Isteni Irgalom, aki átöleled a világegyetemet Bízunk benned!

Isteni Irgalom, aki átöleled a világegyetemet

Bízunk benned!

Új eszmék akkor nyernek teret, amikor a régieket elértéktelenítik. Csakhogy, az eszmék embertől valók, és arra, hogy az ember önmagát becsapja. Arra gondolok, hogy magunkat próbáljuk szüntelen megmenteni, abból a bajból, amit magunk teremtünk. Csak nehogy Istenhez kelljen fordulnunk segítségért! Mert akkor nem kerülhetjük el azt, hogy változtassunk addigi hozzáállásunkon.

Varga László, kaposvári helynök atya (ma már kaposvári püspök) januárban tartott egri elmélkedésében példálódzott azzal a képpel, hogy Jézus zörget a templom kapuján, belülről pedig, vagy húszan tartják a kaput, hogy be ne jöjjön. A kép alatti szövegben ez áll: „be ne engedjétek, mert mindent megváltoztat!” Majd hozzátette: „az Evangélium az állandó változás, az állandó megtérés Evangéliuma!”

Ugyan, mi mást mondanak Jézus mai szavai: „Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg pecsétjével.”

Isten önmagát, önmaga szüntelen, állandó, és örökkévaló megújulását, megújulásra képességét ajánlja az Ember számára! Mert a szeretet nem más, mint nyitottság az elfogadásra. Amit nem értek, de mégis van; viselése, tisztelete annak, aki van, és ami lenni lehet, abban a hitben, hogy minden Istenben létezik, ami felett Isten őrködik, és képes minden töredékességből, képtelenségből, álságosságból is jót kihozni.

Mert minden emberi dolog, okoskodás, vagy bölcsesség, veszendő, hiábavalóság, ha azt nem engedem meg, hogy Isten kezében arannyá válhasson. Hiszen, kezei között minden üdvösségszerzővé válik! „Mert ő olyan, mint az olvasztó tűz, és mint a posztóványolók lúgja. Leül, mint az ezüstolvasztó és tisztító mester, és salaktalanná teszi Lévi fiait; és megtisztítja őket, mint az aranyat és mint az ezüstöt” [Mal 3,2-3]

Nincs Istennél olyan, amiből ne tudna az Ember javára jót kihozni.

Vagyis, nem nekem kell szeretnem. Nekem csak meg kell engednem, hogy Isten szeretete működővé váljon ott, ahol én vagyok, mert Benne vagyok. Pontosabban: hiszem, hogy Benne lehet létem, létezésem, hogy eszközeként szándékát segítsem megvalósulni. Nekem elég szeretnem Isten szeretetét, tisztelni, és belé helyezkednem!

Jézus nem eszmét hirdet, hanem minden ember számára világot próbál gyújtani, hogy ne sötétben tapogatódzva próbáljunk jót tenni. – Amikor nem is látom, hogy mi az, amiről Isten azt állítja, hogy az jó!

Tegyél engem értékeddé, olvassz ki belőlem salakot és ólmot, színarannyá lenni vágyom színed előtt! Ámen