Haldoklók pártfogója
Könyörögj érettünk!
A mi
problémánk az, hogy arra figyelünk fel, ami rendkívüli, amin
megbotránkozhatunk, amire rácsodálkozhatunk, amiben kételkedhetünk, csak nehogy
nekem okozzon feladatot. Itt sem a csoda az, ami a fontos, hanem a csoda általi
üzenet: Krisztus „nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára
Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.” Ezzel van dolgunk! Persze, annak, aki
bűnösnek tartja magát, és annak, aki bűneitől szenved, annyira, hogy szabadulását
óhajtja!
Isten,
szabadító Isten! Ahogy Jézust kiszabadította a testi halálból, a bénát a
bénultságából, úgy hajlandó, képes a bűnöst bűneitől is elkötni!
Csak ne
értsük félre. Jézusnak nem azért kellett szenvednie és majd meghalnia, mert meg
volt írva. Hanem, azért írták meg, mert belénk van kódolva a bűn, a rosszra
hajlandóság, az igazsággal való pereskedés, a bizonyosságban való kétkedés, a
magunk igazáért való küzdelem, és a magunk igazában való feltétlen bizalom, az
Egyetlen Igazság ellenében! Éppen ezért Isten felkészült arra, hogy legyőzze a
mi szüntelen hőbörgésünket. Mert Isten nem abban érdekelt, hogy győzzön,
és/vagy legyőzzön bennünket. Hanem abban érdekelt Isten, hogy én, mi, képesek
legyünk magunkat legyőzni! Képessé tegyük magunkat olyan alázatosságra Vele
kapcsolatban, Igazságával kapcsolatban, amilyen alázattal viseltetik Ő, a mi
együgyűségünkkel kapcsolatban. Próbálkozom. Lásd Te, Istenem, hogy szeretnék
olyan alázatos lenni, mely türelmessé, békességszerzővé, hitben állhatatossá,
és Igazságod követőjévé, hirdetőjévé tesz engem. Ámen
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése