Ferenc pápa búcsúmiséjének homíliája az emberi méltóságról és az emberi jogokról
Tenger
nép a tenger mellett Cartagenaban
Cartagena
az emberi jogok városa
Ferenc
pápa Cartagena városa tengeri bázisának mezején mutatta be látogatása utolsó
szentmiséjét vasárnap délután fél öt órakor mintegy félmillió hívő
jelenlétében. Utalt a „hősiesnek” nevezett város kétszáz éves szabadságharcaira
és idézett a bogotái kongresszus 1985-ös törvényéből: „a jezsuita
misszionáriusok egy csoportja, köztük Pedro Claver, Alonso de Sandoval és
Nicolás González, a város sok lakójával együtt a XVII. században szót emeltek
az elnyomás, főként a rabszolgatartás miatt, követelve a szabadság tiszteletben
tartását”. A rabszolgák apostola kegyhelyének városában Ferenc pápa az emberi
méltóság és emberi jogok tiszteletben tartásáról beszélt, mégpedig a
megbocsátás, a figyelmeztetés, a közösségi együttlét és az imádság útján
keresztül.
Elindulni
azok felé, akik bántottak minket
Az
egyetlen elveszett megkeresésére induló Jó Pásztor példájára utalt a pápa:
egynek a vétke mindenkit érint, de főként az áldozatot, neki ugyanis azt kell
kezdeményeznie, hogy aki rosszat tett neki, el ne vesszen. Eddigi kolumbiai
tapasztalatait összegezve a pápa azokra a tanúságtételekre utalt, melyekben az
áldozatok azok felé mentek és azok felé tették meg az első lépést, akik nekik
szenvedést, gyakran gyógyíthatatlan testi fogyatékosságot okoztak. Kolumbia már
évtizedek óta keresi a békét – mondta a pápa –, és ahogy Jézus tanítja, nem
elég, hogy a két fél egymáshoz közeledjék, hanem szükség van a többiekre is.
Jézus a megbékélést a felek közötti személyes találkozásban látja, nem elég
hozzá az eszmei sík.
Párbeszéd,
szövetség, alulról, a népből
A
megbékélés elsőrendű szereplője, történelmi alanya a nép maga, a kultúrájával
együtt, nem pedig egy osztály, egy csoport, egy elit. Nem kevesek tervéről van
szó, amit ők sokak felé irányoznak, hanem olyan szerződésről, amit mindenki
megél egy társadalmi és kulturális szövetségben. A párbeszéd mindig két fél
között kezdődik, alulról és ezt a jóvátevő találkozót semmi nem pótolhatja. A
pápa utalt a kolumbiai Gabriel García Marquez író gondolatára: „Ezt a
kulturális katasztrófát nem lehet sem ólomgolyóval, sem pénzzel elintézni,
hanem egyedül a romok fölött a békére neveléssel…”
A pápa
élesen elítélte az üzérkedést, a pénzügyi spekulációkat
Ferenc
pápa arra buzdította az ország lakosságát, hogy ne nyugodjanak bele az erőszak
jelenlétébe, hanem a rosszal szemben teremtsék meg annak ellenszerét a
találkozás kultúrájával, ahogy azt Claver Szent Péter tette társaival együtt. A
rossz valósága is létezik azonban, azoké, akik kitartanak a bűnben, aminek
eredménye a kábítószer-kereskedelem, a törvénytelen pénzforgalom. A pápa élesen
elítélte az üzérkedést, a pénzügyi spekulációkat, melyek ragadozók módjára
sodornak milliókat pusztulásba és a prostitúció világába.
Végül azt
kérte a hívektől, hogy az imádságuk legyen szimfonikus, egyéni hangokkal,
különféle tónusokkal, de mégis egyetértő módon, egyetlen kiáltásként. Megtenni
az első lépést! – ezt kértem tőletek, együtt menni Jézus felé a többiekkel
együtt. Ő pedig azt kéri tőlünk, hogy tegyünk döntő lépést embertestvéreink
felé. Ha Kolumbia valóban tartós békét akar, akkor sürgősen el kell indulni
ebben az irányba, a közjó, az igazságosság, az emberi természet tisztelete
felé, de ez csak úgy sikerül, ha kioldjuk az erőszak csomóit – zárta homíliáját
Ferenc pápa a vasárnap délutáni búcsúszentmisén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése