Nagyböjt első hetének szerdája

Nagyböjt első hetének szerdája

A csodálatos kenyérszaporítást követően Jézus nem mutatott semmilyen jelet azoknak a farizeusoknak és írástudóknak, akik újabb csodajelet kértek tőle annak igazolására, hogy ő a Messiás. A csodákat váró népnek szintén nem mutat jelet Jézus, ahogyan erről a mai evangéliumban olvashatunk, hanem tanítani kezdi őket. Beszédében két ószövetségi példát hoz fel, amelyek azt szemléltetik, hogy érdemes odafigyelni Isten küldötteinek bölcs beszédére és figyelmeztetésére, érdemes megszívlelnünk mindazt, amit Isten üzen nekünk. Ninive városának lakóihoz Isten azért küldte el Jónás prófétát, hogy megtérést hirdessen számukra. És ők odafigyeltek a prófétai szóra, az isteni figyelmeztetésre, böjtöt tartottak és kifejezték bűnbánatukat. Dél királynője is azért jött Salamonhoz, mert hitt abban, hogy bölcsességében Isten igazsága lelhető fel.
A nagyböjti időszak megnyitja szemünket arra, hogy Isten bennünk él. Megnyitja fülünket arra, hogy meghalljuk Isten figyelmeztetéseit. És megnyitja szívünket arra, hogy a bennünk élő Isten szeretetét megosszuk embertársainkkal.
A nagyböjti időszak megnyitja értelmünket annak felfogására, hogy egyedül Isten képes arra, hogy megváltoztassa az emberek szívét. Egyedül ő tud bűnös emberekből szentté alakítani minket. Egyedül ő tudja betölteni vágyunkat.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek lépteid, s hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal, igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az Istenhez, az Atyához vezető utat. Bátran indultál utolsó utadon, a keresztúton. A te életutad végső soron mindig felfelé vitt, Atyád felé, aki örökre magához ölelt a Golgota magaslatán álló kereszten. Jézusom, te követésedre hívsz engem és minden embert. Társad szeretnék lenni utadon, amely a halálon keresztül az örök életre vezet!