2014. május 27., kedd

Húsvét hatodik hete kedd



Húsvét hatodik hete kedd

„Most elmegyek ahhoz, aki küldött engem, és senki közületek nem kérdi tőlem: Hová mégy”

Jézus az utolsó vacsorán mondott beszédében már szóvá tette, hogy el kell mennie. Erre akkor nagyon élénken válaszoltak tanítványai. Sürgették, mondja meg, hová megy? Most azonban az ellenkezőjét tapasztalja: „Senki közületek nem kérdi tőlem: Hová mégy?” Persze, folytatja az Úr, most már komolyan veszitek távozásom bejelentését, és az elválás ténye szomorúságot gerjeszt bennetek. Pedig most már értenétek kellene elmenetelem célját: nem az elválásra kellene figyelnetek, hanem arra az ígéretre, amelyet már korábban is megcsillantottam hallgatóimnak, most pedig pontosítani akarok: „De én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm hozzátok”. (7) Az apostoloknak miért kell egy másik vigasztaló, még ha az a mennyországból jön is el? Ők teljesen meg vannak elégedve Mesterükkel. Az Atya küldötte ő is. Az Atya gondolatait, szavait közvetítette ő is. Semmit el. nem hallgatott ezekből a fontos tudnivalókból: „Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek”. (Jn 15,15) Ez valóban igaz. De az is igaz, hogy az apostolok és a többi tanítvány is csak részben, felületesen értette meg ezeket az igazságról szóló tanításokat. Többet értettek belőlük, mint az ószövetségi hivatalos szentírás magyarázók, akik a törvényt másként értelmezték, mint Jézus tanította. Ezért vitatkoztak vele folyton, ezért nem hittek neki. Jézus is hiába tanította őket arra, hogy a Messiás nem a föld urává akarja tenni Izrael népét. Amikor Péter megvallotta, hogy „Jézus a Messiás, az élő Isten Fia”, mindenkinél magasabb hivatást kapott: a jövendő messiási ország alapja lesz. Amikor megtudta, hogy Jézus ezt a megváltást nem isteni dicsőségével, hanem borzalmas kereszthalálával érdemli ki, Jézus feddésére lett érdemes. (Mt 16,16-23) Halálát látva a Szűzanyát kivéve mindenki elvesztette Jézus istenfiúságába vetett hitét. Az emmauszi tanítványoknak Jézus ezt veti szemére: „Ó, ti oktalanok és késedelme szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe? És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt”.(Lk 24,25-27) Az apostoli találkozón „megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat”. (45) A mai evangélium befejezése szerint szükséges maradt a Szentlélek kegyelme, hogy eljöjjön a mennyből, és tisztázzon sok félremagyarázott fogalmat: „Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről”. (Jn 16,8) Jó lenne, ha sokan megtanulnák mit jelentenek ezek?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése