2018. január 11., csütörtök

Évközi első hét csütörtökje



Évközi első hét csütörtökje


Az előző napok evangéliumában Jézus nyilvános működésének kezdetéről olvastunk, az Isten országának meghirdetéséről, az első tanítványok meghívásáról, a kafarnaumi zsinagógában való tanításról és ördögűzésről, valamint Péter anyósa és más betegek meggyógyításáról. Mindezeket rövid jelenetekben, tényszerűen mutatta be Márk evangélista, nem részletezte az eseményeket. A mai evangélium e jelenetsort folytatja a leprás ember meggyógyításával. Ez az első olyan csoda, amikor már részletesebben ismerhetjük meg a találkozást, a beteg ember kérését és Jézus indítékát.
A lepra egy súlyos bőrbetegség, amely a bibliai időkben gyógyíthatatlannak számított. A leprás betegség valósággal pokollá tette a beteg életét, egyrészt mert semmiféle kapcsolatot nem létesíthetett az egészségesekkel, azaz kiközösítetten, elkülönülten kellett élnie, másrészt reménye sem volt a gyógyulásra. A Márkra jellemző tömör, lényegre törő elbeszélésmóddal itt is találkozhatunk. Ennek fényében érthető, hogy a jelenetnél csak a leprásról és Jézusról esik szó, bár ennek az is oka, hogy a leprás közeledtére mindenki hátrébb húzódott az érintkezés tilalma miatt. A csoda ebben az esetben is azt mutatja, hogy Jézus cselekvése eredményeként megvalósul az Isten országa, amely az emberek számára a szabadulást jelenti mindattól, ami ellehetetleníti emberi kapcsolataikat és Istennel való kapcsolatukat.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyánk! A te Fiad, Jézus, aki valóságos ember és valóságos Isten, a te tökéletes képmásod, hasonmásod, akit azért állítasz elénk, hogy benne felismerjük, milyenné kell válnunk. Irgalmas Jézus, mutasd meg nekünk, miként válhatunk a mennyei Atya kedves gyermekeivé!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése