2018. szeptember 28., péntek

Ferenc pápa fogadta a Vatikáni Múzeum támogatóit



Ferenc pápa fogadta a Vatikáni Múzeum támogatóit


Szeptember 28-án a Szentatya találkozott a Vatikáni Múzeumban őrzött műkincsek restaurálását támogató szervezet vezetőivel. A szervezet most ünnepli alapításának 35. évfordulóját.


A pápa elismeréssel szólt a szervezet tagjainak számos mestermű felújításához nyújtott nagylelkű támogatásáról. Ezzel évszázados hagyományt folytatnak, hiszen sokan azáltal léptek be az Egyház történetébe, hogy a művészetek mecénásai voltak. A művészet tanúságot tesz az Úrról, e tekintetben csak maga az élet előzi meg. A művészet út, amely a szavaknál és az eszméknél könnyebben elvezet a hithez, mert a hit útja osztozik a szépség útjával. A szépség jót tesz az életnek, és szeretetközösséget teremt, mert egyesíti Istent, az embert és a teremtett világot egy „szimfóniában”.
Utalva a szervezet évfordulójára, Ferenc pápa kiemelte, ez egyben alkalom fontos missziójuk megújítására is, ami nem más, mint a szépség megőrzése az emberiség számára. A művészetről elmélkedni, amely a hit kifejeződése, segít, hogy újra rátaláljunk arra, ami az életben számít. A keresztény művészet elvezeti az embert önmagába, és felemeli önmaga fölé. Elvisz továbbá a Szeretethez, amely megteremtett minket, az Irgalomhoz, amely üdvözít bennünket és a Reményhez, amely vár ránk.
A mai nyugtalan világban a művészet egyetemes igényt képvisel mint a harmónia és a béke forrása, illetve mint az ingyenesség dimenziójának kifejeződése.


„Virtuális” észt állampolgár lett Ferenc pápa



„Virtuális” észt állampolgár lett Ferenc pápa


Tiszteletbeli észt állampolgárságot kapott Ferenc pápa Kersti Kaljulaid államfőtől szeptember 25-én. Az egyházfő kitüntető címe azonban nem hagyományos tiszteletbeli állampolgárság, hanem e-állampolgárság, az észtek ugyanis 2014 óta valamennyi állampolgári ügyüket elektronikusan intézhetik.


Ferenc pápa baltikumi apostoli útja során vette át saját digitális személyi igazolványát Kersti Kaljulaid észt elnöktől az ország fővárosában, Tallinnban. A Szentatya nem az első vezető, aki megkapta ezt a tiszteletbeli címet: az észt e-állampolgárok sorában megtalálhatjuk Abe Sinzó japán miniszterelnököt, valamint Angela Merkel német kancellárt is.
Észtország – a világon elsőként – 2014 decemberében vezette be az e-állampolgárságot valamennyi lakója számára. Az e-állampolgárok egy állam által kibocsátott, titkos azonosítót kapnak, mellyel az állami szektor valamennyi szolgáltatásához hozzáférhetnek az interneten keresztül, az adóbevallástól az elektronikus hitelesítésig, aláírásig. A világ 157 országában mintegy 38 ezer fő rendelkezik észt e-állampolgársággal.
Az észt e-állampolgárság nem azonos a valódi állampolgársággal, nem kell hozzá észtországi lakóhellyel rendelkezni, illetve helyben adózni. Főleg az üzleti életben, az úgynevezett európai részvénytársaságok esetében tölt be jelentős szerepet, ugyanis akik ezt a nemzetközi cégformát választják, azokat ugyanazok az üzleti jogok illetik meg, mint az észt vállalkozókat.
Ferenc pápa a második egyházfő, aki a legészakibb balti országba látogatott; az első pápa, aki Észtország földjére lépett, Szent II. János Pál volt 1993-ban. A szentszék 1921-ben ismerte el az önálló észt államot, és sosem ismerte el az ország szovjet megszállását.


Évközi huszonötödik hét péntekje



Évközi huszonötödik hét péntekje


Az evangéliumokban megfigyelhetjük, hogy egy-egy lényeges cselekedete előtt Jézus imádkozik, imádságban ismeri meg a mennyei Atya akaratát. A mai részlet az Úr elmélyült imájával kezdődik, ami azt jelzi, hogy valami lényeges fog következni. Elérkezettnek látja az időt, hogy megkérdezze tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?”, majd pedig az ő véleményükre is kíváncsi: „Hát ti kinek tartotok engem?” Nyilvános működése kezdete óta mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy ki Jézus? A kérdés helyes megválaszolása feleletet ad arra is, hogy honnan származik újszerű tanítása és honnan van hatalma a rendkívüli cselekedetekre és csodákra.
A kérdések hátterében nem az húzódik meg, hogy éppen nem találnak jobb beszédtémát és unalmukban megvitatják a nép vélekedését Jézus személyével kapcsolatban, hanem valóban lényeges kérdések ezek. Az Úr azt akarja tudni, mennyire ismerte fel a nép, illetve a hozzá közelebb álló tanítványok, hogy ő a mennyei Atya küldötte, az Isten Fia. A nép körében sok a találgatás, de az apostolok nevében nyilatkozó Péter már komoly hitvallást tesz, amikor kijelenti Jézusról, hogy ő az Isten Fölkentje. Az a tény, hogy erre a döntő kérdésre Péter válaszol a többiek nevében is, kiemeli az ő elsődleges szerepét a tizenkettő testületében. Mivel a hitvallás igaz, az apostoloknak egyenlőre hallgatniuk kell Krisztus titkáról, erről csak a feltámadás után beszélhetnek.
© Horváth István Sándor

Imádság

Add nekem, Uram, kegyelmedet, hogy mindig velem legyen, velem dolgozzék, s kitartson velem mindvégig! Add, hogy mindig azt kívánjam és akarjam, ami neked leginkább helyesnek és kedvesnek tetszik! A te akaratod az enyém legyen, az én akaratom mindig kövesse a tiédet, s a lehető legjobban értsen vele egyet.
Canisius Szent Péter


2018. szeptember 27., csütörtök

Szijjártó Péter New Yorkban: Szíriában valós veszély, hogy teljesen elüldözik a keresztényeket



Szijjártó Péter New Yorkban: Szíriában valós veszély, hogy teljesen elüldözik a keresztényeket


A nemzetközi közösségnek Szíriában is fel kell lépnie a keresztények üldözésének megállítása érdekében, és segítenie kell a térségben ezer éve élő közösségeket, hogy az elüldözött csoportok visszatérhessenek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember 26-án New Yorkban.


A politikus a héten részt vesz az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszakán New Yorkban. Az ENSZ-ülésszakhoz kapcsolódó tanácskozáson, melyet az Európai Unió szervezett a szíriai konfliktus politikai úton történő megoldásának előmozdítására, Szijjártó Péter szeptember 26-án kifogásolta, hogy keveset foglalkoznak a témával, és elfogadhatatlannak nevezte azt a megközelítést, amely azt sugallja, hogy a keresztények elleni gyűlölködés a diszkrimináció utolsó elfogadható formája lenne.
Világszinten a hitük miatt üldözött emberek négyötöde keresztény – emelte ki felszólalásában a miniszter. Hozzátette: a Közel-Keleten és azon belül Szíriában valós az a veszély, hogy teljesen elüldözik a keresztényeket, annak ellenére, hogy már ezer éve ott élnek.
Magyarország felelősséget érez az üldözött keresztény kisebbségek megvédelmezésében. A kormány önálló államtitkárságot is létrehozott, amelynek egyetlen feladata, hogy figyelje a segítségre szoruló keresztény kisebbségek sorsát és helyzetét a világban. A kabinet 15 millió eurót különített el arra, hogy segítsen újraépíteni az üldözött keresztények lerombolt házait, iskoláit, és támogassa közösségeik megerősítését. Szíriában az aleppói görögkatolikus egyházat, valamint az ortodox egyházat segítette Magyarország többmilliós támogatással – mondta el Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az otthonuk elhagyására kényszerített keresztények visszatérhessenek, és ennek garantálásában szerepet kell vállalnia az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezeteknek.
A New York-i rendezvény fő témái közé tartozott a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás fenntartása és a szíriai menekülteknek otthont adó országok, különösen Jordánia és Libanon támogatása is.


Ferenc pápa sajtótájékoztatója baltikumi apostoli látogatásáról



Ferenc pápa sajtótájékoztatója baltikumi apostoli látogatásáról

Szeptember 22-25-e között tett apostoli látogatást Litvániában, Lettországban és Észtországban a pápa, ahol nagy benyomást tett rá e kis országok hősies ellenállása, küzdelme szabadságukért, identitásuk megőrzéséért. A Tallinnból Rómába visszatérő repülőgép fedélzetén válaszolt a vele utazó újságírók kérdéseire. Első rész: Gyökerek és identitás, ökumenizmus és hitátadás a diktatúrák idején

Az identitás megőrzése és a gyökerek fontossága

A litván, lett és észt média munkatársai a nemzeti önazonosság megőrzéséről kérdezték a pápát. Mit jelent hídnak lenni a Baltikumban, ahol Kelet és Nyugat találkozik egymással és ez gyakran feszültséggel jár? – kérdezte a litván újságíró. Ferenc pápa kifejtette: Litvánia kétségtelenül a nyugati politikát követi, ezért is tagja az Európai Uniónak, de tragikus múltja a kelethez köti. Hídnak lenni erőt igényel, nemcsak a nyugathoz való tartozás, hanem saját identitásuk miatt is. A három balti ország ebben az értelemben mindig veszélyben van, tart a leigázástól. Ezt a félelmet mindennapos munkával lehet legyőzni, a párbeszéd és a kultúra segítségével.

Elvándorlás és demográfiai csökkenés

A lett rádió munkatársa elmondta, hogy a három balti államból folyamatos a kivándorlás, sokan gazdagabb országokban keresnek boldogulást és ott vernek gyökeret. Európát demográfiai gondok gyötrik az alacsony születésszám miatt. Mi a teendő? Válaszként Ferenc pápa Argentínát hozta föl példának, ahová sok litván kivándorol. Kétszeres erőfeszítésükbe kerül, hogy beilleszkedjenek és megtartsák saját identitásukat. Népviseletbe öltöznek az ünnepeken, népdalokat énekelnek, ahányszor csak tehetik, hazalátogatnak. Az identitás megőrzéséért vívott küzdelem megerősít, annál is inkább, mert ezt az identitást a szenvedés, a védekezés, a munka és a kultúra formálta. Fontos, hogy ezeket a gyökereket továbbadják az eljövő nemzedéknek, tehát az idősek és a fiatalok párbeszédben álljanak egymással.

Jogos megvédenünk határainkat

Az észt újságíró a fegyverkezésről és az Európa keleti határán élő katolikusok aggasztó helyzetéről faggatta a pápát. Botrányos mennyiségű pénzt költenek fegyverkezésre világszerte – annyit, amennyiből egy évig jóllakhatnának az éhezők. A fegyvergyártás, a fegyverkereskedelem és az illegális fegyverek adásvétele a korrupció egyik legkiemelkedőbb esete. Ez szörnyű – jelentette ki a pápa. Jogos ugyanakkor az önvédelem, a hadsereg ésszerű, de nem agresszív megléte. A határok védelme jogszerű, a gond akkor van, ha ez agresszívvá válik és határháború alakul ki a másik ország gyarmatosítására. A haza védelme dicsőség, ésszerű hadsereget tartani saját határaink védelmére, mint ahogy megengedett nálunk tartani a kapukulcsot – védelmi célokból.

Migráció: ésszerű befogadás

A litván rádió és televízió újságírója a migránsok befogadásával kapcsolatban kérdezte a pápát, miután vita alakult ki amiatt, hogy a repülőtéren Litvániába érkezésekor egy színes bőrű (részben olasz származású) kislány üdvözölte. Vajon mennyire vevők a balti országok a pápa nyitásra buzdító üzenetére?
A Szentatya szerint a litván, lett és észt elnökök beszédéből kiderül, hogy eléggé nyitottak a befogadásra, nincsenek erős populista fészkek. Integrálni akarják a migránsokat, de nem tömegével, mert nem lehet, a kormány óvatos. A hely, a munkalehetőség és az integrálás lehetséges mértéke határozza meg a befogadást, továbbá az, hogy az ne veszélyeztesse a helyi identitást. A migráció súlyos probléma az egész világon, nem könnyű tanulmányozni. Minden országban, minden helyen más jelentéssel bír – magyarázta a pápa.

Az emberi kegyetlenség ma is jelen van a világon

Ferenc pápa ezután megosztotta a kíséretében utazó újságírókkal benyomásait, amelyeket a balti államokban szerzett. Elsőként a történelmük során elszenvedett megszállások, diktatúrák, bűncselekmények, deportálások döbbentették meg, különösen a vilniusi Terror Házában, a nagy gettóban és az elítéltek, meggyilkoltak, megkínzott és deportált emberek emlékművénél tett látogatása. Megvallotta, hogy a nap végére teljesen meggyötörték a látottak és ez elgondolkodtatta az emberi kegyetlenségről. A rendelkezésünkre álló információk azt mutatják, hogy ennek a kegyetlenségnek nincs vége. Tovább él a börtönökben, az Iszlám Állam terrorakcióiban: akik élve elégették a jordániai pilótát, a líbiai partokon lefejezték a kopt keresztényeket, és sok más. Ez a kegyetlenség a mai kultúra és társadalom súlyos botránya.

A hit elleni gyűlöletből az élő ökumenizmusig

Szintén nagy hatással volt a pápára a Litvániában, Lett- és Észtországban megélt üldöztetés, a vallás elleni gyűlölet. Találkozott egy jezsuita püspökkel, akit tíz évre Szibériába küldtek koncentrációs táborba. Ma ez az idős ember mosolyog… Sok férfit és nőt megkínoztak és elhurcoltak Szibériába csak azért, mert megvédték hitüket, ami identitásukat adta. Sokan nem tértek haza. E három balti országban erős a hit, mert ebből a vértanúságból születik. Ez a fontos hitélmény pedig egy egyedi jelenséget hozott létre: olyan élő ökumenizmust, ami más országokra nem jellemző. Itt valódi ökumenizmus van a lutheránusok, baptisták, anglikánok és ortodoxok között. A rigai székesegyházban tartott ökumenikus találkozón ezt megtapasztalhatta a pápa is: a keresztény testvérek mind együtt voltak egyetlen templomban.

A kultúra, az identitás és a hit átadása

Szintén érdekes jelenség, amelyet tanulmányozni kell a pápa szerint a kultúra, az identitás és a hit átadása. Általában ezt a nagyszülők végezték. Hogy miért? Azért, mert a szülők dolgoztak, be kellett lépniük a pártba – mind a szovjet, mind a náci rendszerben – és az ateizmusra nevelték őket. A nagyszülők viszont át tudták menteni a hitet és a kultúrát. Amikor Litvániában tilos volt a litván nyelv használata, a nagyszülők tanították meg a gyerekeket írni-olvasni az anyanyelvükön.  A pápa tehát azt javasolta az újságíróknak, hogy írjanak cikket a kultúra, a nyelv, a művészet és a hit átadásának szépségéről a diktatúra és az üldözés időszakában.