Húsvét második hetének szombatja

Húsvét második hetének szombatja

Az evangéliumi leírás alapján könnyen magunk elé tudjuk képzelni az eseményeket. Jézus közeledik a bárkában evező apostolokhoz, akik meglátván őt nagyon megijednek. Nem Jézustól ijedtek meg, hanem attól, hogy valaki a vízen jár, könnyedén halad a háborgó hullámok tetején. Jézus néha különleges dolgokat tesz. A kánai menyegzőn a vizet borrá változtatja, máskor parancsol a természet erőinek, lecsendesíti a vihart, ismét más alkalmakkor meggyógyítja a betegeket, feltámasztja a halottakat. Csodái azt tanúsítják, hogy isteni hatalommal rendelkezik, mert ő valóban az Isten Fia. A vízen járás eseményét nem a gyógyító, hanem a természeti csodák közé sorolhatjuk, de itt is Jézus istenségének bizonyítékáról van szó.
„Én vagyok, ne féljetek!” – mondja apostolainak az Úr, és ez a kijelentése erősebb hangsúlyt kap, ha párhuzamba állítjuk azzal, hogy feltámadása után, megjelenéseikor ugyanezekkel a szavakkal bátorítja a félelmükben bezárkózókat. A háborgó tengeren az okozta a tanítványok félelmét, hogy egyedül vannak, nincs velünk a Mester. Jézus kereszthalála után szintén az okozza csalódottságukat, hogy az Úr eltávozott körükből, meghalt a kereszten, úgy érzik magukra maradtak. A félelmet, csüggedést akarja eloszlatni bennük Jézus.
Jézus közelében nincs okom félelemre, hiszen szívemet örömmel és bátorsággal tölti el.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, a veled való végső találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak, hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.