Idén már augusztus 1-jén elérkezett a túlfogyasztás napja: elhasználtuk a Föld éves erőforrásait
Idén minden eddiginél korábban elérkezett a túlfogyasztás napja: 2018-ban mindössze 212 nap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amit bolygónk egy év alatt tud termelni, illetve megújítani.
Ahhoz,
hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson, egy évre kellett volna
elegendőnek lennie annak az erőforrás-mennyiségnek, amelyet idén 212 nap alatt
elhasználtunk – derült ki egy új tanulmányból.
A Global
Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre
összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség
erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás
napja (Earth Overshoot Day) minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik,
vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.
A
túlfogyasztás napja évről évre egyre korábbra csúszik, ez a tendencia az
1970-es évek óta tart.
Az
emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne
szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani – olvasható a The
Guardian című brit lap honlapján.
A
túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek
növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre
korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti
erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld
egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség
fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.
Ahhoz,
hogy később jöjjön el ez a nap, közös cselekvésre van szükség, például kevesebb
autózással, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével, otthonaink szigetelésével
jelentősen csökkenthetnénk ökológiai lábnyomunkat – olvasható a
Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében. (MTI)
1970-ben
a túlfogyasztás napja december 29-ére, 1988-ban már október 15-ére esett. Húsz
évvel ezelőtt szeptember 30-ára használta el az emberiség a Föld éves
erőforrásait, tíz évvel ezelőtt ez augusztus 15-én következett be. Ezután egy
kis lassulás következett, ám az elmúlt két évben ismét felgyorsult a naptári
előremozdulás, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi ütemet nézve 2019 lehet az
első év, amikor már júliustól fogyasztja a bolygó tartalékait az emberiség.
A
szervezet szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás,
ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés ugyan rövid
távon – és egyenlőtlen mértékben – haszonnal jár egyesek számára, ám egyre szembetűnőbbek
az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az
éghajlati változások.
Az
országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk
erőforrásaival – mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója
és vezetője. – A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a
gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a
nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek
az adósságban, végül össze fog omlani – tette hozzá a szakember.
Ha a
világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án
eljönne a túlfogyasztás napja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el,
Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, idén azonban
Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a
katariak, akkor már február 9-én elérnénk a túlfogyasztás napját – figyelmeztet
a WWF környezetvédő szervezet. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási
szintet; ha az egész világ úgy élne, ahogy hazánkban élünk, akkor közel két
(1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a túlfogyasztás
napja. (MTI)
A
jelenlegi állapot azonban visszafordítható. A szervezet szerint a politikai
intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A
húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt
nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek
energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelés terén bevezetett
változtatásokkal három hetet, az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős
hányadát kitevő szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három
hónapot lehetne nyerni.
Az
elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása – amely az
energiaszükségletek csökkenésével jár együtt –, pozitív irányba mozdította el
az ökológiai mutatót. A 2007–2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a
túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései
ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as
olajválság.
A tavaly
készített különböző tanulmányok szerint azonban a bolygó földterületeinek
egyharmada pusztul, és a trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként,
mintsem -elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik
a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam
szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak
hanyatlását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése