2018. augusztus 15., szerda

A pápa Úrangyala imádsága Nagyboldogasszony ünnepén: Isten az egész embert megváltotta



A pápa Úrangyala imádsága Nagyboldogasszony ünnepén: Isten az egész embert megváltotta

A Boldogságos Szűz Mária Mennybevételének mai ünnepén – kezdte a déli Mária imádság előtti beszédét a pápa – Isten szent népe örömmel fejezi ki tiszteletét a Szent Szűz iránt. Közös liturgiával teszi ezt és a vallásosság ezer különféle formájában. Így töltetik be magának Máriának a jövendölése: „Mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék” (Lk 1,48).

Azért, mert az Úr fölemelte alázatos szolgáló leányát. A testben és lélekben történő mennybevétel Isten Szent Anyjának kijáró privilégium, a Jézussal való különleges egysége révén. Testi és lelki egységről van szó, mely az Angyali Üdvözlettel vette kezdetét és Mária egész életében tovább növekedett, a Fiú titkában való különleges részvétele által. Mária mindig a Fiával együtt haladt, Jézus mögött ment és ezért hívjuk őt első apostolának – hangsúlyozta a pápa.

Mária minden tettét a Fiával való teljes egység hatotta át

A Szűzanya létezése úgy alakult, mint korának egy szokványos asszonya esetében, aki imádkozott, ellátta a családját, zsinagógába járt. Ám mégis minden hétköznapi cselekedete a Jézussal való teljes egységben telt el. A Kálvária hegyén jutott ez az egység a csúcspontjára a szeretetben, a részvétben és a szív szenvedésében. Éppen ezért adott neki az Isten teljes részvételt Jézus feltámadásában is. A Szűzanya testét megóvta a romlástól, éppúgy mint a Fia testét.

Isten az egész embert üdvözíti, testben és lélekben

Az Egyház ma arra hív bennünket – folytatta a Szentatya –, hogy szemléljük ezt a titkot. Ez a misztérium ugyanis megmutatja nekünk, hogy Isten az egész, a teljes embert, vagyis testét és lelkét is üdvözíteni akarja. Jézus testben támad föl, amit Máriától vett föl és átalakult emberségével jut el az Atyához. Olyan testtel mint a miénk, csak átalakult, megdicsőült testtel – tette hozzá szabadon Ferenc pápa. Mária, mint egy emberi teremtmény mennybevétele bizonyosságot ad nekünk a mi dicsőséges eljövendőnkről.

A test feltámadása a keresztény kinyilatkoztatás sajátos eleme, hitünk sarokpontja

Már a görög bölcselők megértették, hogy az ember lelke a halál után örök boldogságra rendeltetett. Mindazonáltal ők megvetették a testet, és úgy tekintettek rá, mint a lélek börtönére. Azt azonban nem értették meg, hogy az Isten az ember testét, a lélekkel való egységben örök boldogságra rendelte. Így a mi testünk is, átváltozva, ott lesz. Ez, vagyis a test feltámadása, a keresztény kinyilatkoztatás sajátos eleme, hitünk sarokpontja.

Hivatásunk arra szól, hogy Istent egész lényünkkel szolgáljuk és dicsőítsük

Mária mennybevételének fölséges valósága kinyilvánítja s megerősíti az emberi személy egységét és arra emlékeztet minket, hogy hivatásunk arra szól, hogy Istent egész lényünkkel szolgáljuk és dicsőítsük. Isten szolgálni csak a testtel, ez csupán rabszolga munka lenne, de csak lélekkel szolgálni, viszont ellene mondana az emberi természetünknek. A 220-as évek felé, egy nagy egyházatya, Szent Iréneusz megállapította, hogy „az Isten dicsősége az élő ember és az ember élete Isten színe-látásában áll”. Ha így élnénk, Isten örvendező szolgálatában, mely kifejeződik a testvérek nagylelkű szolgálatában, a föltámadás napján a sorsunk hasonló lenne a mennyei Anyánk sorsához. Akkor majd teljesen megadatik nekünk annak a megvalósulása, amire Pál apostol buzdít. „Dicsőítsétek meg Istent testetekben” (1Kor 6,20) és így dicsőíteni fogjuk őt mindörökké.
Végül a pápa Szűz Máriához fordult a szavával: Kérjük Máriát, hogy anyai közbenjárásával segítsen bennünket a tevékeny reménységben való mindennapos haladásunkban, hogy egy nap az összes szentekkel együtt elérjük a mennyben a szeretteinket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése