Ferenc pápa szerdai katekézise: a földi remények összeomlanak a kereszt előtt
A
kihallgatás kezdete...
A
keresztből másfajta reménység születik
Katekézise
kezdetén Ferenc pápa felidézte Virágvasárnap liturgiáját, Jézus ünnepélyes
fogadtatását a jeruzsálemi bevonulásakor. Mindenki csodát várt tőle, némelyek a
hódító ellenségtől való szabadítást. Ki gondolta volna akkor, hogy nem sokkal
később a most ünnepelt Jézust megalázzák és kereszthalálra ítélik? –
kérdezte a pápa. Ám az emberek evilági reményei összeomlanak a
kereszt előtt. De mi hiszünk abban, hogy éppen a
Keresztrefeszítettben születik újjá a mi reménységünk. Amikor a földi
remények ledőlnek, akkor új reménység születik, mely örökké megmarad, ugyanis
másfajta reménység születik a keresztből.
Ha a
földbe hullott mag meghasad, megnyílik, akkor életet ad egy kalásznak
Hogy
miféle új reménység támadhat, erre a kérdésre Jézus éppen a János evangéliumban
válaszol: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egyedül marad,
de ha elhal, sok termést hoz. Gondoljunk csak bele – kérte a pápa –, ha az a
kis mag, mely a földbe hull, önmagába zárkózik, akkor nem történik semmi. Ha
ellenben meghasad, megnyílik, akkor életet ad egy kalásznak,
egy sarjnak, aztán egy növénynek, míg végül az gyümölcsöt hoz.
A
megalázkodás szélső értékén, ami a szeretet legmagasabb pontja, sarjad ki a
remény
Jézus
újfajta reménységet hozott a világba, a mag mintájára: kicsivé lett, mint a
mag, mint egy búzaszem, elhagyta a mennyei dicsőségét, hogy közénk jöjjön, a
földbe hullott. De ez még nem volt elég. Hogy gyümölcsöt hozzon, ahhoz Jézus a
mélységekig megélte a szeretetet, hagyta, hogy a halál
megtörje, ahogy a mag is engedi, hogy megtörjön a föld alatt. Éppen itt, a
megalázkodás szélső értékén, ami a szeretet legmagasabb pontja, sarjad ki a
remény - fogalmazott a pápa.
Jézus
minden csalódást reménységgé alakított
Ha
valaki azt kérdezi: Hogyan születik a remény? – akkor a válasz rá: A
keresztből. Nézd a keresztet, rajta a Keresztrefeszítettet és onnan megérkezik
a remény, mely többé nem szűnik meg, mindörökké megmarad! Ez a remény a
szeretet erejéből sarjad, mert csak a szeretet tud mindent remélni (1 Kor 13,7)
– utalt a pápa a híres szeretethimnuszra, majd Húsvét átalakító erejére utalt: Jézus
átalakította a bűneinket megbocsátássá, halálunkat feltámadássá, félelmünket
bizalommá. Íme, ezért születik a kereszten remény, íme,
ahogy Jézus minden sötétséget világossággá formált és minden csalódást
reménységgé alakított. A reménység mindent meghalad, mert Jézus szeretetéből
születik, mint a földbe hullott búzaszemből fakadó élet.
Aki
szolgál és Istenben él, a reménység magjává válik a világ számára
Ha Jézus
reménységét választjuk, akkor lassanként felfedezzük, hogy a győztes
életmód a búzaszemé, az alázatos szereteté. A rossz
legyőzésének nincs más útja – szögezte le a pápa – s a szokásos módján a
lehetséges ellenvetésre is válaszolt. Igen, ez a vesztes logikája, mert aki
szeret, az elveszti a hatalmat. A búzaszem halála valójában, magyarázta tovább
a pápa, amely alázatos szeretetből elhal, az Isten útja, és csak ez ad
gyümölcsöt. Mi is így vagyunk, az örökös, soha nem elégedett vágyakozásunkkal,
mely mindig újat akar. Jézus azt mondja, hogy aki szereti az életét, elveszíti
azt. Aki a sajátját éli és saját magának él, az felfuvalkodik. Aki ellenben
készségesen szolgál és Istennek megfelelően él, győzedelmeskedik megmenti
önmagát és másokat, az valójában a reménység magjává válik a világ számára.
A
kereszt áldozat, kötelező áthaladás, de nem cél, csak átmenet
Ez a
szeretet a kereszt felé halad, a kereszt pedig áldozat, kötelező áthaladás, de
nem cél, csak átmenet. A cél a dicsőség. A pápa ehhez
a képhez kapcsolta Jézus egy másik hasonlatát, mely a vajúdáshoz kapcsolódik:
„Az asszony is szomorú, aki szül, mert elérkezett az órája. Amikor azonban
megszületik a gyermeke, azon való örömében, hogy ember született a világra, nem
gondol többé a gyötrelmeire” (Jn 16,21). Nemde ezt teszik az anyák, életet adnak,
szenvednek, de fájdalmuk örömre fordul, mert új életet hoztak a
világra. Örömet ad, hangsúlyozta a pápa. Mindennek a motorja, ami tovább segít
bennünket, a reménység.
Veled
mindent remélhetünk! Te vagy a mi reményünk!
Végül a
Szentatya arra emlékeztetett, hogy ezek a napok a szeretet napjai, ezért
hagyjuk, hogy Jézus misztériumába öltözködjünk, mint egy elhaló búzaszem. Majd
adott egy házi feladatot mindenki számára: Álljatok meg a kereszt előtt otthon
és mondjátok Jézusnak: Nélküled semmi nincs veszve! Veled mindent remélhetünk!
Te vagy a mi reményünk! Ez utóbbit együtt ismételték meg a Szent Péter téren
háromszor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése