Muszlimból katolikus
pap – Paul Elie Checknoun története
Aliból lett Pál (Paul Elie), muszlimból
katolikus pap. Cheknoun atya élete nem egyszerű, ugyanis ha egy muszlim
Algériában keresztény hitre tér, az könnyen az életébe kerülhet. Közel volt a
halálhoz, de sikerült elmenekülnie Belgiumba, ahol rájött, Isten katolikus
papnak hívja.
2016-ban szentelték a touloni egyházmegyében,
Franciaországban. Nem feledte azonban, hogy honnan származik, és Algéria
püspökének kérésére missziós papként rendszeresen hazautazik annak ellenére,
hogy ezzel komoly veszélynek teszi ki magát.
Az iszlámból áttértek többsége, félve az
életveszélytől, nem vállalja az arcát nyilvánosan. Cheknoun atya az ő hangjuk
is kíván lenni. Az atya a Le Figaro francia
napilapnak adott interjúban mesélt megtérésének állomásairól és arról, hogy
milyen veszélyek leselkednek azokra, akik ugyanerre az útra kívánnak lépni.
„Muszlim családba születtem, és ebben a
vallásban nevelkedtem. Fiatal koromtól kezdve zavart, ahogyan a Korán Istenről
beszél. Az iszlám istene nagyon távoli. Nem engedi meg, hogy közel kerüljünk
hozzá, inkább olyan isten, aki mintha csak arra lenne, hogy ha megszegjük a
Korán törvényeit, megbüntessen. Kiábrándító volt szembesülni azzal, hogy az
iszlámban minden a büntetéstől való félelemre épül” – magyarázza az atya.
Testvérhúgának halála mélyen megrázta, annyira,
hogy fellázadt az iszlám és Isten ellen. Elvesztette a hitét, és egy időre belemerült
az ateista tanokba, miközben továbbra is iszlámhitű családjával élt. 1999-ben
történt, hogy egy unokatestvére elvitte egy titkos keresztény gyülekezetbe,
ahol először hallott Krisztusról. Amikor „a pásztor arról beszélt, hogy Jézus
meghalt és feltámadt a bűneinkért, az mélyen megérintett – meséli Pál atya. –
Nagy melegség öntött el, és hallottam, ahogy Krisztus szól hozzám és azt
mondja, hogy szeret engem. Szeretve éreztem magam Isten által! A félelmem
szeretetté alakult! Sírtam a boldogságtól, és megtértem Krisztushoz,
kereszténnyé lettem!”
Innen indult el minden. Elkezdett a titkos
közösségbe járni, és 2005-ben megismerte Ismael testvért, aki a Szent János
Közösség (egy 1975-ben, Franciaországban alapított szerzetesközösség, melynek
tagjai az igazság szolgálatának szentelik magukat) tagja volt. Cheknoun atya ma
is emlékszik, hogy ez a misszionárius testvér azért ment Algériába, mert „az Úr
hívása arra inspirálta, hogy Isten szeretetét hirdesse a muszlimoknak. Szavai
és példája nyomán felfedeztem a katolikus egyházban rejlő mélységes
gazdagságot, és tisztán éreztem a Szentlélek hívását arra, hogy katolikus pap
és misszionárius legyek azért, hogy megismertessem az emberekkel, és különösen
a hazámban, Algériában élő muszlim testvéreimmel Jézus szeretetének mélységét.”
Amikor elterjedt a híre, hogy elhagyta az
iszlám hitet és katolikusnak tért, halálos fenyegetések érték őt és a családját
iszlám fundamentalisták részéről. A családja elfogadta a döntését. „A családom
részéről felém irányuló tolerancia Isten különleges kegyelme volt, édesapám
elfogadta a megtérésemet.
Kivételes eset az enyém, több olyan családot
ismerek Algériában, akik kitagadták megtért családtagjaikat. Jézus Krisztus
szeretete az egész családomat megérintette.”
2006-ban el kellett menekülnie: Belgiumban
kapott menedéket, ahol 2007-ben bérmálkozott a Nyolc Boldogság Közösség
támogatásával, és ettől a pillanattól változtatta a nevét Paul Elie-re.
2010-ben belépett a II. János Pál Misszionárius
Testvériség (melynek karizmája elsődlegesen az evangelizáció) szemináriumába,
amely a touloni egyházmegyében található. 2016-ban szentelték pappá, különleges
körülmények között: a miseruháját saját, muszlim édesapja adta rá a szentelés
végeztével.
Napjainkban Cheknoun atya Algériában és
Franciaországban felváltva teljesít papi és missziós szolgálatot. „Algériában plébános
vagyok az ottani egyházmegye püspökének meghívására. De nem tudok mindig ott
lenni. Odahaza papként a templomban tudok csak dolgozni, nagy szeretettel
fogadom azt a nem kevés újonnan megtért keresztényt, akik eljönnek hozzánk. De
nem megengedett, hogy a templomon kívül tevékenykedjek misszionáriusként. Ha
kimegyek, nem viselhetek semmilyen vallási megkülönböztető jelet, ha mégis
megtenném, azt kockáztatnám, hogy megtámadnak”.
Az atya arról is beszélt, hogy Algériában
körülbelül 200 ezren tértek keresztény hitre a ’90-es évektől kezdődően.
„Az ország minden részén élnek keresztények, de leginkább Kabilia régióban
(Kabilia északon található, földrajzilag része az Atlasz-hegységnek és határos
a Földközi-tengerrel). Ott kicsit szabadabban élhetjük a hitünket. Algéria
egyéb részein a megtért keresztényeknek rejtőzködniük kell” – mondja a 44 éves
szerzetes pap.
Cheknoun atya beszámol
arról, hogy tapasztalatai szerint „a keresztény hitre tért muszlimoknak meg
kell tanulniuk túlélni egy nagyon ellenséges társadalomban. Számolniuk kell
azzal, hogy megtérésük miatt üldöztetést szenvednek, és nagyon gyakran a saját
családjuk és barátaik is kiközösítik őket. Árulóknak és hitehagyóknak tartják
őket.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése