2018. január 11., csütörtök

Ferenc pápa diplomáciai évértékelője: Érszegi Márk követségi tanácsos összefoglalója



Ferenc pápa diplomáciai évértékelője: Érszegi Márk követségi tanácsos összefoglalója


183 ország szentszéki képviselői előtt beszélt 
 
A Szentszéknél akkreditált száznyolcvanhárom állam, továbbá a Szuverén Máltai Lovagrend és több nemzetközi szervezet nagykövete előtt tartotta meg Ferenc pápa szokásos nemzetközi évértékelőjét 2018. január 8-án. A beszéd két jelentős idei évforduló témája köré épült: az I. Világháború befejezésének centenáriuma, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója.
A Nagy Háború tanulsága: a győztes soha nem alázhatja meg a legyőzöttet
Az I. világháború végének centenáriuma kapcsán a Szentatya emlékeztetett az akkori győztesek által elkövetett hibákra, ami ma is tanulságul szolgálhat. Az egyik ilyen figyelmeztetés, hogy a győztesnek soha nem szabad megaláznia a legyőzötteket, s nem lehet úgy békét építeni, hogy a győztes rákényszeríti hatalmát a vesztesre. A további agressziónak elejét venni ugyanis nem a félelem, az elrettentés képes, hanem az értelem, s a párbeszédből fakadó kölcsönös megértés. A másik, hogy a béke csak az egymást egyenrangúként kezelő nemzetek között építhető és szilárdítható meg. Ennek felismerése vezetett el később az ENSZ megalapításához is, amit a Szentszék mindig is nagyban támogatott.
Az emberi jogok forrása az Isten képmására teremtett ember méltósága
A másik jeles idei évfordulót az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata hetven évvel ezelőtti elfogadása adja. A Szentszék azért tartja ezt jelentősnek, mert az emberi jogok az Isten képmására teremtett ember méltóságából fakadnak. Az alapvető emberi jogokat azonban hetven évvel a Nyilatkozat elfogadása után is sokszor megsértik – figyelmeztetett Ferenc pápa. Ezek közül kiemelte az élethez és a személy sérthetetlenségéhez való jogot, különösen is a meg nem született gyermekekkel és az idősekkel szembeni bánásmódot, valamint a nők elleni erőszakot, beleértve a családon belüli erőszakot is.
A család védelme legyen Európa alapvető feladata
A családalapítás is az emberi jogok közé tartozik, emlékeztetett a pápa, s a család a Nyilatkozat szerint is védelmet érdemel az állam részéről. Ugyanakkor „főleg Nyugaton a családot meghaladott intézménynek tartják”, s a családdal szembeni érdektelenség vezet a születések számának csökkenéséhez is – mondta a pápa. Egyúttal sürgetőnek nevezve a „valós családtámogatási politikákat”, hiszen a családokon is múlik az államok fejlődése, a jövő kihívásait kezelni képes társadalmak kibontakozása.
Az egészséghez, a munkához, a pihenéshez és a békéhez való jog biztosítása
Az egészséghez való jogról szólva a pápa fontosnak nevezte az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára. A munkához való jog kapcsán részben a munkanélküliség okozta nehézségekre, részben pedig a pihenés elhanyagolásának veszélyére figyelmeztetett, továbbá szorgalmazta a gyermekmunka elleni fellépést. Külön fejezetet szentelt Ferenc pápa a „teljes leszerelésnek”, mely a „teljes békével” szorosan összefügg, hiszen úgymond lehetővé tenné a fegyverkezésre fordított erőforrások átcsoportosítását a teljes értékű fejlődésre, ami pedig a béke előfeltétele. Üdvözölte a tavaly nyáron elfogadott, s a Szentszék által máris aláírt és ratifikált Atomfegyverek Betiltásáról Szóló Egyezményt.
A „68-asok” önálló jogértelmezése és vitatott új jogok bevezetése
Az emberi jogok kapcsán Ferenc pápa arra is emlékeztetett, hogy az évek során, s különösen „a hatvannyolcas társadalmi megmozdulások nyomán” megváltozott bizonyos jogok értelmezése, számos „vitatott megfogalmazású” új jogot is hozzájuk kapcsoltak, melyek nem ritkán egymással is összeütközésben állnak. Ez nem mindig segítette elő a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat, hiszen sok ország úgy érzi, hogy azok idegenek az ő kultúrájától. A pápa értékelése szerint ezek az országok úgy érezhetik, hogy nem tartják tiszteletben az ő sajátos társadalmi-kulturális hagyományaikat. A pápa szerint paradox módon fennállhat annak veszélye, hogy az erősebbek és gazdagabbak éppen az emberi jogok nevében kényszerítik rá a szegényebbekre és gyengébbekre „az ideológiai gyarmatosítás új formáit”. Ugyanakkor, figyelmeztet a pápa, az egyes nemzetek hagyományait arra nem lehet mentségül felhozni, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapvető emberi jogok köteles tiszteletét elhanyagolják.
A konfliktusok tárgyalásos megoldása
A pápai évértékelő hagyományos eleme a világ főbb fegyveres konfliktusainak felemlegetése, részben, hogy a nemzetközi közösség ne feledkezzen meg azokról, részben bátorítandó a vonatkozó rendezési erőfeszítéseket. Az idén Ferenc pápa sürgette a párbeszédet a Koreai-félszigeten, továbbá a szíriai béke-erőfeszítések erősítését, valamint az izraeli-palesztin konfliktus további élezésének kerülését, illetve a Jeruzsálemmel kapcsolatos status quo tiszteletben tartását. Megemlékezett a különböző afrikai konfliktusokról, a venezuelai, illetve az ukrajnai helyzetről. Szorgalmazta a szíriai menekültek hazatérésének elősegítését.
Migránskérdés: befogadás az adott ország identitása alapjainak tiszteletben tartásával
A migráció kapcsán ezúttal elsősorban az integráció kérdését emelte ki, mely kétirányú folyamat: a befogadó országnak elő kell mozdítania a befogadottak beilleszkedését, fejlődését; a befogadottakkal szemben pedig elvárás „az őket vendégül látó ország jogszabályaihoz való elengedhetetlen idomulás, valamint az adott ország identitása alapjainak tiszteletben tartása”. Ennek kapcsán a pápa elismerte, hogy a migránsok közül „nem mindig mindenkit a legjobb szándék vezérel”. Éppen ezért az állami vezetők az óvatosság erényét gyakorolva felelősséggel tartoznak saját közösségükért, tehát az adott ország lakosságáért is, melynek számára ugyancsak biztosítani kell „a harmonikus fejlődést”, nehogy úgy járjanak, mint az evangéliumi példázatban szereplő toronyépítő, aki elszámolja magát és nem képes véghezvinni, amit megkezdett (Lk 14,28-30). A Szentszék álláspontja összefoglalásaképpen leszögezte, hogy „nem akar beavatkozni az államokra tartozó döntésekbe, mert utóbbiaknak elsődleges felelőssége a befogadásról gondoskodni saját politikai, társadalmi és gazdasági helyzetük fényében, továbbá befogadási és integrációs képességeik függvényében.”
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése