Ferenc pápa a pokolról
Nagyhéten szerte a világban, így hazánkban is bejárta a sajtót a hír, hogy egy olasz napilapban megjelent írás azt állítja, a pápa nem hisz a pokol létezésében. Habár a Vatikán még aznap közleményben cáfolta az állítást, utánajártunk, valójában mit is mondott korábban a Szentatya a pokolról.
Az olasz
napilap által a pápa szájába adott kijelentés története a következő:
Eugenio
Scalfari, a La
Repubblica olasz napilap (nem hívő) alapítója jó barátságban
van Ferenc pápával. Évente egyszer felkeresi egy baráti beszélgetésre, de
időnként telefonon is érdeklődnek egymásról. Most is az történt, mint korábban:
elment a pápához egy baráti beszélgetésre. Később ezt úgy adta elő (a március
29-i lapszámban), hogy interjút készített Ferenc pápával, és idézőjelben
közölte is a pápa állítólagos mondatait. A Szentszék szóvivője viszont még
aznap hivatalosan közölte, hogy interjú készítésére nem került sor, és amit
idézőjelben közöl az újság a pápától, az mind úgy kezelendő mint az újságíró
későbbi saját, szabad rekonstrukciója, és egyik mondat sem tulajdonítható a
pápának.
* * *
Egy
római plébánián tett lelkipásztori látogatás alkalmával (Róma, Parrochia Santa
Maria Madre del Redentore a Tor Bella Monaca, 2015. márc. 8.), a fiatalokkal
történt találkozáson a következő hangzott el:
Két
cserkészlány intézett kérdést a Szentatyához: „Ez egy kérdés, amit mind a
ketten intézünk hozzád, és már hosszú ideje foglalkoztat minket, de végül is
szeretnénk rá választ kapni. Ha Isten mindenkinek megbocsát, akkor hogyan
létezhet a pokol?”
Ferenc
pápa így válaszolt: „Először is ez a nagyon fontos kérdés – amit te, egy
szép cserkészlány tettél fel, szép kislány szép kérdést tett
fel –, bizony nehéz. De most én is felteszek egy kérdést: Isten
mindent megbocsát, ugye? ( Válasz: Igen! Mindent megbocsát!) Mert Ő jó…
jóságos, ugye? (Igen! Ő nagyon jó!) De tudjátok, hogy volt egy angyal, aki
nagyon gőgös, nagyon kevély volt, és nagyon okos (intelligens). Ő irigykedett
Istenre. Isten helyét akarta elfoglalni, Isten akart lenni. Isten meg akart
neki bocsátani, de ő azt mondta: »Nincs szükségem megbocsátásra, én elég vagyok
önmagamnak!« Ez a pokol: azt mondani Istennek, hogy »törődj a magad dolgával,
én elintézem a dolgot egymagam«. A pokolba nem küldenek téged: te magad mégy
oda, mivel te ezt választottad. A pokol annyit jelent, hogy el akarok távolodni
Istentől, mert nem kell nekem az Isten szeretete. Ez a pokol. Érted? Ez egy kis
teológia… könnyű megmagyarázni, de ez van. Az ördög a pokolban van, mivel ő ezt
akarta: nem akart kapcsolatot Istennel. De ha te vagy… Gondolj csak egy
bűnösre: ha te lennél egy remegő bűnös, a világ minden bűnével terhelten; és
akkor téged halálra ítélnének, és te ott állsz, halálra készen, és fölnézel a
mennybe és azt mondod: »Uram…!« Hová mégy, az égbe vagy a pokolba? Talán…. (Az
égbe!) Az égbe mégy, mivel volt ott egy más valaki, aki gonosztevő volt.
Keresztre lett feszítve Jézus mellett. És akkor egyike a két gonosztevőnek
(latornak) megsértette Jézust. Ez nem hitt Jézusban, elviselte a szenvedéseket
egészen haláláig. De egy bizonyos ponton valami megmozdult benne és mondta:
»Uram, légy irgalmas hozzám!« És mit mondott Jézus? Emlékszel, mit mondott?
»Ma, ma este velem leszel a paradicsomban.« Miért? Mert azt mondta
»emlékezzél«, »tekints rám«. Egyedül csak az megy a pokolba, aki azt mondja
Istennek: »Nincs szükségem rád, én mindent elintézek egyedül«, amint azt az
ördög tette, aki az egyetlen, akiről biztosan tudjuk, hogy a pokolban van.
Világos tehát a dolog? Köszönöm a kérdést, úgy látszik, hogy te egy teológa
vagy!”
(Fordította:
Miklósházy Attila SJ)
* * *
Amikor
Ferenc pápa 2014-ben Rómában a maffia áldozataival találkozott és imádkozott
velük (Róma, VII. Gergelyről nevezett plébánia, 2014. március 21.) homíliájában
határozottan figyelmeztette az olasz bűnszervezet tagjait:
„Úgy
érzem, nem tudom mondandómat úgy lezárni, hogy ne szóljak azokhoz is, akik most
nagyon nincsenek jelen, a jelen nem lévő főszereplőkhöz: a maffia férfi és nő
tagjaihoz. Kérlek titeket, változtassatok életviteleteken, térjetek meg,
álljatok le, hagyjatok fel a gonoszsággal! Mi imádkozunk értetek. Térjetek meg,
térden állva kérem; saját javatok érdekében! Ez az életmód, amelyet most
folytattok, nem ad nektek megelégedettséget, nem tölt el örömmel, nem tesz
boldoggá. A hatalom, a pénz, amelyhez mindenféle mocskos ügylettel, számtalan
bűncselekményekkel jutottatok, vérrel szennyezett pénz, vér áztatta hatalom,
amelyet nem vihettek magatokkal a másik életbe. Térjetek meg, még van idő; hogy
ne kerüljetek a pokolba. A pokol vár benneteket, ha ezt az utat folytatjátok.
Nektek is volt apátok és anyátok: gondoljatok rájuk! Sírjatok egy kicsit, és
térjetek meg!”
(Fordította:
Tőzsér Endre SP)
* * *
Legutóbb
pedig a 2016 nagyböjtjére írt üzenetében említette a pápa a poklot:
„De
mindvégig fennmarad annak veszélye, hogy a Krisztustól történő mind nagyobb
elzárkózás miatt, aki a szegényeken keresztül tovább kopogtat szívük ajtaján, a
gőgösök, a hatalmasok és a gazdagok végül önmagukat ítélik arra, hogy
alámerülnek a magány örök örvényébe, amely a pokol. Emiatt kell értük és
mindnyájunkért elismételni újra Ábrahám szívből jövő szavait: »Van Mózesük és
vannak prófétáik. Azokra hallgassanak« (Lk 16,29). Ez a cselekvő odafigyelés a
legjobb módja annak, hogy felkészüljünk a már feltámadt Vőlegény halál és bűn
fölötti végleges győzelmének megünneplésére, aki szeretné megtisztítani
Jegyesét, miközben jövetelére vár.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése