2017. április 10., hétfő

Nagyhétfő



Nagyhétfő


A nagyhét folyamán az evangéliumok Jézus életének utolsó eseményeit mutatják be. A húsvéti ünnep közeledtével tanítványaival együtt megérkezik a Jeruzsálemhez közeli Betániába, ahol vendégül látják őt. Az étkezés helyszíne nem feltétlenül Lázár háza, hanem minden bizonnyal a leprás Simon a vendéglátó, miként ez Máté és Márk írásából kiderül. Lázár testvére, Mária a nagylelkű szeretet rendkívüli jelét adja, amikor a vacsora közben drága olajjal keni meg az Úr lábát, és hajával törli meg azt.
De a szeretet pillanatát és tettét megtöri Júdás rosszallása, akit természetesen nem a szegények gondja, hanem csak a pénz érdekel. Jézus rögtön megvédi Máriát, akinek cselekedete jelképes abban az értelemben, hogy előremutat Jézus halálára. A felebaráti szeretetet és az Istennek járó hódolatot nem érdemes egymással szembeállítanunk. Az Istennek járó hódolat és tisztelet megadása nem fogja csökkenteni a felebarátaink iránti jócselekedetek lehetőségét.
Jézus figyelmeztetése, hogy nem lesz mindig velünk, Máriát is, minket is szíven talál. Elkezdődött a nagyhét, már csak néhány nap van a kereszthalálig. Jézus betér hozzánk, talán ez az utolsó állomás halála előtt. Hogyan fogadjuk őt? Ki tudjuk mutatni neki szeretetünket? Hogyan válaszolunk rendkívüli szeretetére?
© Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas Istenünk! Te kész vagy megbocsátani nekünk, bármilyen nagy bűnt követtünk is el. Nem akarsz ránk örökké haragudni, elfelejted és eltörlöd vétkeinket. Nem büntetni akarsz, hanem új lehetőséget adsz nekünk a bűnbocsánat szentsége által. Hálás vagyok irgalmadért, amely lelki újjászületés számomra. Hálás vagyok a szeretetért. A mennyei Atya szeretetéért, aki saját Fiát sem kímélte. És Jézus Krisztus szeretetéért, aki a kereszten feláldozta magát értem és minden emberért.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése