Minden vallás hívei kötelezzék el magukat a békéért: Ferenc pápa a kairói békekonferencián
A
legősibb muzulmán egyetemen...
A
vallási vezetők határozottan utasítsák vissza az erőszak, a bosszú és a
gyűlölet minden formáját, amit a vallás vagy Isten nevében követnek el. Le kell
rántani a leplet a szent köntösbe öltöztetett erőszakról, és a jövő generációit
nyitottságra és kölcsönös tiszteletre kell nevelni. Ferenc pápa nyíltan és erős
szavakkal fogalmazott beszédében, amelyet a kairói al-Azhar szunnita iszlám teológiai
egyetemen mondott a nemzetközi békekonferencián, amelyre a neves fakultás
főimámja hívta meg.
Egyiptom
ősi kultúrájú, sokvallású nemzet, ezt a színes arculatát ma is őrizze meg;
muzulmánok és keresztények megújult testvériségben éljenek egymással. A vallások,
ha valóban az emberi lélek felemelkedését segítik, nem pedig alantas érdekekre
használják őket, akkor nem problémát jelentenek, hanem magukban kínálják a
fennálló gondok megoldását. A konfliktusok megelőzéséhez föl kell számolni a
szegénységet, mely táptalaja a szélsőségesség kialakulásának, illetve meg kell
állítani a pénz- és fegyveráramlást.
A
civilizáció földje ma is neveljen a nyitottságra
A Nílus
partján született civilizáció az ókortól kezdve a kultúra bölcsője volt.
Egyiptom a tudományok, az építészet és a művészet kincsestárát virágoztatta
fel, amelyhez az oktatás és a tudás értékei társultak. Ma is rendkívül fontos a
fiatal nemzedékek nevelése, hiszen csak akkor építhetünk békés jövőt, ha a
képzés révén nyitott és másokkal kapcsolatot teremteni akaró embereket
formálunk.
A
nevelés révén a találkozás és a másokkal való osztozás, a nyitottság és a
kutató értelem irányába tereljük a fiatalokat. Megértetjük velük, hogy az
erőszak csak erőszakot szül, és hogy a középpontba az emberi méltóságot kell
állítani.
A
párbeszédhez szükség van az identitás, a különbözőség és az őszinteség
hármasára
Ferenc
pápa három alapvető irányvonalat jelölt meg a párbeszéd, ezen belül is a
vallásközi és kultúrák közi párbeszéd alapjául. Az első az identitás
kötelessége, vagyis, hogy nem lehet valódi párbeszédet kezdeni úgy, ha nincs
meg az őszinteség, vagy ha a másoknak való tetszés oltárán föláldozzuk a jót.
Szükség van a különbözőség bátorságára, mert aki kultúrájában vagy vallásában
más, mint én, arra nem ellenségként, hanem útitársként kell tekintenem. Fontos
továbbá a szándék őszintesége, mert a párbeszéd nem egy hátsó szándék
megvalósítására szolgáló stratégia, hanem az igazság útja, ami képes a
versengést együttműködéssé alakítani. A találkozás kultúrájának egyetlen
alternatívája az összeütközésé, ezért kell a tiszteletteljes nyitottságra és az
őszinte párbeszédre nevelni. Erre a kihívásra keresztényeknek, muzulmánoknak és
minden hívőnek egyaránt válaszolnia kell.
Vallás
és politika, sokszínű gazdagság Egyiptomban
A
Szentatya emlékeztetett rá, hogy Egyiptom a szövetségek földje. A vallások
sokszínűsége kölcsönös gazdagodást eredményezett az évszázadok során, melyek
mind az egyetlen nemzeti közösség szolgálatában álltak, így valósul meg a
vallások szövetsége. Ma egy veszélyes ellentmondással találkozunk: egyrészt
igyekeznek a magánszférába szorítani a vallást, másfelől pedig összekeverik a
vallási életet a politikával. Ez azért kockázatos, mert így a vallást világi
hatalmak eszközként használják saját érdekeik céljából. Globalizált világunkban
a sok hasznos technológiai eszköz mellett gyakran közönnyel találkozunk, a nagy
rohanásban az emberek nosztalgiát éreznek az élet nagy kérdései iránt. A
vallások visszavezetnek minket a gyökerekhez: az ember hivatása nem a földi
dolgok múlandóságában merül ki, hanem az Abszolút felé való haladásban. Ezért a
vallás nem probléma, hanem éppen a megoldás része, mert fölemeli a lelket.
A
vallási vezetők mondjanak nemet az erőszakra és a gyűlöletre
A
vallási vezetők feladata, hogy leleplezzék a szentség köntösébe bújtatott
erőszakot. Szólaljanak fel az emberi méltóság és jogok megsértése ellen,
ítéljék el a vallás nevében megmutatkozó gyűlöletet, mint Isten hamis
bálványozását. Isten neve szent, Ő a béke, ezért aki rá hivatkozva
erőszakot követ el, az beszennyezi nevét. A vallási vezetők közösen emeljék fel
szavukat az erőszak, a bosszú és a gyűlölet minden formája ellen. Mondjuk ki,
hogy nem lehet összeegyeztetni az erőszakot a hittel, a hitet a gyűlölettel. Az
emberi élet szent, szemben minden fizikai, társadalmi, nevelési vagy pszichés
erőszakkal. Mondjuk ki együtt: minél inkább növekszünk az Istenbe vetett
hitben, annál inkább nő a felebarát iránt érzett szeretetünk – buzdított a
kairói békekonferencián a pápa.
A
vallások a békét mozdítsák elő
A
vallások nem pusztán a rossz leleplezésére szolgálnak, hanem a békét hivatottak
előmozdítani. Imádkoznunk kell egymásért, kérve Istentől a béke ajándékát.
Találkoznunk kell, párbeszédet folytatnunk és az összhangot keresni az
együttműködés és a barátság szellemében. A béke építőire, nem pedig
konfliktusokra uszító emberekre van szükség: a kiengesztelődés hirdetőire, nem
a pusztítás szónokaira. A pápa figyelmeztetett a demagóg populizmus veszélyeire
is, amely nem segíti a békét és a stabilitást. Az erőszak szítása nem
biztosítja a békét, és az egyoldalú cselekvés nem indít építő és közös
folyamatokat, hanem éppen a radikalizmus és az erőszak malmára hajtja a vizet.
Fölszámolni
a háborút tápláló fegyverkereskedelmet
Ahhoz,
hogy megelőzzük a konfliktusokat és a békét építsük, föl kell számolnunk a
szegénységet és a kizsákmányolást, mert ezekben a helyzetekben a szélsőséges
gondolatok jó táptalajt találnak maguknak. Meg kell akadályozni, hogy a pénz és
a fegyverek eljussanak az erőszak felbujtóihoz. A problémát a gyökerénél kell
megragadni, vagyis le kell állítani a fegyverkezést, mert ha fegyvereket
gyártanak és adnak el, előbb-utóbb fel is használják azokat. Le kell leplezni a
háborút tápláló zavaros mesterkedéseket, mert csak így lehet megelőzni a valódi
okokat. Ez minden nemzet, intézmény és média vezetőinek sürgős feladata. A
vallási vezetőknek pedig a békefolyamatokat kell elősegíteniük, megvetve a
szövetség alapjait a népek és az államok között.
Ferenc
pápa végül ezzel a kívánsággal zárta felszólalását az al-Azhar egyetem
nemzetközi békekonferenciáján: Kívánom, hogy Egyiptom nemes és kedves földje,
Isten segítségével képes legyen válaszolni a civilizáció és a szövetség
hivatására, hozzájárulva a békefolyamatok fejlődéséhez e szeretett nép és az
egész közel-keleti térség számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése