Évközi tizenhatodik hét keddje

Évközi tizenhatodik hét keddje

Máté evangélista leírásából nem derül ki, mi lehet az oka annak, hogy megjelenik Jézusnál anyja és rokonsága. Márk evangélista azzal magyarázza fellépésüket, hogy Jézus személyével kapcsolatban rosszindulatú híresztelések kezdenek terjedni. Ezek hátterében azok az írástudók és farizeusok állnak, akik azt terjesztik, hogy Jézus az ördögök fejedelme segítségével képes kiűzni a gonosz lelkeket a megszállottakból.
Máté azonban nem említi meg ezt a lehetséges indokot. Ő arra törekszik, hogy a krisztusi közösség számára fogalmazzon meg egy fontos tanítást. Jézus saját családjának tekinti azt a közösséget, amely tanítványaiból áll. Természetesen nem arról van itt szó, hogy megtagadja származását, elutasítja rokonságát, ezért ne az édesanyja vagy családja iránti tiszteletlenséget gondoljuk kijelentése hátterében. Természetes családján túl Jézus egy másik, egy népesebb családot, egy nagyobb közösséget hoz létre mindazokból, akik őt követik és tanítása szerint élnek. Az ő tanítványának, követőjének lenni megtiszteltetést jelent az ember számára, amelynek örömét az első keresztények már megérezték. Amikor a keresztény közösségre, az Egyházra, mint családra gondolunk, akkor ebben nem csak Jézushoz fűződő kapcsolatunk jelenik meg, hanem az is, hogy testvéri szeretettel kell lennünk egymás iránt.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Fogadd el Uram, egész szabadságomat, fogadd el emlékező tehetségemet, értelmemet és egész akaratomat! Amim van és amivel rendelkezem, mind te adtad nekem; mindezt visszaadom neked egészen; és mindenestől átadom szent akaratodnak, hogy rendelkezzél vele. Csak a te szeretetedet és kegyelmedet add nekem, és én eléggé gazdag leszek, és nem kívánok többé semmi egyebet! Ámen.
Loyolai Szent Ignác