Húsvét hatodik hete vasárnap
„Testvéreim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van!”
Egyetlen bibliai író sem írta le könyveiben ennyiszer a szeretet szót, mint János apostol. Igaz, amikor írni kezdte az evangéliumát, évtizedekkel az első mű, Szent Márk írása után, Szent Péter, Szent Pál és a többi apostol is régen meghaltak. Szükségessé vált, hogy kihangsúlyozza minden lehető alkalommal a katolikus tanítás dogmái, hittételei igen-igen fontosak, de legalább annyira fontos a szeretet parancsának mindent felülmúló érvényét leszögezni, megmagyarázni, érvényesíteni. Úgy, ahogy Szent Pál tette, amikor hosszan taglalta az akkori karizmatikusok kellő eligazítására, hogy jó, ha valaki karizmát kap, de minden karizma fölött áll a hit, a remény és a szeretet adománya: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet”(1Kor 13,13) Az egész krisztusi tanítás arról szól, hogy az Atya maga a Szeretet: „Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad, és Isten őbenne” (1Jn 4,16b) Fontos tehát eme levél korábbi sorait is idézni, ha meg akarjuk alapozni a felebaráti szeretet egész társadalmunk alapját képező tanítását. A mai emberek istentelen tábora csak jogot ismer, abból is csak a saját jogait. Az Egyház pedig hihetetlen magasságban áll e fölött az elképzelés fölött és ezt tanítja Szent Jánossal: „Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van! Mindenki, aki szeret, Istentől való, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet”. (7-8) Nem kellene több vagonnyi törvényt alkotni, ha ezt az örök isteni alapot ismerné mindenki. Mi a mostani alaptörvényünkben megcsillantjuk, hogy tudjuk, miről van szó. Ragaszkodjunk hozzá! Nem elég azt tudni, hogy Isten öröktől fogva van és attól fogva szeret minket, hogy megalkotott. Az ősbűn óta hinni és szeretni kell megtestesült Fiát, Jézus Krisztust, aki megváltott bennünket: „Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy egyszülött Fiát küldte a világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet”. (9-10) Amikor új államfőnk beiktatási beszédét mondta, megállapította, hogy együtt kell gondolkodnunk és éreznünk. Aki hisz Istenben,imádkozzék a hit, remény és szeretet kegyelméért.
„Testvéreim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van!”
Egyetlen bibliai író sem írta le könyveiben ennyiszer a szeretet szót, mint János apostol. Igaz, amikor írni kezdte az evangéliumát, évtizedekkel az első mű, Szent Márk írása után, Szent Péter, Szent Pál és a többi apostol is régen meghaltak. Szükségessé vált, hogy kihangsúlyozza minden lehető alkalommal a katolikus tanítás dogmái, hittételei igen-igen fontosak, de legalább annyira fontos a szeretet parancsának mindent felülmúló érvényét leszögezni, megmagyarázni, érvényesíteni. Úgy, ahogy Szent Pál tette, amikor hosszan taglalta az akkori karizmatikusok kellő eligazítására, hogy jó, ha valaki karizmát kap, de minden karizma fölött áll a hit, a remény és a szeretet adománya: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet”(1Kor 13,13) Az egész krisztusi tanítás arról szól, hogy az Atya maga a Szeretet: „Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad, és Isten őbenne” (1Jn 4,16b) Fontos tehát eme levél korábbi sorait is idézni, ha meg akarjuk alapozni a felebaráti szeretet egész társadalmunk alapját képező tanítását. A mai emberek istentelen tábora csak jogot ismer, abból is csak a saját jogait. Az Egyház pedig hihetetlen magasságban áll e fölött az elképzelés fölött és ezt tanítja Szent Jánossal: „Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van! Mindenki, aki szeret, Istentől való, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet”. (7-8) Nem kellene több vagonnyi törvényt alkotni, ha ezt az örök isteni alapot ismerné mindenki. Mi a mostani alaptörvényünkben megcsillantjuk, hogy tudjuk, miről van szó. Ragaszkodjunk hozzá! Nem elég azt tudni, hogy Isten öröktől fogva van és attól fogva szeret minket, hogy megalkotott. Az ősbűn óta hinni és szeretni kell megtestesült Fiát, Jézus Krisztust, aki megváltott bennünket: „Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy egyszülött Fiát küldte a világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet”. (9-10) Amikor új államfőnk beiktatási beszédét mondta, megállapította, hogy együtt kell gondolkodnunk és éreznünk. Aki hisz Istenben,imádkozzék a hit, remény és szeretet kegyelméért.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése