Jézus Szent Vére 17.

Hogy az igaz hitet bennünk megerősítsed és megtartsad

Jézus kiegészíti ezt a magyarázatot azzal, hogy megmondja:amit kiérdemelt földi életében, azt  a Szentlélek fogja kiosztani a hívek részére: „Egyszer, amikor evett velük (a mennybemenetele előtt közvetlenül), megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, amelyről  --úgymond—tőlem hallottatok: Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni. Az egybegyűltek erre megkérdezték: Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát? Nem tartozik rátok – felelte, hogy ismerjétek az időpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában. De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig. Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment. Erre az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásnyira van, visszatértek Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon, és Jakab testvére, Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt”. (ApCsel 1,4-14). Az áruló apostol, a karióti Júdás akkor már negyvenkét napja halott volt. Árulása egyébként is méltatlanná tette a megemlékezésre. Jézus beváltotta jövendölését: Visszatért az Atyához. Egyelőre csak a közös ima volt a kapcsolattartás módja tíz napon át.Amikor Jézus tanítványai aggódó lelkébe lát, hogy megnyugodjanak ezt szóvá is teszi,akkor az emberi élet egyik legizgalmasabb aggodalmára irányítja figyelmünket. Isten az emberi életfakasztást igen megrázó gyönyörrel kötötte össze. Az édesanya aztán a továbbiakban sok örömmel kíséri az új ember alakulásának fázisait, de akadnak olyan kísérő jelenségek is, amelyek nehezek, az édesanyák egyedül észlelik és viselik el hősiesen. Az édesapák figyelmessége sokat segít, és az édesanyák ezért hálásak is. A Bibliában így írják le azt a különleges gondot, amit Izsák és Rebekka egy ideig elszenvedtek, amikor Ábrahám és Sára sorsát viselték. Rebekka anyósához, Sárához hasonlóan egy ideig meddő volt Izsák imádkozott feleségéért. Félt attól, amit szüleitől hallott, hogy csak kilencvenöt éves korukban születhetett meg ő, sok-sok gond közepette. (Ter 21,1-7) Amikor Rebekka áldott állapota megörvendeztette a házaspárt, hamarosan ijedten ébredt rá Rebekka, hogy „gyermekei rugdalóztak méhében, ezt mondta: Ha így áll a dolog, miért élek még? Elment tehát, hogy megkérdezze az Urat; az Úr ezt válaszolta: Két nép van a méhedben, méhedből két nép válik el: az egyik törzs legyőzi a másikat, és az idősebb szolgálni fog a fiatalabbnak. Amikor eljött a szülés ideje, ikrek voltak a méhében. Az első kijött, vöröses volt, egészen olyan, mint valami vörös ruha. Ézsaunak nevezték. Atán kijött a testvére, keze Ézsau sarkát fogta. Ezért Jákobnak nevezték. Izsák hatvan éves volt, amikor megszülettek” (Ter 25,22-27) Az ősbűn miatt a szülés fájdalmakkal jár, ezért utal az Örök Atya szeretetére. Az emberiség nagy újjászületése zajlik, a világ igen fontos mozzanata a megváltás. Jézus az Atya szeretetét vállalva saját maga készül rá. A történelem során később is jelentkező nehézségek elviselése után teljes bizonyossággal ajánlja az apostoloknak és a mindenkor élő Krisztus-hívőknek: „Kérjetek (az Atyától bármit), és kaptok, hogy örömötök teljes legyen” (Jn 16,24)