Engedem-e, hogy Isten meglepjen? – Ferenc pápa segítő gondolatai a rózsafüzér imádkozásához

Engedem-e, hogy Isten meglepjen? – Ferenc pápa segítő gondolatai a rózsafüzér imádkozásához

Az Új Ember Kiadó új kötete Ferenc pápa beszédeiből, írásaiból válogatott részleteket, imádságokat közöl, amelyek segítenek minket, hogy Mária tekintetével szemléljük Jézust.

„A rózsafüzér imádkozása olyan, mintha Mária mesélné el nekünk, kicsoda Jézus, milyen az élete, melyek a szavai, gesztusai” – írja az olasz nyelvből fordított kötet szerkesztője, Alessandro Saramaco.

A rózsafüzér titkaihoz fűzött, Ferenc pápára jellemző módon egyszerű és közvetlen hangvételű magyarázatok arra buzdítanak, hogy kövessük Szűz Mária példáját, aki bátran rábízta magát Isten akaratára. Az örvendetes titkok, a világosság titkai, a fájdalmas és a dicsőséges titkok mellé helyezett rövid elmélkedéseket egyéni és közösségi imádságaink alkalmával is olvashatjuk, családi imádkozás során a gyerekekhez is közelebb hozhatják Jézus életének misztériumát.

„Engedem-e, hogy Isten meglepjen engem, ahogyan Mária tette, vagy bezárkózóm biztonságaimba… Tényleg megengedem, hogy Isten belépjen az életembe?” – teszi fel a kérdést a pápa az első örvendetes titok, az angyali üdvözlet kapcsán.

A világosság titkainál, a kánai menyegző kapcsán a Mindenható jelenlétéről szól, és arra buzdít a Szentatya, hogy „a türelem Isten ereje, s arra tanít minket a családban, hogy ezzel a türelmes szeretettel legyünk egymás iránt”.

„Olykor úgy tűnhet számunkra, hogy Isten nem ad feleletet a rosszra, hogy csöndben marad. Valójában azonban Isten beszélt, válaszolt, és válasza Krisztus keresztje: olyan szó ez, amely szeretetről, irgalmasságról, megbocsátásról beszél” – ad választ kérdéseinkre Ferenc pápa Jézus kereszthaláláról elmélkedve.

A mennybemenetel titkánál így biztat minket: „Jézus megnyitotta előttünk az utat: olyan ő, mint egy kibiztosított ösvény hegymászáskor… Ha rábízzuk életünket, ha engedjük, hogy ő vezessen minket, akkor biztosak lehetünk: biztos kéz tart minket, Üdvözítőnk, Szószólónk keze.”

Végül pedig Mária követésére buzdít: „Engedjük, hogy Mária ránk tekintsen, hogy így megtanuljunk alázatosabbnak lenni, de egyszersmind bátrabbak is legyünk Isten szavának követésében; hogy befogadjuk fiának, Jézusnak a gyengéd ölelését, az ölelést, amely életet, reményt és békét ad.”