Húsvét hatodik hetének vasárnapja

Húsvét hatodik hetének vasárnapja

Aki életét adja

A szeretet parancsának kifejtése során Jézus a következőket mondja: „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek.” Majd pedig megerősíti, hogy tanítványait és követőit nem szolgának tekinti, hanem barátként tekint rájuk. Ebben a rövid részletben háromszor is szerepel a barát kifejezés, míg írásának többi részében János evangélista meglehetősen ritkán használja. A barát szó használatával Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtételében találkozunk először. János jól tudja, hogy nem ő a Messiás, hanem Jézus. Ő tehát nem a vőlegénynek, hanem a vőlegény barátjának nevezi magát, aki együtt van a vőlegénnyel és együtt örül vele (vö. Jn 3,29). Egy másik előfordulási hely, amikor Jézus hírt kap Lázár betegségéről, akkor ezt mondja: „Lázár, a mi barátunk, elaludt. Megyek, hogy fölkeltsem álmából” (Jn 11,11), aztán elindul és visszahívja a halálból Lázárt. Jézus szenvedéstörténetében szintén előfordul a barát említése. Amikor a római helytartónak, Pilátusnak az a szándéka, hogy szabadon bocsátja Jézust, akkor a zsidók így kényszerítik ki belőle a halálos ítéletet: „Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja” (Jn 19,12).
E jelenetektől eltérő értelmű az a barátság, amiről Jézus a szeretet kapcsán beszél. „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért.” Nyilvánvaló, hogy az Úr kereszthalálának titkára és értelmére világít rá ez a kijelentés, amely hamarosan meg is fog valósulni. Azért nevezi barátainak tanítványait, mert mindent közölt velük, amit az Atya rábízott. Jézus példája azt bizonyítja, hogy a szeretet több mint érzés, miként azt sokan gondolják napjainkban. A valódi szeretet nem merül ki a szavakban, nem elégszik meg az érzés gyakori hangoztatásával, hanem cselekedetekben nyilvánul meg. Azt látjuk, hogy Isten is az ő tetteiben mutatja meg az emberek, az emberiség iránti szeretetét. A mennyei Atya megmutatja azzal, hogy megteremti az embert és a számára élettérként szolgáló világot. A második isteni személy, a Fiúisten szeretete megmutatkozik a megváltás művében, a Szentlélek szeretete pedig abban, hogy megszenteli és az üdvösség útján vezeti a Krisztusban hívőket.
Az emberek közti barátságot a bizalom, a hűség, az önzetlenség jellemzi. Ha két ember nem bízik meg egymásban, akkor nem beszélhetünk köztük barátságról. Ha két ember nem tud egymás mellett kitartani a nehézségek és a gondok idején, és nem ragaszkodnak egymáshoz kölcsönösen, akkor nincs szó köztük barátságról. Ha két ember viszonyában nem élvez elsőbbséget a másik javának szolgálata, előmozdítása, hanem mindegyikük csak a maga hasznát keresi a kapcsolatban, akkor nem nevezhetjük őket barátoknak. Isten és az ember kapcsolatában szintén személyekről van szó, amely személyek között alapvető szerepe van a három tulajdonságnak. Isten bizalommal tekint az emberre, szövetségre, szeretetkapcsolatra akar lépni mindenkivel. Bizalmának jele, hogy meghív minket a vele való életre. Megígéri, hogy eljuthatunk az örök életre, ha parancsai szerint élünk, és ehhez az ígéretéhez, mint szeretetének egyik jeléhez, hűséges marad. Isten önzetlenségének legszebb példája, hogy önmagát adja nekünk a Fiú megtestesülésével, aki feláldozza magát a kereszten minden emberért. Íme, a gyakorlati jelei annak, hogy Isten barátként tekint ránk és szeret minket.
Hogyan válaszolok Isten barátságára és szeretetére? Ha rábízom életemet, kitartok mellette és felajánlom magamat neki, akkor részem lesz majd örökké tartó szeretetében.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor ezt mondtad tanítványaidnak és valamennyi követődnek: „Barátaimnak mondalak benneteket.” Barátsággal fordultál még a bűnösökhöz is. Te minket is barátságra hívsz. Barátként gondoltál ránk, amikor életedet adtad értünk. Te mindig barátként tekintesz ránk. Szükségünk is van barátságodra, szeretetedre. Barátságod segítsen minket abban, hogy emberi kapcsolatainkban is sikerüljön megvalósítanunk az igaz barátságot!