Sajtókonferencia hazatérőben: A pápa szerint van jövője Kolumbiának, megható utazás volt
Állta a
kérdéseket!
Ferenc
pápa megindultan nyilatkozott a kolumbiai nép nemes lelkéről, az örömről, a
gyengédségről, a fiatalságról, amelyet magában hordoz. A kolumbiai apostoli
útját lezáró sajtókonferencián, szeptember 11-én a Rómába visszafelé tartó
repülőgép fedélzetén a Szentatya a szokásnak megfelelően válaszolt a
kíséretében utazó újságírók kérdéseire. Még ezt megelőzően spontán fakadt ki
belőle a köszönet és az elismerés a kolumbiai nép iránt, amely tanúskodott az
örömről, a reményről és a türelemmel viselt szenvedésről.
A sok
évnyi gyűlölet után van remény a békére
A légi
sajtókonferencián ilyenkor mindig a vendéglátó ország újságírói kapják meg az
első kérdés jogát. A kolumbiai rádiós kolléga megragadta az alkalmat, hogy az
összes hazai médium nevében köszönetet mondjon a pápának mély üzeneteiért, a
sok szeretetért és közelségért, amit tőle kaptak. A nemrég megindult
békefolyamattal kapcsolatban azt tudakolta a Szentatyától, hogy ha néhány év
múlva visszajön Kolumbiába, milyen országot szeretne látni? A pápa utalva
apostoli útja mottójára: Tegyük meg az első lépést, így válaszolt: szeretné, ha
az 54 évnyi gerillaharcok után a mottó az lehetne: Tegyük meg a második lépést.
Ennyi idő alatt ugyanis rengeteg gyűlölet, neheztelés, romlottság halmozódott
föl. Megbetegedett az emberek lelke, a háború, a korrupció sok sebet ütött.
Vannak azonban reménykeltő lépések, a tárgyalások, vagy a tűzszünet például a
Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) részéről, amiért a pápa külön köszönetet
mondott. Segíteni kell az embereket, imádkozni értük és főként megérteni a
bennük lévő fájdalmat.
A
korrupt ember belefáradt a bocsánatkérésbe
Egy
másik kolumbiai újságíró a korrupció rombolására kérdezett rá, mely a háborús
hírek eltűnésével még nyilvánvalóbb lett. Ferenc pápa kifejtette a bűnös és a
korrupt, romlott ember közti különbség lényegét, mely a bocsánatkérés vagy
annak hiánya. A bűnös ember időnként bocsánatot kér az elkövetett vétkéért, de
a korrupt belefárad a bocsánatkérésbe és már nem képes rá, süketté válik az
értékekre, érzéketlenül áll a pusztítás, az emberek kizsákmányolása előtt.
Isten azonban soha nem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk, én ezért imádkozom
– mondta a pápa.
Csak
akkor lesz eredményes a békefolyamat, ha a nép támogatja
Egy
spanyol újságíró azt tudakolta, hogy a kolumbiai békefolyamat modellje
alkalmazható-e más országok konfliktusaira? Az utolsó szentmisén a pápa arról
beszélt, hogy nem elegendő a két fél közötti párbeszéd, abba többeket be kell
vonni. Ez azt jelenti, hogy a politika segíthet megoldani a konfliktusokat,
olykor az ENSZ bevonásával is. Ugyanakkor csak akkor lehet eredményes a
békefolyamat, ha azt a nép maga akarja. E nélkül csak egy kompromisszumig lehet
eljutni.
A
politikusok erkölcsi felelőssége a természetvédelem
Az egyik
újságírónő ekkor kedvesen érdeklődött, hogy érzi magát a Szentatya, fáj-e még a
feje, miután a pápamobilon utazva kissé beütötte? Abban a pillanatban fájt –
vallotta be a pápa - üdvözölni akartam a gyerekeket, de nem vettem észre az
üveget és bumm… A komoly kérdés pedig a környezetvédelemre vonatkozott: Az Irma
hurrikán közelében haladtak el, amely emberek életét oltotta ki és óriási
károkat okozott. A tudósok azt állítják, hogy az óceánok felmelegedése
felerősíti ezeket az időszakos viharokat és hurrikánokat. Ez fölveti a
politikai vezetők erkölcsi felelősségét, akik nem hajlandók együttműködni az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában, mivel tagadják, hogy
a klímaváltozás az ember műve volna. A pápa ezzel kapcsolatban leszögezte: a
tudósok világosan beszélnek. Mindenkinek megvan a maga felelőssége, a
politikusoknak is, amikor döntéseket hoznak. Komoly dologról van szó, amivel
nem szabad tréfálni, nem légből kapott véleményekről van szó. A történelem majd
elbírálja a döntéseiket.
Az
emberi korlátok, a pénz, az érdekek akadályozzák a teremtett világ védelmét
Ugyancsak
a teremtésvédelemre és az ember felelősségére vonatkozott a következő kérdés:
Miért annyi a késlekedés ebben a tekintetben az emberek, a kormányok részéről?
Ferenc pápa válaszában az ember korlátaira utalt és idézte a zsoltárt, mely az
embert „balgának, keményfejűnek” nevezi. Egyedül az ember lép kétszer ugyanabba
a gödörbe, az állat nem. Ott a gőgje, az önelégségessége, a nagy Zseb Isten…! –
és ezzel a pápa a pénzre utalt. Ahogy Cartagenaban tapasztaltam – szólt a pápa
–, ott van egyfelől a luxus, a mértéktelen fényűzés, másrészt a szegénység.
Hogy vajon látják-e ezt a szakértők, a politikusok? Van olyan ember, aki nem
akar látni, mert másfelé néz. Ott van például Észak-Korea esete. Én igazán nem
értem ezt a geopolitikai helyzetet, de azt hiszem, hogy ott érdekek harcáról
van szó. Az igazán fontos az, hogy nem vesznek tudomást róla és most Cartagenara
gondolok. Ez igazságtalan és nem vesznek tudomást róla.
A
fiatalokat nem szabad elszakítani a gyökereiktől
Mexikói
újságírónő a pápát azon fiatalok helyzetéről kérdezte, akiktől az Egyesült
Államokban a „Dreamers” törvény eltörlésével elveszik a reménységét és a
jövőjét. A pápa őszintén megvallotta, hogy nem ismeri a törvényt részletesen,
de a fiatalokat elszakítani a gyökereiktől, az egy olyan dolog, mely nem terem
jó gyümölcsöt, se nekik, se a szüleinek. A törvény nem a parlamentből ered,
tette hozzá, hanem a végrehajtó hatalomtól, így még lehet rajta változtatni.
Másfelől pedig az Egyesült Államok elnökét „pro life”, derék életvédő embernek
tartja a pápa, aki a családot az élet bölcsőjének tartja és aminek meg kell
védeni az egységét. Általánosságban szólva Ferenc pápa kijelentette, hogy a
gyökereiktől elszakított fiatalokat segíteni kell abban, hogy újra megtalálják
a gyökereiket. Ezért is tartja olyan fontosnak a fiatalok és az idősek közötti
párbeszédet.
Nem elég
befogadni a migránsokat, hanem integrálni is kell őket!
Az ANSA
olasz állami hírügynökség tudósítója a migránsokról kérdezte a pápát, utalva az
olasz miniszterelnök és a pápa közötti találkozóra, a migránsok líbiai
helyzetére. Ferenc pápa pontosított: Gentiloni miniszterelnökkel korábban találkozott
személyes formában és akkor erről nem volt szó. Másfelől „háláját és
elismerését fejezte ki Olaszország és Görögország iránt, mert megnyitották a
szívüket a migránsok felé. De nem elegendő megnyitni a szívet. A migránsok
problémája mindenekelőtt nyitott szív kérdése és az is marad mindig - tette
hozzá. Az Isten parancsolata is az, befogadni őket, mert te is rabszolga és
migráns voltál Egyiptomban – ahogy a Biblia mondja. Egy kormánynak a kormányzás
bölcsességével kell kezelnie ezt a kérdést. Ez először is azt jelenti,
hogy hány helyem van? A második pedig, hogy nem elég befogadni, hanem
integrálni is kell”.
Segíteni
kell Afrikának!
Olaszországban
a befogadás szép példáit láttam – emlékezett a pápa –, amikor például a Roma
Tre egyetemén találkoztam azzal a diákkal, aki velem együtt jött Leszboszról
ide és megtanult olaszul”. Másfelől pedig éppen svédországi útjára hivatkozva
állapította meg a pápa, hogy bölcsen kell eljárni: Ennyi számú helyem van,
többet nem tudok befogadni. Mert fennáll a veszélye annak, hogy nem
integrálódnak. A harmadik probléma pedig humanitárius jellegű. Az emberiségnek
tudomást kell szereznie a lágerek állapotáról, amikről a pápa látott
fényképeket. Végül erős szavakkal elítélte azt a magatartást, mely Afrikára úgy
tekint, mint egy kizsákmányolandó földrészre, pedig éppen ellenkezőjére kell
fordítani ezt a logikát: Segíteni kell Afrikának!
Venezuela:
aggasztó a helyzet!
Francia
újságírónak a venezuelai válság iránti érdeklődésére a pápa felsorolta azokat a
lépéseket, amiket a Szentszék és ő maga is tett a békés megoldásért, de így is
aggasztó a helyzet, főként humanitárius szempontból. A fedélzeti
sajtókonferenciát végül légköri zavarok miatt kellett abbahagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése