Évközi negyedik hét hétfője

Évközi negyedik hét hétfője

Az ördögűzések sorában egészen különleges és érdekes az az eset, amit a mai evangéliumban olvasunk. Különleges, mert Márk evangélista részletesen bemutatja a körülményeket, mindazt, amit a gonosz lélek művel az általa megszállott emberrel, más esetekben csak egészen röviden tesz erről említést. Különleges abból a szempontból is, hogy a gonosz azonnal felismeri Jézust, az Isten Fiának szólítja őt, emberek erre eddig még nem voltak képesek, bár az Úr több csodájának is szemtanúi lehettek. Érdekes az is, hogy bár Jézus nem tűr semmiféle ellenállást a gonosztól és hatalma egyértelműen nagyobb a gonosz erejénél, mégis teljesíti annak kérését, azaz megszállhatja a közelben lévő állatokat. Az eset további sajátossága, hogy az a csoda már nem a zsidók által lakott területen, hanem a pogányok, a nem zsidók vidékén történt. Jézus azt mutatja ilyen módon, hogy az Isten országának örömhíre nem csupán az ószövetségi választott nép tagjaihoz szól, hanem minden néphez, Isten országa nem csak a zsidók körében valósul meg, hanem minden ember számára elérhető valóság.
A jelenet során nagyon látványos az ördög távozása a megszállott emberből, majd a sertések tóba rohanása, de ez ne vonja el figyelmünket az emberről, akinek érdekében a csoda történt és aki Jézus tettének köszönhetően megszabadult a gonosz befolyásától. Őt az Úr megajándékozta a szabadsággal és immár szabadon tehet tanúságot arról, hogy kinek köszönheti szabadulását.
Hirdetem-e, tanúságot teszek-e Isten szabadító tetteiről?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és téged szolgáljunk mindenkiben!