2017. március 15., szerda

Nagyböjt második hetének szerdája



Nagyböjt második hetének szerdája


A mai evangéliumban Jézus a Jeruzsálemben rá váró szenvedésről és halálról beszél apostolainak, akik nem értik ezeket a szavakat. Ő nagyon céltudatosan halad szenvedésének városa felé, ahol küldetése kereszthalálával beteljesedik, de övéi értetlenül fogadják kijelentéseit. Főként azt nem érthetik, hogy ha Mesterük előre látja, hogy milyen sors vár rá, azaz szenvedni fog és meg fog halni, akkor miért mennek mégis Jeruzsálembe, miért nem próbálják elkerülni azt. Nem értik még, hogy a szenvedés és a halál vállalása Jézus részéről szolgálat. Egyrészt a mennyei Atyának tett szolgálat, akinek mindhalálig engedelmeskedik, másrészt a mi megváltásunk, üdvösségünk érdekében vállalt szolgálat.
Az apostolok értetlenségét jól jelzi, hogy ezt követően versengés alakul ki köztük. Arról vitatkoznak, ki a nagyobb közülük. Hatalomra, uralomra, evilági dicsőségre vágyakoznak, és ez nem csak Jakabra és Jánosra vonatkozik, akik kitüntetett helyre vágynak, hanem a többi tíz apostolra is, akik nem akarnak lemaradni a dicsőségről, ezért beszállnak a versengésbe. Ez jó alkalmat ad Jézusnak arra, hogy a szolgálatra, a szolgálat szellemére nevelje őket. Krisztus szolgálatához hasonlóan a mi szolgálatunk is legyen szabad! Gondoljunk mindig arra, hogy egyedül a szenvedésen keresztül vezet út a feltámadás dicsőségébe.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban. Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan, jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy időtöltéssel. Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher legyen, hanem öröm.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése