Évközi kilencedik hét péntekje
Az előző
napok során olyan részleteket olvastunk az evangéliumban, amikor a különböző
zsidó vallási csoportok képviselői kérdéseket tettek fel Jézusnak. Mindhárom
kérdésre Jézus rendkívül találóan válaszol, amely azt bizonyítja a kérdezők
számára, hogy az Úr valóban jól ismeri a törvényeket és az írásokat. Bár a
kérdezők Mesternek szólítják Jézust és elismerően állítják róla, hogy az
igazsághoz hűen tanítja az Isten útját, mégis mindezt inkább gúnynak szánták,
mintsem dicséretnek. A válaszok alapján viszont meggyőződhettek Jézus
bölcsességéről, tanításának erejéről, ezért el is hallgatnak. A legfőbb
parancsról szóló kérdéssel ez a sorozat lezárul, majd pedig fordul a helyzet,
Jézus tesz fel kérdést nekik. Bár az evangélista nem nevezi meg a címzetteket
és választ sem ad senki, mégis jogosan állíthatjuk, hogy az Úr kérdései azokhoz
szólnak, azokat akarja próbára tenni, akik őt faggatták korábban.A kérdés így
hangzik: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia?” Ebből
kitűnik, hogy nem csak a Messiásról szóló jövendöléseket ismeri, hanem az
írástudók magyarázatát is ezekről a jövendölésekről. A kérdésre nem ad senki
választ, amely a hitetlenség jele.
Nekünk viszont érdemes megfogalmaznunk valamilyen választ arra a kérdésre, hogy hisszük-e azt, hogy Jézus a Megváltó?
© Horváth István Sándor
Nekünk viszont érdemes megfogalmaznunk valamilyen választ arra a kérdésre, hogy hisszük-e azt, hogy Jézus a Megváltó?
© Horváth István Sándor
Imádság
Légy kegyes gyermekeidhez, isteni Nevelőnk! Add, hogy parancsaid hűséges követői legyünk, a Te képmásodra hasonlítsunk, és amennyire rajtunk áll, Téged mint jóságos Istent, és ne mint kérlelhetetlen bírót ismerjünk meg. Hadd éljünk a Te békédben, és jussunk el a Te Városodba! A kimondhatatlan bölcsességben akarunk élni nappal és éjjel, az utolsó ítélet napjáig dicsérettel Neked hálát adni. Minden jóért, szépért, bölcsért, igazért Neked legyen tisztelet örökké. Ámen.Alexandriai Szent Kelemen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése