Évközi harmincnegyedik hét szerdája

Évközi harmincnegyedik hét szerdája

Jézus a rájuk váró próbatételekre, nehézségekre és üldözésekre figyelmezteti tanítványait, arra bátorítva őket, hogy mindezek ellenére őrizzék meg hitüket és maradjanak vele közösségben. Azt szeretné, ha nem érne senkit váratlanul ezek bekövetkezte, s mindenki saját lelke üdvösségének érdekében türelmesen viselné ezeket, megőrizvén hitét. A keresztényüldözések korából jól ismert, hogy a testi élet megmentése érdekében a fenyegetések hatására egyesek megtagadták hitüket. Mások viszont nem testi életüket, hanem lelkük örök életét tartották fontosnak, s ezért nem tagadták meg, hogy Krisztus követői.
Fontos azt is látni, hogy az üldözések éppen a Jézusban való hitük miatt fogják érni a tanítványokat, tehát nem saját személyük miatt. Mennybemenetele előtt Jézus megígérte, hogy a világ végéig tanítványaival marad. Ígérete arra is vonatkozik, hogy a végső idők megpróbáltatásai közepette sem hagyja el őket, hanem velük lesz. E jelenlét az, ami igazi bátorságot ad a tanúságtételhez, s ha szükséges, az önfeláldozáshoz.
A cél tehát világos számunkra: örök életünk érdekében érdemes mindent elviselnünk. Ha állhatatosan kitartunk Jézus mellett és a benne való hitben, akkor ő teljesíti legfőbb reményünket, az üdvösséget. Tartsunk ki a mindvégig velünk lévő Krisztus mellett!
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A hitben való megerősödés és megújulás kegyelméért fordulunk hozzád. Elismerjük, hogy erős hitre van szükségünk ahhoz, hogy bátran teljesítsük azt a küldetést, amit te adsz nekünk. Rólad, életünk értelméről, középpontjáról és végső céljáról akarunk tanúságot tenni a világban, hiszen az embereknek szüksége van szereteted megismerésére és megtapasztalására.