2018. május 29., kedd

Évközi nyolcadik hét keddje



Évközi nyolcadik hét keddje


A gazdag emberrel való találkozás, illetve az ő távozása után Jézus a gazdagság veszélyéről kezdett tanítani. Szavai mindazokhoz szólnak, akik követői szeretnének lenni. Ha a vagyon szeretete lefoglalja valakinek a szívét, akkor képtelen lesz szabadon követni őt. Isten országának lelki kincseit csak az képes befogadni, akinek szívét nem tölti be a gazdagság. Ha valaki öröksége terhét vagy megszerzett vagyonát cipeli, észre sem fogja venni, hogy az üdvösség Isten ajándéka, amelyet nem lehet oly módon megszerezni, ahogyan vagyonhoz juthat az ember. Jézus szavai éppen az üdvösség ajándék jellegére mutatnak rá. Az embernek fáradozni kell érte, azaz nem maradhat tétlen, mégis Isten ajándékaként nyerheti el, amit nem érdemeinknek köszönhetően kapunk Isten nagylelkűségéből fakadóan.
A vagyonáról lemondani képtelen gazdag ember ellenpéldája a tanítványok esete, akik Jézus hívására készek voltak mindenről lemondani és rögtön követésére indultak. Ezt a tényt említi meg a folytatásban Péter apostol, aki a többiek szószólójaként lép fel. Amikor az Úr százannyit ígér minden helyett, amiről lemondtak és amit elhagytak őérte, akkor valójában arra bátorít, hogy bízzuk életünket a nagylelkű Istenre! Tegyük ezt üdvösségünk érdekében, amely minden földi gazdagságnál többet ér.
© Horváth István Sándor

Imádság

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy téged mindenkinél és mindennél jobban szeresselek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése