Ferenc pápa katekézise az év utolsó szerdáján: Európában természetéből vetkőzik ki a Karácsony
Az év
utolsó katekézise
A
történelem „mája” folytatódik
A
betlehemi jászol építése és főként a liturgia, a maga bibliai olvasmányaival és
hagyományos énekeivel segítettek bennünket újra átélni azt a ”mát”, amelyet
Lukács evangéliumában angyalok hirdetnek meg a pásztoroknak: „Ma
megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában” (Lk 2,11).
Legyen
ünnep, de Jézus a középpontban!
Napjainkban,
főként Európában tanúi vagyunk annak a jelenségnek, amely a természetéből
vetkőzteti ki Karácsonyt: egy hamis tisztelet jegyében az iránt, aki nem
keresztény és aki elrejti az akaratát, hogy ki akarja küszöbölni a vallást,
valójában eltávolít az ünnepből minden olyan vonást, mely Krisztus születésére
vonatkozik. De igazában éppen ez az esemény, vagyis Krisztus születése az igazi
Karácsony. Jézus nélkül nincs Karácsony! – szögezte le a pápa. Van helyette egy
másik ünnep, de az nem Karácsony. Ha pedig Ő áll a középpontban, akkor minden
körülmény, vagyis fények, hangok, különféle helyi hagyományok, beleértve a
tipikus karácsonyi ételeket is, minden azt szolgálja, hogy megteremtse az ünnep
hangulatát, de mindig Jézussal a középpontban! – tette hozzá rögtönözve Ferenc
pápa. Ám ha kivesszük Őt, kialszik a fény és az egész egy merő színlelés, csupa
látszat marad.
Az
emberiség gyakorta inkább a sötétséget kedveli
Az egyház
örömhír hirdetésén keresztül, minket, miként egykor az evangélium pásztorait,
afelé vezetnek, hogy az igazi fényre leljünk, Jézus világosságára, aki értünk,
hozzánk hasonló emberré lett és most meglepő módon mutatkozik meg: egy
ismeretlen szegény lánytól születik meg, aki egy istállóban hozza őt világra,
férje segítségével… A világ mindebből nem vesz észre semmit sem, ellenben a
mennyei angyalsereg tudja, ismeri az eseményt és magasztalják őt. Az Isten Fia
ma is így mutatkozik meg nekünk: Mint Isten ajándéka az emberiség számára, mely
belemerült az éjszaka ernyesztő álmába. Ma is annak lehetünk a tanúi, hogy az
emberiség gyakorta inkább a sötétséget kedveli, mert tudja, hogy a fény
feltárná mindazon cselekedeteit és gondolatait, melyektől egyébként elpirulna
és lelkifurdalást érezne. Ezért inkább szívesebben marad a sötétben, hogy ne
zaklassák fel a saját elhibázott szokásai – hangsúlyozta a pápa.
Legyünk
ajándék egymás számára, ahogy Jézus nekünk az Atya ajándéka lett
Ezen a
ponton megkérdezhetjük magunktól, hogy vajon mit is jelent befogadni Isten
adományát, aki maga Jézus Krisztus. Ahogy Ő maga tanított bennünket az egész
életével, hogy ajándékká kell lennünk napról napra azok számára, akik saját
útjainkon találkozunk. Íme, ez az oka annak, hogy Karácsonykor ajándékok
cseréje történik: ajándékot kapunk és ajándékot adunk. Az igazi ajándék
számunkra Jézus és minthogy ő maga ajándékká lett, mi is így szeretnénk ajándék
lenni mások számára. Ahogy mi szeretnénk ajándék lenni mások számára, az
ajándékok cseréjével, ami egy jel, ami arra a magatartásra utal, amit Jézus
jelzett: Ő az Atya küldötteként ajándék lett számunkra, éppúgy mi is ajándék
vagyunk másoknak – foglalta össze ismét, rögtönzött szavakkal Ferenc pápa a
mondanivalóját.
Jézus születése
az Atyaisten szeretetének a legnagyobb gesztusa
Pál
apostol segít bennünket egy összefogó értelmezés révén, amikor egy szép
passzusában azt írja, hogy: „Megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme
minden ember számára, s arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel
és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a
világon (Tit 2,11-12). Istennek Jézus arcán megjelent kegyelme magának az
Istennek az arca, akit Szűz Mária hozott a világra, mint ahogy ennek a világnak
bármely gyermeke, de Jézus nem a földből jött, hanem az Égből. Ekképpen a Fiú
megtestesülésével Isten az új élet útját nyitotta meg számunkra, ami nem az
önzésre épül, hanem a szeretetre. Jézus születése az Atyaisten szeretetének a
legnagyobb gesztusa – húzta alá a pápa.
Isten a
nagyvilág történelmébe írja a saját történelmét
És végül
még egy utolsó szempont – kezdte beszéde záró részét a pápa. Karácsonykor az
emberi történelmet, az evilág hatalmasai mozgatta történelmet úgy
szemlélhetjük, mint amit meglátogatott az Isten történelme. Mert Isten
belevonja a történelembe a társadalom peremén élőket, hiszen ők az első
címzettjei az ajándékának, vagyis a Jézus által hozott üdvösségnek. A kicsikkel
és a megvetettekkel Jézus barátságra lép, amely az időben tovább folytatódik és
ami táplálja a jobb jövő iránti reményt. Ezeknek az embereknek, akiket a
betlehemi pásztorok képviselnek, nagy fényesség jelent meg: ők voltak a peremre
szorítottak, a nem kívánatosak, a megvetettek, és éppen nekik jelent meg a nagy
fényesség, mely őket egyenesen Jézushoz vezette. Velük akar az Isten, minden
időben, egy új világot építeni, melyben nincsenek többé elutasítottak,
bántalmazottak és nincstelenek.
Karácsony
arra indít bennünket, hogy legyünk ajándékká a kicsik számára
Kedves
testvéreim, ezekben a napokban nyissuk meg szívünket és elménket e kegyelem
befogadására - kérte a pápa a kihallgatás résztvevőitől. Jézus az Atya ajándéka
számunkra, és ha befogadjuk őt, akkor mi is Isten ajándékai lehetünk mások
számára, főként azoknak, akik nem kaptak figyelmet és gyengédséget… és hányan
vannak a világon ilyenek! Karácsony arra indít bennünket, hogy tegyük ezt meg
velük. Ezáltal Jézus meg egyszer megszületik mindnyájunk életében és rajtunk
keresztül továbbra is az üdvösség ajándéka lesz a kicsik és a kirekesztettek
számára - zárta a 2017-es esztendő utolsó katekézisét Ferenc pápa.