Ferenc pápa diplomáciai évértékelője: Érszegi Márk követségi tanácsos összefoglalója
183
ország szentszéki képviselői előtt beszélt
A
Szentszéknél akkreditált száznyolcvanhárom állam, továbbá a Szuverén Máltai
Lovagrend és több nemzetközi szervezet nagykövete előtt tartotta meg Ferenc
pápa szokásos nemzetközi évértékelőjét 2018. január 8-án. A beszéd két jelentős
idei évforduló témája köré épült: az I. Világháború befejezésének centenáriuma,
valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója.
A Nagy
Háború tanulsága: a győztes soha nem alázhatja meg a legyőzöttet
Az I.
világháború végének centenáriuma kapcsán a Szentatya emlékeztetett az akkori
győztesek által elkövetett hibákra, ami ma is tanulságul szolgálhat. Az egyik
ilyen figyelmeztetés, hogy a győztesnek soha nem szabad megaláznia a
legyőzötteket, s nem lehet úgy békét építeni, hogy a győztes rákényszeríti
hatalmát a vesztesre. A további agressziónak elejét venni ugyanis nem a
félelem, az elrettentés képes, hanem az értelem, s a párbeszédből fakadó kölcsönös
megértés. A másik, hogy a béke csak az egymást egyenrangúként kezelő nemzetek
között építhető és szilárdítható meg. Ennek felismerése vezetett el később az
ENSZ megalapításához is, amit a Szentszék mindig is nagyban támogatott.
Az
emberi jogok forrása az Isten képmására teremtett ember méltósága
A másik
jeles idei évfordulót az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata hetven évvel
ezelőtti elfogadása adja. A Szentszék azért tartja ezt jelentősnek, mert az
emberi jogok az Isten képmására teremtett ember méltóságából fakadnak. Az
alapvető emberi jogokat azonban hetven évvel a Nyilatkozat elfogadása után is
sokszor megsértik – figyelmeztetett Ferenc pápa. Ezek közül kiemelte az élethez
és a személy sérthetetlenségéhez való jogot, különösen is a meg nem született
gyermekekkel és az idősekkel szembeni bánásmódot, valamint a nők elleni
erőszakot, beleértve a családon belüli erőszakot is.
A család
védelme legyen Európa alapvető feladata
A
családalapítás is az emberi jogok közé tartozik, emlékeztetett a pápa, s a
család a Nyilatkozat szerint is védelmet érdemel az állam részéről. Ugyanakkor
„főleg Nyugaton a családot meghaladott intézménynek tartják”, s a családdal
szembeni érdektelenség vezet a születések számának csökkenéséhez is – mondta a
pápa. Egyúttal sürgetőnek nevezve a „valós családtámogatási politikákat”,
hiszen a családokon is múlik az államok fejlődése, a jövő kihívásait kezelni
képes társadalmak kibontakozása.
Az
egészséghez, a munkához, a pihenéshez és a békéhez való jog biztosítása
Az
egészséghez való jogról szólva a pápa fontosnak nevezte az egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára. A munkához való jog
kapcsán részben a munkanélküliség okozta nehézségekre, részben pedig a pihenés
elhanyagolásának veszélyére figyelmeztetett, továbbá szorgalmazta a
gyermekmunka elleni fellépést. Külön fejezetet szentelt Ferenc pápa a „teljes
leszerelésnek”, mely a „teljes békével” szorosan összefügg, hiszen úgymond
lehetővé tenné a fegyverkezésre fordított erőforrások átcsoportosítását a
teljes értékű fejlődésre, ami pedig a béke előfeltétele. Üdvözölte a tavaly
nyáron elfogadott, s a Szentszék által máris aláírt és ratifikált Atomfegyverek
Betiltásáról Szóló Egyezményt.
A
„68-asok” önálló jogértelmezése és vitatott új jogok bevezetése
Az
emberi jogok kapcsán Ferenc pápa arra is emlékeztetett, hogy az évek során, s
különösen „a hatvannyolcas társadalmi megmozdulások nyomán” megváltozott
bizonyos jogok értelmezése, számos „vitatott megfogalmazású” új jogot is
hozzájuk kapcsoltak, melyek nem ritkán egymással is összeütközésben állnak. Ez
nem mindig segítette elő a nemzetek közötti baráti kapcsolatokat, hiszen sok
ország úgy érzi, hogy azok idegenek az ő kultúrájától. A pápa értékelése
szerint ezek az országok úgy érezhetik, hogy nem tartják tiszteletben az ő
sajátos társadalmi-kulturális hagyományaikat. A pápa szerint paradox módon
fennállhat annak veszélye, hogy az erősebbek és gazdagabbak éppen az emberi
jogok nevében kényszerítik rá a szegényebbekre és gyengébbekre „az ideológiai
gyarmatosítás új formáit”. Ugyanakkor, figyelmeztet a pápa, az egyes nemzetek
hagyományait arra nem lehet mentségül felhozni, hogy az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatában foglalt alapvető emberi jogok köteles tiszteletét
elhanyagolják.
A
konfliktusok tárgyalásos megoldása
A pápai
évértékelő hagyományos eleme a világ főbb fegyveres konfliktusainak
felemlegetése, részben, hogy a nemzetközi közösség ne feledkezzen meg azokról,
részben bátorítandó a vonatkozó rendezési erőfeszítéseket. Az idén Ferenc pápa
sürgette a párbeszédet a Koreai-félszigeten, továbbá a szíriai
béke-erőfeszítések erősítését, valamint az izraeli-palesztin konfliktus további
élezésének kerülését, illetve a Jeruzsálemmel kapcsolatos status quo
tiszteletben tartását. Megemlékezett a különböző afrikai konfliktusokról, a
venezuelai, illetve az ukrajnai helyzetről. Szorgalmazta a szíriai menekültek
hazatérésének elősegítését.
Migránskérdés:
befogadás az adott ország identitása alapjainak tiszteletben tartásával
A
migráció kapcsán ezúttal elsősorban az integráció kérdését emelte ki, mely
kétirányú folyamat: a befogadó országnak elő kell mozdítania a befogadottak
beilleszkedését, fejlődését; a befogadottakkal szemben pedig elvárás „az őket
vendégül látó ország jogszabályaihoz való elengedhetetlen idomulás, valamint az
adott ország identitása alapjainak tiszteletben tartása”. Ennek kapcsán a pápa
elismerte, hogy a migránsok közül „nem mindig mindenkit a legjobb szándék
vezérel”. Éppen ezért az állami vezetők az óvatosság erényét gyakorolva
felelősséggel tartoznak saját közösségükért, tehát az adott ország lakosságáért
is, melynek számára ugyancsak biztosítani kell „a harmonikus fejlődést”, nehogy
úgy járjanak, mint az evangéliumi példázatban szereplő toronyépítő, aki
elszámolja magát és nem képes véghezvinni, amit megkezdett (Lk 14,28-30). A
Szentszék álláspontja összefoglalásaképpen leszögezte, hogy „nem akar
beavatkozni az államokra tartozó döntésekbe, mert utóbbiaknak elsődleges
felelőssége a befogadásról gondoskodni saját politikai, társadalmi és gazdasági
helyzetük fényében, továbbá befogadási és integrációs képességeik
függvényében.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése