Évközi harmadik hét szombatja

Évközi harmadik hét szombatja

A csodás gyógyítások és Jézus tanításának rövid, lényegre törő ismertetése után Márk evangélista egy természeti csodát ír le, Jézus lecsendesíti a tengeri vihart. Az esemény szintén azt bizonyítja, hogy az Úr isteni hatalommal rendelkezik, képes parancsolni a természet erőinek, s azok engedelmeskednek neki.
A történetben érdemes odafigyelnünk a szereplők kérdéseire. Párbeszédnek csak a legnagyobb jóindulattal nevezhetjük az elhangzottakat, mert tulajdonképpen egyetlen elhangzó kérdésre sincs szóbeli felelet. Az elbeszélés első kérdését az apostolok teszik fel, akiket halálfélelem tölt el a tengeri viharban és úgy érzik, hogy mindjárt elsüllyed a bárka. Ezt kérdezik Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” De Jézus egyetlen szóval sem válaszol nekik, hanem felkel és egy határozott felszólítással, paranccsal elnémítja a vihart. Szóbeli választ ugyan nem ad, de cselekedete annak minősül. Ezt követően ő fordul kérdéssel tanítványaihoz, amelyből kiérezzük a számonkérést: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Az Úr kérdésére a tanítványok semmit sem tudnak felelni.
Majd a történet lezárásaként már nem Mesterükhöz, hanem egymáshoz fordulnak a tanítványok: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?” E kérdésre sincs szóbeli válasz, de ez a kérdés már tulajdonképpen az evangélium olvasójához szól. Nekem kell választ adnom, nekem kell megvallanom, hogy mit gondolok Jézus személyéről.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, Jézus! Hiszem, hogy te az Isten Fia vagy. Hiszem, hogy te vagy az Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit. Hiszem, hogy te vagy minden ember Megváltója. Tégy engem hűséges tanítványoddá, hogy hozzád hasonlóan éljek! Tégy engem követőddé, hogy vezetéseddel az Atyához jussak! Tégy engem világossággá, hogy a benned való hit terjesztője legyek! Tégy engem buzgóvá, hogy az igazságot keresőket hozzád vezessem!