Ferenc pápa homíliája a domonkos rend 800 éves alapítása jubileumán: a látszat csábítása és az Atya dicsősége között

A pápa a székesegyházában a domonkosokkal

Ferenc pápa január 21-én szombaton a Lateráni Szent János bazilikában délután négy órakor szentmisét mutatott be elsődlegesen annak a nemzetközi konferenciának a mintegy 600 résztvevője számára, akik ezen a héten a római Szent Tamás egyetemen előadásokkal és imával emlékeztek a domonkosok rendjének 800 évvel ezelőtti alapítására.

Az emberi kíváncsiság „karneválja” és az Atya megdicsőítése között

Isten Szava ma két ellentétes emberi jelenetet mutat be: egyfelől az emberi kíváncsiság „karneválját”, másfelől pedig az Atya megdicsőítését az emberi tetteken keresztül” – kezdte beszédét a pápa. A mi életünk is a két jelent között mozog, hiszen azok minden korhoz tartoznak, ahogy az Szent Pálnak a Timóteushoz írt leveléből kitűnik. Hasonlóképpen Szent Domonkos is nyolcszáz éve e két jelenet között mozgott.

„Fülcsiklandoztató” eszmék csábításával szemben

Pál apostol arra figyelmezteti Timóteust, hogy az evangéliumot egy olyan környezetben kell majd hirdetnie, melyben az emberek mindig új mestereket, új meséket, különféle tanításokat és eszméket keresnek, ahogy az apostol mondja „fülcsiklandoztató” eszméket (2Tim 4,3) követnek. Ez a világi kíváncsiság, a megszédítés „karneválja” – emelte ki a pápa. Éppen ezért oktatja a tanítványát arra, hogy erős igéket használjon, mint a „sürgesd, intsed, figyelmeztesd, buzdítsad, őrködjél” kifejezések.

A sarokpontok nélküli likvid-társadalom felé

Érdekes azt látni , állapított meg a pápa, hogy az apostolok már kétezer évvel ezelőtt szembesültek azzal, ami a napjainkban már kifejlett  és globalizált módon van jelen a szubjektív relativizmus csábítása következtében. A saját érdekesség utáni keresésre való hajlam manapság ideális környezetre lel a látszat-társadalomban, a fogyasztásban, melyben gyakran újrahasznosítják a régi dolgokat, de úgy, hogy azok újnak és vonzónak tűnjenek. Az úgynevezett likvid-társadalom felé mozgunk, melyben nincsenek többé szilárd sarokpontok, hanem híján van minden stabil és erős vonatkozásnak – mondta a Szentatya.

Az Isten dicsőítése tettekkel, a só és a világosság erejével, Szent Domonkos példája nyomán

Ezzel a karneváli világiassággal szemben ál Jézus szava: Dicsőítsétek az Atyátokat, aki a mennyben van! (Mt 5,16). Mindez pedig a jócselekedeteken keresztül valósul meg és így leszünk Jézus tanítványai, mint só és világosság. E tetteket Krisztus és a Szentlélek által tudjuk megvalósítani, mely a szívekben hálára indít az Atyaisten iránt. De ahhoz, hogy ez a „rengés” megtörténjen, szükséges, hogy a só el ne veszítse az ízét! – intett a pápa, majd a résztvevőket arra buzdította, hogy adjanak hálát a mennyei Atyának Szent Domonkos műve miatt, aki valóban telve volt fénnyel és a só ízével, amikor 800 évvel ezelőtt megvalósította a művét az evangélium szolgálatában, zárta homíliáját Ferenc pápa a Lateráni Szent János bazilikában.