hull rá, állja rendületlen,
állja a gyilkos harag tombolását;
irgalmas szívvel üldözőit félti
s hálaimát mond.
Sírva könyörgünk első vértanúnkhoz:
szent polgártársa üdvözült karoknak,
fényes mennyország örököse vagy már,
áldva tekints ránk!
Zengjük ma együtt vértanúk karával:
hála, dicsőség a Szentháromságnak,
akitől István elsőként kaphatta
hős koszorúját. Ámen.
 


Jakubinyi György gyulafehérvári érsek karácsonyi üzenete



Jakubinyi György gyulafehérvári érsek karácsonyi üzenete


Az alábbiakban közöljük Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főpásztorának karácsony alkalmából írott körlevelét.


Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

Karácsony ünnepe önkéntelenül is a család felé irányítja figyelmünket, hisz Isten úgy akarta, hogy Egyszülött Fia gyermekként szülessék a földre. Ezzel a ténnyel is nyomatékot akart adni annak az elgondolásnak, amelyet házasságnak és családi életnek nevezünk.

Amint tudjátok, az eltelt két évben kétszer is püspökszinódus volt Rómában, melyek témája a családok lelkipásztori gondozása volt. A Szentatya gyakorlati kérdésekben kért tanácsot a Világegyház püspökeitől. Sajnos, a sajtó félremagyarázta az elhangzottakat, és azt remélte, hogy a Katolikus Egyház megváltoztatja hittételeit. Elfelejtették, hogy a püspökszinódus nem törvényhozó, hanem csak tanácsadó szerv. A Szentatya egyedül – vagy az Egyetemes Zsinattal együtt – csalatkozhatatlan hit és erkölcs dolgában, amikor a legfelsőbb egyházi tanítóhivatal nevében beszél. (A hittudomány kifejezése: „ex cathedra” szól.)

Mivel a házasságra vonatkozó katolikus tanítást már a tavalyi körlevelemben kifejtettem, most csak Ferenc Szentatyánkat idézem. A püspökszinódust záró beszédében 2015. október 24-én, szombaton mondta: „Azt jelenti, hogy mindenkit arra bátorítunk: értse meg, mennyire fontos a család intézménye, valamint a férfi és nő között megkötött, az egységen és a felbonthatatlan-ságon alapuló házasság intézménye, és becsülje meg ezeket, mint a társadalom és az emberi élet lényegi alapját.” Más szóval: Ferenc Szentatyánk ismét megerősíti a házasságra és a családra vonatkozó katolikus tanítást. Az idei karácsony ünneplése is jó alkalom, hogy elmélyítsük e bibliai tanítást és imádkozzunk azért, hogy akik ezt az életformát választják, Isten elgondolása szerint akarják megélni házasságukat és családi életüket.

Keresztény életünkre vonatkozóan rendkívüli szentév kezdődött el most az új egyházi év kezdetén. Ferenc Szentatyánk a Misericordiae Vultus (Az Irgalmasság Arca) kezdetű április 11-én, húsvét második, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén kelt bullájával meghirdette az Irgalmasság rendkívüli jubileumát, amely 2015. december 8-án kezdődött, Szeplőtelen Fogantatás főünnepén, és 2016. november 20-án zárul, Krisztus Király vasárnapjával. Mivel az Irgalmasság rendkívüli Szentévét külön körlevélben meghirdettem, ezért itt csak az Isteni Irgalmasság és a Karácsony kapcsolatáról beszélek.

Amikor az első emberpár elkövette az ősbűnt, Isten megkönyörült rajtuk. Még a bánat jelét sem mutatták. Isten mégis megígéri a Megváltót, aki széttiporja a sátán fejét (Ter 3,15). A megváltó eljöveteléről szóló hírt örömhírnek, vagyis görög szóval evangéliumnak nevezzük. A földi száműzetés kezdetén elhangzó örömhír végig vonul az üdvtörténeten a beteljesedésig, a húsvéti misztériumig. Isten végtelen irgalmában egyre többet nyilatkoztat ki a megváltásról. „Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most, a végső napokban Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett” (Zsid 1,1-2: a karácsonyi szentleckéből). A második isteni Személy az angyali üdvözletkor testesült meg a Boldogságos Szűzanya szeplőtelen szíve alatt férfi nélkül, a Szentlélek erejéből, hogy az Isten adta törvények szerint kilenc hónap múlva Betlehemben megszülessék. Gyermek-ként jött közénk, hogy ne féljünk tőle. Kitárja kis kezét, mint később a kereszten, hogy mindenkit irgalmába fogadjon. A választott nép szabadulása az egyiptomi rabságból és átkelése a Vörös tengeren a megváltás előképe. A 136. (135.) zsoltár huszonhatszor ismétli meg – minden zsoltársor végén – „mert irgalma örökké tart”. Így fejezi ki háláját a szabadulásért. Ezért tekintünk Istenbe vetett bizalommal a jövőbe, mert a Karácsony bebizonyította, „hogy irgalma örökké tart”. A karácsonyi szent ünnepeken is, de az irgalmasság évében is a zsoltárossal sokszor imádkozzuk: „Istenünk irgalmas jóságát, mindörökké éneklem”. (Zsolt 88/89,2)

Kegyelemteljes Karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog újesztendőt kívánok Tisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

Gyulafehérvár, 2015 Karácsonyán,
Urunk Születése főünnepén
†György s.k.
érsek



Karácsony másnapján



Karácsony másnapján


Jézus születésének örömünnepe után az Egyház első vértanúját, Szent Istvánt ünnepeljük. Még fülünkbe cseng az angyalok éneke, de már a gyűlölködők fogvicsorgatását halljuk. Még magunk előtt látjuk a jószándékú pásztorok örömöt sugárzó tekintetét, de már helyükbe lépnek a gyűlölettől eltorzult arcú, köveket ragadó, gyilkos szándékú személyek. A két nap erős ellentétét az igehirdetők az Egyház kezdete óta érzik, s próbálnak rávilágítani arra, hogy aki egyszer rálép a betlehemi Gyermek útjára, annak mindhalálig haladnia kell ezen az úton. Krisztus követése elkötelezettséget kíván, ahogyan azt István példája mutatja. Ha a mennyből a földre érkező Jézushoz kötjük életünket és kitartunk mellette, akkor számíthatunk arra, hogy ő a földi életből a mennybe emel bennünket.
Tegnap, karácsonykor azt ünnepeltük, hogy megnyílik az ég és alászáll a mennyből az örök Isten. Megnyílik ugyanakkor az emberek szíve is, akik ebben a világban élnek és készek befogadni Istent. Boldogok, akik megnyitják életüket a Megváltó előtt. A ma ünnepelt Szent István a halála előtti pillanatokban a megnyílt eget látja és örvendezik annak, hogy Isten elfogadja életáldozatát és befogadja őt a mennyországba. Boldog vagyok, ha életem minden napján arra vágyakozom, hogy számomra is megnyíljon a mennyország.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Ó, Mária, nem találtál szállást Fiad számára? Íme, én a szívemet kínálom neki. Igaz, hideg és méltatlan, de vajon te nem Isten Anyja vagy-e? A kegyelemből mindenható? Minden javak osztogatója? Cseréld ki a szívemet, tedd hasonlóvá a tiédhez!



2015. december 25., péntek

A Megszentelt Élet Éve 353.


december 25.

Üdvözítőnk születése
Imádkozzunk az Isteni Üdvözítő Társasága tagjaiért!
  • Isteni Üdvözítő Társasága
Alapítójuk: P. Jordan Ferenc
"Mi, szalvatoriánus atyák, testvérek, azt a hivatást és küldetést kaptuk, hogy életünk és tevékenységünk által hirdessük az Evangéliumot a karizmánknak és a benne lévő felhívásoknak megfelelő módon. Törekszünk arra:
• hogy mások megismerjék az Üdvözítőt
• az élet teljességére és az üdvösség elnyerésére
• elvezetni másokat az Isten világos megismerésére
• egymást támogatni apostoli tevékenységünkben
• kihangsúlyozni a világi hívek apostoli szerepét
• hirdetni az Evangéliumot minden embernek, minden időben, minden eszközzel és minden módon, amelyekre az Isten szeretete ihlet minket
• bízni az isteni Gondviselésben
• az ima embereivé lenni
• az apostoli lelkesedés ápolása magunkban
• elfogadni a küldetésünkkel járó keresztet
• Szűz Mária példáját követni az Üdvözítő megismerésében
• az Egyházat szeretni"
Lelkiségünkből:
„Míg egyetlen ember is van a Földön, aki Istent nem ismeri és mindenek fölött nem szereti, addig egy pillanatig sem nyugodhatsz. Míg Istent nem dicsőítik mindenütt, egy pillanatig sem nyugodhatsz.” Jordan Ferenc - Lelki Napló




Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök karácsonyi üzenete



Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök karácsonyi üzenete


Az alábbiakban közöljük Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztorának karácsony alkalmából írott körlevelét.


Karácsonykor lélekben Betlehem felé tekintünk. A szegényes jászol felé, ahol a Fiúisten gyermek képében szállt alá. E napon az Ige testté lett. Emberré lett és miköztünk lakozott. Betlehemből támadt a világ világossága. Csodálatos Jézus élete, aki valóságos Isten és valóságos ember. Szolidaritást vállalt az emberrel. Végigélte az emberi sorsot: örömeivel, magányával, sikertelenségével, tehetetlenségével és kétségeivel – a bűnt kivéve. Mostoha élete a betlehemi jászoltól a kálváriás keresztig emberi sorsunkat példázza.
Akinek van türelme várakozni és csak szenteste gyújtja meg a fényeket a karácsonyfán, és még örömtől ragyogó gyermekszemekbe is tekinthet, annak csodás élményben lesz része. Ha nem is gondol rá, megérezheti, hogy Isten irgalmas szeretete átmelegíti a szívét. Már több mint kétezer éve világít a betlehemi csillag, mint a Megváltó fénye, Krisztus csodálatos isteni és emberi valósága. Évközben sokszor megfeledkezünk róla, de karácsonykor és húsvétkor e titkos fények felragyognak, feltörnek bennünk. Miért? Mert az ember örömre, békére, harmóniára, szeretetre vágyik, Krisztust szomjazza! Ő választóvíz: Vele vagy Ellene! Mindenkinek állást kell foglalnia! Senki sem lehet vele szemben közömbös! Mi – Isten kegyelméből – Vele akarunk tartani, s az elkövetkező két évben egyházmegyénk közösségeit még szorosabban akarjuk Krisztus köré építeni.
Nem magányos emberek ünnepe a karácsony. Az egyetlen ünnep, amikor együtt kell lennie minden családnak. Édesapák, édesanyák, jól tudom, milyen nehéz a több műszak, mennyi fájdalmat okoz esetleg hónapokra is elhagynotok családotokat a jobb megélhetés reményében. Megértelek benneteket, de értsétek meg ti is, hogy ebben a forrongó világban az anyagiakon túl, a hitre is szükség van, ami drága kincs. Őrizzétek ezt a drága kincset és adjátok tovább gyermekeiteknek. Ebben a hitben tudunk minden embertestvérünkre úgy tekinteni, mint Krisztusra, aki mindenkiért emberré lett, s aki mindenkiben a mi szeretetünkre vágyik. Karácsony ünnepén kitárt szívvel és lélekkel mindenkiért imádkozzunk: „Betlehemi Jézus, áldd meg családjainkat, de áldd meg a szegényeket, a betegeket, az elhagyottakat is. Vigasztald meg őket, hogy a szenvedésben is velük vagy. Áldd meg őket, hogy a karácsonyi öröm az ő szívükbe is belopakodjék a szeretet ünnepén.”
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog karácsonyt, és Isten áldásában gazdag új esztendőt.
Szatmárnémeti, 2015 karácsonyán
† Jenő püspök


Himnusz XXVII.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ

Örök Istenség ragyogása, Krisztus,
életet, fényt hoz a világba jöttöd,
gyógyul az ember, örök üdvösségünk
ajtaja tárul.
Angyali kórus dalolása hallik,
himnuszuk hangja új korokat hirdet:
Jó Atyánk, néked odafenn dicsőség,
s béke a földön.
Kisdedként fekszel, Ura a világnak,
tiszta gyümölcse makulátlan méhnek,
Krisztus, a győztes szeretet hatalmát
hozd le a földre.
Otthonunk ég lett, születésed adta,
testet öltöttél: közülünk egy lettél.
Újítsd meg szívünk, szeretettel láncold
újra magadhoz.
Lásd közösségünk dala ujjongással
angyalok boldog örömében részt vesz,
az Atyát, téged s a Szeretet Lelkét
áldva dicséri. Ámen.


KARÁCSONY



KARÁCSONY


Csodák éjszakája
 
Marie Luise Kaschnitz: A csoda című novellájában egy tengerparti kis szálloda idős tulajdonosa emlékezik vissza gyermekkorára. Csendesen, nyugodtan meséli élettörténetét, egyszer sem emeli fel közben hangját. Hét éves volt, amikor egy éjszakai hegyomlás a házukat és a falut a tengerbe söpörte. Menekülés közben megsérült, teljesen elveszítette hallását, emiatt beszélt állandóan csendesen. A rajtuk lévő hálóingen kívül mindenük odaveszett. Rokonoktól kaptak kissé távolabb egy tengerparti telket, ahol elkezdték építeni házukat, új életüket. Apja végezte a kőművesmunkát és anyja cipelte zsákban a köveket a házhoz. Ő, a süket gyermek keveset tudott segíteni nekik. Apja amúgy orvos volt, akinek nem volt szíve pénzt elfogadni a helybeliektől, akiket szintén a hegyomlás tett nincstelenné. A karácsony előtti napokban az anya próbálta rávenni orvos férjét, hogy legalább néhány beteggel fizettessen valamit, hogy tudjanak az ünnepre ennivalót és tűzifát venni, de ő hajthatatlan volt. Így jött el a szenteste napja. A gyerek a fűtetlen ház helyett az udvart választotta, onnan nézte az utcán elhaladó szekereket és a zsibongó embereket. A misére nem készült, mert tudta, hogy az egyetlen rongyos ruhájában anyja úgysem engedné el a templomba. De legalább valami ennivaló jól jönne a szentestére! – tűnődött magában. Egy idő után anyja kijött a házból, leült a lépcsőre, imádkozni kezdett. A gyerek is mellé ült, próbálta követni az imát, így várták együtt a csodát. A csoda aztán szinte szó szerint az égből jött, megállt egy szekér a ház előtt és egy hatalmas zsák tűzifa repült be az udvarra. Ismeretlen jótevők a kertkapuhoz két nagy kosarat pakoltak le, de mire az anya és a fiú odaértek, a szekér már el is tűnt az utca végén. Az egyik kosárban tojás, kenyér, hal és többféle ennivaló, a másikban viselt, de még jó állapotú ruhák. Örömmel cipelték a házba az adományt, amelyet egy jószándékú beteg hozott fizetségként. Tüzet raktak, az anyja elkezdte készíteni az ünnepi vacsorát, közben az újonnan kapott ruhák legszebbikét fiára adta. Fuss, még odaérsz a misére! – indította útnak a templomba. A fiú szaladt az utcákon, egészen a templomig. Éppen akkor ért oda, amikor a toronyban meglódultak a harangok. Szinte hallotta hangjukat és az ünneplő sokaság énekét a templomban.
Karácsony van. A csodák éjszakája, a csodák ünnepe ez. Jézus Krisztus születésének napja. Az éjféli szentmise evangéliuma nagyon tárgyilagosan mondja el az időt, a helyszínt és a körülményeket. Megismerjük a korszak uralkodóit, akik meghatározó személyiségek voltak abban az időben. Lukács evangélista beszámol a népszámlálásról, ami miatt Józsefnek és Máriának lakóhelyükről, Názáretből Betlehembe kellett menniük. Itt születik meg Jézus, egészen egyszerű körülmények között. Bár a születés helye egy állatok szállásául szolgáló istálló, az evangélista egyáltalán nem tartja méltatlannak e helyet Isten Fia születésére. A későbbi idők igehirdetői előszeretettel hangsúlyozzák a betlehemi istálló szegénységét és egyszerűségét, olykor kifejezetten méltatlannak nevezve a körülményeket. De miért is tartanánk annak, ha az evangélium lelkülete nem ezt sugározza és maga a mennyei Atya sem tartotta méltatlannak? Isten talán azért választotta a Megváltó születésének helyéül a szegényes betlehemi istállót, hogy a világ legszegényebb emberei is közel érezhessék őt magukhoz. A mai éjszaka üzenete jómódúaknak és szegényeknek egyaránt szól: Megszületett a Megváltó!
© Horváth István Sándor
Imádság:

Istenünk, irgalmas Atyánk! Karácsony éjjelén nekünk szól az angyalok üzenete a Megváltó születéséről, aki a te irgalmadat hozza el a világba. Sokszor békétlenek vagyunk, egymás ellen fordulunk, mert ellenséget látunk embertársunkban. Gyakran türelmetlenek vagyunk és engedjük, hogy indulataink vezessenek minket, és oly nehezen vagyunk képesek megbocsátani másoknak. Költözzön szívünkbe az irgalom és a megbocsátás érzése! Töltse el családjainkat a tőled származó irgalom! A te csodálatos ajándékod előttünk fekszik a betlehemi jászol szalmáján, aki a világ Megváltójaként megbocsátást hoz mindenkinek.



2015. december 24., csütörtök

Áldott, békés Karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!



Áldott, békés Karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!




Ma megtudjátok, hogy eljön az Úr: holnap pedig meglátjátok dicsőségét!
Karácsony meleg hangulata és öröme  ragyogja be a mai napot, mintegy elővételezve az ünnep fényét. A beteljesedés biztos tudatával kell hálát adnunk a mérhetetlen kegyelemért. Az igazi, őszinte hála tettekre ösztönöz, és arra késztet, hogy Isten irgalmának hírnökei legyünk.


A Megszentelt Élet Éve 352.



december 24.

A Premontrei Kanonokrend alapítása
Imádkozzunk a csornai premontreiekért!
  • Csornai Premontrei Prépostság
Alapítójuk: Szent Norbert
A kanonokrend státusából következő sajátos életformánk, az úgynevezett Vita mixta - a monasztikus életmód és a lelkipásztorkodás összekapcsolása. Szent Norbert az egyik élharcosa a naponkénti misézésnek, komoly tevékenységet fejt ki ezért. Az Oltáriszentség nagy tisztelője, ezért is lett insigniája az úrmutató.
Lelkiségünkből:
„Először azért gyűltetek össze, hogy egy szív, egy lélek legyetek” Szent Ágoston


Maroun Laham érsek karácsonyi üzenete



Maroun Laham érsek karácsonyi üzenete


„Azt kívánjuk, hogy a szeretett Közel-Keleten érjen véget minden véres viszály, mivel soha nem volt még ilyen elkeseredett szükségünk a békére” – írja karácsonyi üzenetében Maroun Laham érsek, a jeruzsálemi latin pátriárkátus helyettese.


Az ünnepre készülve a főpásztor megosztotta reményét a hívekkel, miszerint a térség népei újra képesek lesznek a békés együttélésre, bátorítják a testvériség és a szeretet kezdeményezéseit, hogy ezáltal mindenki egy nagy család részeként éljen.

A 2015-ös év két fontos eseményeként említi Laham érsek a Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozat 50. évfordulóját. Ez a dokumentum elsőként foglalkozott a keresztény-iszlám párbeszéddel, és ennek intellektuális, illetve kulturális gyümölcseit meg kell őriznünk – hangsúlyozta. A másik kiemelt téma az irgalmasság rendkívüli szentéve, amelyet Ferenc pápa hivatalosan december 8-án nyitott meg. Az irgalmasság a testvéri szeretet szinonimája. Ebből merítve értjük meg, mi hajt minket, hogy megerősítsük az emberiség figyelmét azon testvéreink iránt, akik a szegénység, a nélkülözés, vagy nehézségek súlyosbodása miatt szenvednek.

Laham érsek emlékeztet rá, hogy december 21-én Ammanban megtartották az Irgalmasság Étterme elnevezésű kezdeményezést. Ennek keretében a helyi egyházmegye és a jordániai Karitász mintegy ötszáz adag ételt osztott ki szegényeknek és rászorulóknak, valamint további 100 adagot környezetvédelmi aktivistáknak. Remélem, hogy ez az akció hozzájárul a karitatív munka megerősítéséhez, és segíti az összefogást szeretett hazánkban – írja Laham érsek. A karácsony jelentéséről szólva a főpásztor kiemeli, hogy a Gyermek Jézus azért jött el a világra, hogy örömöt és üdvösséget hozzon, elűzze a félelmet, és megnyugtasson minket: a jó győzedelmeskedik a rossz felett, a fény erősebb a sötétségnél, a kegyelem erősebb a bűnnél, a szeretet pedig erősebb a gyűlöletnél.

Urunk születése biztosíték arra, hogy az erőszak, a gyilkosságok és az erőszakos áttelepítések az arab világban csupán átmeneti jelenségek, és hogy a status quót visszaállítják. Akkor majd nem tesznek különbséget vallás, etnikum, bőrszín vagy nem között, mert Jézus szemében a legigazabbak a legnemesebbek közülünk – írja karácsonyi üzenetében a jeruzsálemi latin pátriárka helyettese. Laham érsek végül azt kéri, hogy csöndben szemléljük karácsony üzenetét, imádkozva Isten testté lett Igéjét, aki úgy szeretett minket, mint soha senki más.



Himnusz XXVI.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.



HIMNUSZ

Világ váltsága, Krisztusunk,
Atyának egyszülött Fia,
szent születésed mily csoda,
megelőz minden kezdetet.
Atyádnak fényessége vagy,
e földön egyetlen remény:
a nagyvilág hozzád kiált,
hallgasd meg szolgáid szavát.
Ó, Üdvözítő, ne feledd,
hogy szűz Anyától testedet
magadra öltve közülünk,
egy lettél egykor mivelünk.
Így tanúsítja ez a nap,
mely minden évben visszatér:
az Atya küldött el közénk,
a világ üdvösségeként.
Őt áldja ég, föld, tengerek,
mindaz, mi bennük létezik,
jöttöd szerzőjét áldva most
dicsérő dalban zengenek.
Mi is, kiknek kicsorduló
szent véred adott életet,
ma születésed ünnepén
új dallal hódolunk neked.
Jézus, magasztal énekünk,
ki Szűztől születtél nekünk:
Atyádat és Szentlelkedet
örökre dicsérjük veled. Ámen.
 


Adventi kalendárium 26.



Adventi kalendárium – 2015. december 24.


Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!


„A rendkívüli Szentév célja, hogy a mindennapjainkban éljük meg az irgalmasságot, mely az Atyától szüntelenül árad felénk. A Jubileum során engedjük, hogy Isten meglepjen bennünket. Ő soha nem fárad bele, hogy kitárja szíve kapuját, és újra meg újra megmutassa, hogy szeret bennünket és meg akarja osztani velünk az életét. Az Egyház határozottan érzi a sürgetést, hogy hirdesse Isten irgalmasságát. Élete akkor valódi és hiteles, amikor meggyőződéssel hirdeti az irgalmasságot. Tudja, hogy elsődleges feladata – főként az olyan nagy reményekkel és erős ellentmondásokkal teljes időszakban, mint korunk – mindenkit bevezetni Isten Krisztus arcán szemlélt irgalmasságának misztériumába. Az Egyház arra hivatott, hogy elsőként legyen az irgalmasság őszinte tanúja, azáltal, hogy úgy hirdeti és éli meg, mint Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának a központját. A Szentháromság szívéből, Isten misztériumának legmélyéből fakad és árad szüntelenül az irgalmasság nagy folyama. E forrás soha nem apadna el, bármilyen sokan is közelednek hozzá. Amikor csak szüksége van rá valakinek, hozzá siethet, mert Isten irgalmassága végtelen. Ilyen kifürkészhetetlen az irgalmasság misztériumának mélysége, ennyire kimeríthetetlen a belőle áradó gazdagság.
E Jubileumi Évben az Egyház legyen Isten szavának visszhangja, mely határozottan és meggyőzően szólal meg mint a megbocsátás, a támogatás, a segítség, a szeretet gesztusa és szava. Soha ne fáradjon bele abba, hogy fölkínálja az irgalmasságot, és legyen mindenkor türelmes a megbocsátásban és a bátorításban. Szólaljon meg az Egyház által minden férfi és nő hangja, s bizalommal és szüntelenül ismételje: »Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és szeretetedről, mely örökkévaló« (Zsolt 25,6).”
(Misericordiae vultus, 24.)
Kérünk, Urunk, Jézus, siess és ne késlekedjél! Eljöveteled vigasztaló öröme töltsön el minket, akik szerető jóságodban bízva bízunk. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.


Karácsony vigíliája előtt



Karácsony vigíliája előtt


A karácsony előtti utolsó nap evangéliumában Zakariás hálaadó imáját olvassuk. Ezzel a résszel lezárulnak a Jézus születését megelőző, azt felvezető események. Az ima első részének alaptémája az elnyomóktól, az ellenségtől való megszabadulás, amely az adott kor konkrét történelmi tapasztalatából ered. Ebben az időben ugyanis Izrael országa nem volt független és önálló, hanem a Római Birodalom fennhatósága alatt állt. A választott nép tagjai számára érthetetlen volt egy idegen néptől való függőség, szabadulást Istentől vártak. Innen származik az az elképzelés, miszerint Isten majd olyan Messiást, messiáskirályt fog küldeni, aki politikai vagy katonai eszközökkel visszaszerzi az ország függetlenségét.
Az evangélium megírásának korában a keresztény közösség tagjai viszont már másként értelmezték a szabadulást hozó személy küldetését. A szabadítást inkább lelki értelemben gondolták. A Messiás a bűntől való szabadulást, azaz a megváltást hozza el a világba, mégpedig nem csak az ószövetségi választott néphez tartozóknak, hanem minden nemzetnek. Ebbe az irányba mutat Zakariás imájának második része, amely a bűnök bocsánatára és Isten irgalmára helyezi a hangsúlyt.
Ma mindenkitől bocsánatot kérek, akit megbántottam az elmúlt időszakban, és mindenkinek megbocsátok, elfeledve az engem ért sérelmeket.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged befogadhasson! Ihless bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged, benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent színed látására!
Granadai Szent Lajos



2015. december 23., szerda

A Megszentelt Élet Éve 351.



december 23.

A Premontrei Női Kanonokrend alapítása (december 24.)
Imádkozzunk a premontrei nővérekért!
  • Premontrei Női Kanonokrend
Alapítójuk: Szent Norbert
Eucharistia, Poenitentia, Immaculata, Ecclesia. Ezek a fogalmak alkotják karizmánk lényegét, mely egyházi és missziós: az Egyház és a világ szolgálata imával és apostolkodással. Karizmánk Szent Norbert szegényekkel való törődésében gyökerezik. Éljük az életünket Isten és emberek iránti szeretetben, az Oltáriszentség imádásában, bűnbánatban, a Szűzanya tiszteletében, az Egyház szolgálatában a Szent Ágoston Regula szellemében.
Lelkiségünkből:
„Minden jóra készen.” Szent Norbert
„Ad omnia bona parati „Cor unum et anima una in Deo” Szent Ágoston


Ferenc pápa és a szegények az irgalmasság Karácsonyán



Ferenc pápa és a szegények az irgalmasság Karácsonyán


Ferenc pápa a Szent Péter-téren - OSS_ROM

A Szentatya készül a karácsonyi és év végi ünnepi szertartásokra, amelyek egyre sűrűsödnek a következő napokban. December 23-án, szerdán a pápa nem tartotta meg a szokásos általános kihallgatást, mint ahogy a reggeli szentmisék is szünetelnek a Szent Márta-házban január 7-ig. Karácsony vigíliáján az éjféli szentmisét 21.30-kor mutatja be a pápa a Szent Péter-bazilikában.
A perifériákon keressük a Gyermek Jézust
Az idei Karácsony szentévi ünnep lesz egyben, amely az irgalmasságra szólítja fel a keresztényeket. Azt kéri tőlünk, hogy a Gyermek Jézust figyelmesebben keressük a perifériák „istállóiban”, ott, ahová a fénysorok villódzó színei nem szoktak elhatolni, ahol nem táncolnak éneklő télapók az üzletek kirakataiban: az idősek otthonában, a szegénykonyhákon, a nyomornegyedekben, ahol a bevándorlók igyekeznek valamit föllelni az otthon melegéből. „Ha meg akarod találni Istent, az alázatban keresd, a szegénységben kutass utána. Ott keresd, ahol rejtezik: a rászorulókban, a betegekben, az éhezőkben, a bebörtönzöttekben” – mondta nemrég a pápa, amikor megnyitotta Rómában a szeretet szentkapuját a Karitász befogadó központjában.
A pápa év végi programjai
Ez a gondolat tölti majd be Ferenc pápa szívét, amikor december 24-én este fél tízkor fellép a Szent Péter-bazilika katedra oltárához, hogy bemutassa Karácsony vigíliájának ünnepi szentmiséjét. Ez vezérli majd őt akkor is, amikor egy nappal később, 25-én délben a bazilika központi erkélyéről karácsonyi (Urbi et Orbi) áldást ad Róma városára és a földkerekségre. 26-án, Karácsony másnapján, Szent István vértanú emléknapján a pápa Úrangyala-imádságot mond. 27-én, Szent Család vasárnapján délelőtt tíz órakor a Szent Péter-bazilikában szentmisét mutat be a családokért. December 31-én délután öt órakor pedig a Szent Péter-bazilikában vesperást vezet és hálát ad Istennek az elmúlt évért.
 


Himnusz XXV.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.


HIMNUSZ
 
Ó, népek Megváltója, jöjj,
hadd lássuk a Szűz Gyermekét!
Egész világ, ámulva nézz!
Istenhez méltó születés:
Nem férfi magvából fogant,
de Szentlélektől titkosan,
az Úr Igéje testet ölt,
mint Szűz méhén termett gyümölcs.
A Szűz várandós anya lett,
szemérme sértetlen maradt,
erénye ékszerként ragyog:
Istennek fénylő temploma.
Most hagyd el ezt a nászszobát,
e tisztaságos palotát:
mindkét természet Bajnoka,
kelj útra, futva lelkesen.
Atyának egyenlő Fia,
végy testet, indulj győztesen,
testünknek gyengeségeit
örök erővel izmosítsd.
Vár jászolodnak trónusa,
új fényt lehel az éjszaka,
s már el nem oltja semmi éj:
a hit fényében tündököl.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.


Adventi kalendárium 25.



Adventi kalendárium – 2015. december 23.


Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!


„Gondolataink most az Irgalmasság Anyja felé fordulnak. Tekintetének édessége kísérjen bennünket a Szentévben, hogy valamennyien fölfedezhessük Isten gyöngédségének örömét. Az emberré lett Isten misztériumának mélységét senki sem ismerte meg úgy, mint Mária. Az ő életében mindent a megtestesült Irgalmasság jelenléte határozott meg. A feltámadott Megfeszített anyja belépett az isteni irgalmasság szentélyébe, mert bensőségesen részesült az ő szeretetének misztériumában.
Miután Isten kiválasztotta, hogy Fiának anyja legyen, Máriát az Atya szeretete öröktől fogva arra készítette, hogy a Szövetség Szekrénye legyen Isten és az emberek között. Fiával, Jézussal tökéletes összhangban őrizte szívében az isteni irgalmasságot. Dicsérő éneke, mely Erzsébet házának küszöbén hangzott el, az irgalmasságról szól, mely „nemzedékről nemzedékre” (Lk 1,50) kiterjed. Szűz Mária prófétai szavaiban mi is jelen voltunk. Ez bátorít és erősít bennünket, miközben átlépjük a Szent Kaput, hogy megtapasztaljuk az isteni irgalmasság gyümölcseit. Mária a kereszt alatt – Jánossal, a szeretett tanítvánnyal együtt – tanúja volt a Jézus ajkáról elhangzó megbocsátó szavaknak. A legnagyobb megbocsátás, ami azoknak szól, aki őt keresztre feszítették, megmutatja, hogy milyen messzire képes elhatolni Isten irgalmassága. Mária tanúsítja, hogy Isten Fiának irgalmassága határtalan, és kivétel nélkül mindenkihez eljut. Forduljunk hozzá a Salve Regina ősi és mégis mindig új imádságával, hogy bele ne fáradjon irgalmas szemeit felénk fordítani, és tegyen méltóvá bennünket Fiának, Jézusnak, az irgalmasság arcának szemlélésére.
Imádságunk mindazon szentekhez és boldogokhoz is szól, akik élethivatásuknak tekintették az irgalmasságot. Különösen is gondolunk az irgalmasság nagy apostolára, Kowalska Szent Fausztinára. Ő, aki arra kapott meghívást, hogy elmerüljön az isteni irgalmasság mélységében, járjon közben értünk és nyerje el számunkra, hogy életünk útját mindig Isten megbocsátásában és szeretetébe vetett rendíthetetlen bizalommal járjuk.”
(Misericordiae vultus, 24.)
Mindenható, örök Isten, Fiad földi születésnapjára készülve egyre közelebb jutunk karácsony ünnepéhez. Kérünk, hogy irgalmazzon nekünk az örök Ige, aki Szűz Máriától testté lett, és köztünk élt. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.


Advent negyedik hetének szerdája



Advent negyedik hetének szerdája


Keresztelő János születésének körülményeit ismerjük meg a mai evangéliumban. A születés tényét Lukács evangélista nagyon röviden említi meg, majd részletesen foglalkozik a rokonok örvendezésével, a névadással és Zakariás némasága megszűnésével. A zsidó szokások szerint az újszülött gyermeknek a szülő vagy valamelyik őse nevét adják, így jelezvén a család folyamatosságát. A szokást ismerve értjük meg a rokonok csodálkozását és tiltakozását. Először az édesanya, Erzsébet, majd pedig az apa, Zakariás is kifejezi szándékát, hogy a gyermek neve János legyen. Keresztelő János esetében tehát ez a névadási hagyomány megszakad, amely előrevetíti, hogy a gyermeknek sajátos utat kell majd bejárni, személyével valami új kezdődik el, Isten különleges feladatra választotta ki őt. Ő már nem a múlthoz, a korábbi időkhöz kötődik, hanem ahhoz az új korszakhoz, amely a Messiás jövetelével veszi kezdetét. Felnőttként János éppen ennek az új időnek a kezdetét jelenti be, amikor a nép körében hirdetni kezdi, hogy a Messiás a világba érkezett.
Ma megpróbálok rácsodálkozni az emberekre. Gyermekekre, felnőttekre és idősekre egyaránt. Arcuk, tekintetük, személyiségük ugyan különböző, de valamennyien Istennek köszönhetik életüket. Ma mindenkiben felfedezem az élet titkát és észreveszem az Isten képmását.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Ó, Krisztus, népek királya, akit az emberiség évszázadok óta várt és vágyott; az emberiség, melyet megsebzett a bűn. Te, aki mindannak talpköve vagy, az emberiség újjáépítheti önmagát és határozott, megvilágosító vezetést nyerhet útján a történelmen keresztül! Te, aki a megosztott népeket egyesítetted Atyádnak bemutatott áldozati adományoddal, jöjj, és mentsd meg az embert! Az embert, aki szánalomra méltó és nagyszerű, az embert, aki általad jött létre a föld porából, s a te képedet és hasonlóságodat hordozza!
Szent II. János Pál pápa



2015. december 22., kedd

A Megszentelt Élet Éve 350.



december 22.

A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek alapítása (december 24.)
Imádkozzunk a Kalocsai Iskolanővérekért!
  • Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
Alapítójuk: Fourier Szent Péter és Boldog Le Clerc Alix
Rendünk 1860-ban a kalocsai érsek meghívására települt Kalocsára. Szabályzatunk Szent Ágoston reguláján alapszik, melyet Franz Mária Terézia Anya a magyar lelkiségnek és a nép adottságainak megfelelően átdolgozott. Az óvodás és elemi iskolás gyermekek nevelésén kívül tanító - és óvónőképző intézeteiből adott a rend hivatásszerető pedagógusokat a magyar falvak és tanyák népének felemelésére. Intézményeinkben céljainkkal egyetértő világi pedagógusok nevelnek, kevés számú nővér szellemi irányításával Alapító Atyánk jelmondata értelmében. Kínában is újraindult a rend és mára közel 100 kínai nővér szolgál Isten dicsőségére és a lelkek javára fogyatékos gyermekek és idősek otthonában, leprások között, plébániákon hitoktatással, rászorulók segítésével.
Lelkiségünkből:
„Mindenkinek használni, senkinek sem ártani.” (Fourier Szent Péter jelmondata)
„Hivatásom: buzgóság a nevelésben.” (B. Le Clerc Alix)