2016. július 17., vasárnap

Évközi tizenötödik hét szombatja



Évközi tizenötödik hét szombatja


Az előző napokban arról olvastunk, hogy Jézus szombaton gyógyított és emiatt a farizeusok vitába szálltak vele. E szóbeli csata azonban nem elegendő nekik, hiszen egyre jobban erősödik bennük az ellenérzés Jézus iránt, aki véleményük szerint sorozatosan megszegi a törvényeket és nem tartja be a hagyományokat. A mai evangélium bevezetése megemlíti, hogy ellenérzésük, haragjuk odáig fajul, hogy már Jézus vesztét akarják. Jézus viszont kerüli a további szóbeli vitákat, nem akarja, hogy még jobban elmérgesedjen a helyzet, ezért eltávozik.
Ez a helyzet alkalmat ad Máté evangélistának arra, hogy tanítást adjon Jézusnak, a Messiásnak a lelkületéről. Izajás próféta jövendölését idézi, amely szerint a megváltó az Isten szolgája, szeretett fia, akire kiárad Isten lelke. A messiás nem száll vitába másokkal, békességre törekszik, a gyengéket segíti, alázatos és a szolgálatkész. Mindezek már azt tükrözik, hogy abban az időben, amikor Máté megírja evangéliumát, a krisztusi közösség lassan megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy Jézus nem olyan Messiás, aki hatalommal jön a világba és uralmat szerez magának, hanem olyan, aki vállalja a szenvedést és a halált. Jézus szörnyű szenvedése és halála láttán egyesek azt gondolták, hogy nem váltotta be a messiási várakozásokat, valójában azonban éppen ilyen módon mutatta meg, hogy ő a Megváltó.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne botránkoztassák őket.
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése