Irgalmas Istenünk, kérünk, enged, hogy a nagyböjti
szent vezeklés készítse elő híveid szívét, hogy méltóképpen részesüljenek
szentségeidben és örömmel hirdessék szabadító irgalmasságodat. A mi Urunk,
Jézus Krisztus, a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Nagyböjt 4 hete kedd
Ez 47, 1-9. 12; Jn 5, 1-16
„akarsz-e meggyógyulni?”
Urunk, Jézus Krisztus azért jött a földre emberi alakban, hogy megkóstolja az emberi élet nehézségeit, ismerje meg személyesen a felsőbb rendű, isteni segítségre való rászorultságát, és segítsen kilábalni az elviselhetetlen szenvedésekből. Jézus nyilvános működése elején fölment Jeruzsálembe ünnepelni. Elment a Juh-kapu melletti fürdőhöz. amelyben, öt oszlopcsarnokban betegek sokasága feküdt. Vártak. Várták azt az izgalmas pillanatot, amikor az Úr angyala leszállt a mennyből, felkavarta a vizet, és az ilyenkor gyógyító erőt kapott: az a beteg, aki először ért a vízbe, meggyógyult, akármilyen betegségben szenvedett. Jézus nyilván tudta, mit akar cselekedni. Odalépett az egyik beteghez, aki harmincnyolc éve kezdett betegeskedni, azóta ott várta a maga boldog sikerét, a gyors gyógyulást. Ezt a beteget megkérdezte Jézus: „akarsz-e meggyógyulni? A beteg azt felelte: Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire, pedig én odaérek, más megy be előttem. Jézus azt mondta neki: Kelj föl, vedd ágyadat és járj! Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett”. (Jn 5, 6-9) Jézus 1938-ban, hetvenkét éve Magyarországon járt különleges kegyelmeket hozva népünknek. XI. Pius pápát utasította arra, hogy erre a nagy alkalomra hívja hazánkba a világ katolikus híveit. Rendezze Magyarországon XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Hazánkat tizennyolc évvel korábban iszonyú balsors érte. Az elkészült szerződés szövege majdnem halálos ítélet volt népünk ellen. Területünk kétharmadát elvették. A területi veszteségen kívül ötmillió magyar testvérünk került idegen országba, sok szenvedést vállalva. Jézus ezt a súlyosan sebesített népet akarta megóvni további szenvedésektől 1938-ban. Két éve, hogy felszentelt papként szolgáltam Urunkat, amikor gyónását befejezve egy hölgy a következő történetet mesélte el: Az Eucharisztikus Világkongresszus végén a jáki kápolnába vitték vissza az eucharisztikus Jézust. A hölgy ott térdelt. Az oltárszekrény bezárult, de Jézus kilépett a szentségi szín alól. Nagyon szomorú volt. Döbbenten kérdezte a hölgy: Uram, ilye gyönyörű ünnepségeket rendeztünk Neked, s nem örülsz? Az ünnep nagyon szép volt, de magyar népem nem tért hozzám tiszta szívből. Pedig a feltételem ez volt, hogy megmentsem azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek így hamarosan elkezdődnek” Most, reméljük, Jézusunk nekünk teszi föl a kérdést: Magyar nép, akarsz meggyógyulni? Térj vissza hozzám egész szívvel, fogj össze testvérként minden honfiadat, és meghallod isteni hangomat: Kelj föl és járj.
Nagyböjt 4 hete kedd
Ez 47, 1-9. 12; Jn 5, 1-16
„akarsz-e meggyógyulni?”
Urunk, Jézus Krisztus azért jött a földre emberi alakban, hogy megkóstolja az emberi élet nehézségeit, ismerje meg személyesen a felsőbb rendű, isteni segítségre való rászorultságát, és segítsen kilábalni az elviselhetetlen szenvedésekből. Jézus nyilvános működése elején fölment Jeruzsálembe ünnepelni. Elment a Juh-kapu melletti fürdőhöz. amelyben, öt oszlopcsarnokban betegek sokasága feküdt. Vártak. Várták azt az izgalmas pillanatot, amikor az Úr angyala leszállt a mennyből, felkavarta a vizet, és az ilyenkor gyógyító erőt kapott: az a beteg, aki először ért a vízbe, meggyógyult, akármilyen betegségben szenvedett. Jézus nyilván tudta, mit akar cselekedni. Odalépett az egyik beteghez, aki harmincnyolc éve kezdett betegeskedni, azóta ott várta a maga boldog sikerét, a gyors gyógyulást. Ezt a beteget megkérdezte Jézus: „akarsz-e meggyógyulni? A beteg azt felelte: Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire, pedig én odaérek, más megy be előttem. Jézus azt mondta neki: Kelj föl, vedd ágyadat és járj! Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett”. (Jn 5, 6-9) Jézus 1938-ban, hetvenkét éve Magyarországon járt különleges kegyelmeket hozva népünknek. XI. Pius pápát utasította arra, hogy erre a nagy alkalomra hívja hazánkba a világ katolikus híveit. Rendezze Magyarországon XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Hazánkat tizennyolc évvel korábban iszonyú balsors érte. Az elkészült szerződés szövege majdnem halálos ítélet volt népünk ellen. Területünk kétharmadát elvették. A területi veszteségen kívül ötmillió magyar testvérünk került idegen országba, sok szenvedést vállalva. Jézus ezt a súlyosan sebesített népet akarta megóvni további szenvedésektől 1938-ban. Két éve, hogy felszentelt papként szolgáltam Urunkat, amikor gyónását befejezve egy hölgy a következő történetet mesélte el: Az Eucharisztikus Világkongresszus végén a jáki kápolnába vitték vissza az eucharisztikus Jézust. A hölgy ott térdelt. Az oltárszekrény bezárult, de Jézus kilépett a szentségi szín alól. Nagyon szomorú volt. Döbbenten kérdezte a hölgy: Uram, ilye gyönyörű ünnepségeket rendeztünk Neked, s nem örülsz? Az ünnep nagyon szép volt, de magyar népem nem tért hozzám tiszta szívből. Pedig a feltételem ez volt, hogy megmentsem azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek így hamarosan elkezdődnek” Most, reméljük, Jézusunk nekünk teszi föl a kérdést: Magyar nép, akarsz meggyógyulni? Térj vissza hozzám egész szívvel, fogj össze testvérként minden honfiadat, és meghallod isteni hangomat: Kelj föl és járj.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése