Húsvét harmadik hetének péntekje

Húsvét harmadik hetének péntekje

Jézus eucharisztikus beszéde folytatódik a mai evangéliumban, amelyet a csodálatos kenyérszaporítás után mondott. A tanítás legfontosabb, legtitokzatosabb kijelentése az, hogy a kenyér, amelyet ad, az ő valóságos teste. A hallgatóság nem érti Jézus szavait, mert még sohasem hallottak olyanról, hogy egy ember teste a másik ember számára étel legyen. A törvényt jól ismerő írástudók e tanítást hallva kérdezik meg Jézustól, „hogyan adhatja saját testét eledelül?” Válaszában Jézus megerősíti, hogy az ő teste valóban étel és az ő vére valóban ital. Kijelentését azok értik, akik hisznek istenségében, s nem csupán egy embert látnak benne.
Félreérthetetlen, amit Jézus mond: az Oltáriszentségben jelenlévő testét ennünk kell és vérét innunk kell. Az Oltáriszentség tiszteletével kapcsolatban sok szép vallási hagyományunk van. Gondolhatunk a körmenetekre, amelyeket úrnapján vagy húsvétkor tartunk, de a szentségimádásra is az Oltáriszentség előtt. Bár Jézus nem parancsolta meg, hogy ilyeneket tartsunk, mégis helyes, ha ragaszkodunk ezekhez a hitünket erősítő szertartásokhoz. Azt viszont kifejezetten kérte, megparancsolta, hogy „vegyétek és egyétek” és „vegyétek és igyátok.” Az Istennel való egyesülés teljessége az, amikor szent testét magunkhoz vesszük. Éljünk a szentáldozás lehetőségével! Az Eucharisztia titok számunkra, amelyet talán akkor érthetünk meg, ha nem csupán hisszük Jézus jelenlétét, hanem valóban vele táplálkozunk.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Mindenható uralkodónk, ki mindent nevedért teremtettél, ételt és italt adtál az embereknek, hogy élvezzék, nekünk pedig lélek szerinti ételt és italt adtál, és örök életet Szolgád által! Mindenekelőtt azért adunk hálát néked, mert hatalmas vagy! Dicsőség néked mindörökké!