Ferenc pápa: Az Egyház hallgassa meg az embereket

Ferenc pápa: Az Egyház hallgassa meg az embereket

Az Egyház legyen talpon és úton, hallgassa meg az emberek szívében rejlő aggodalmakat, és mindig örvendezzen. Erre buzdított Ferenc pápa május 4-én, csütörtökön reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

Az Apostolok cselekedeteinek első nyolc fejezete összegzi az Egyház egész történetét: az igehirdetést, a keresztséget, a megtéréseket, a csodákat, az üldözéseket, az örömöt és azoknak a bűnét is, akik azért közelednek az Egyházhoz, hogy saját pecsenyéjüket sütögessék. Ezek a „jótevők” aztán a végén becsapták az Egyházat, mint Ananiás és Szafira. Ferenc pápa ebből a megállapításból indult ki homíliájában, a napi szentleckét (ApCsel 8,26–40) elemezve. Rámutatott: az Úr kezdettől fogva elkísérte tanítványait, Isten szavát csodás jelekkel erősítette meg. Soha nem hagyta magukra őket, még a legnehezebb pillanatokban sem.

Ferenc pápa a szentlecke három kifejezésénél időzött el homíliájában. Az első: „Kelj föl, és menj!” – amit az angyal Fülöpnek mond. Ez az evangelizálás jele. Az Egyház hivatása és nagy vigasza éppen az evangelizálás. De ahhoz, hogy evangelizáljunk, föl kell kelni és menni. Nem azt mondja: „Maradj ülve, nyugodtan, otthon”: nem! Az Egyház úgy lehet hűséges az Úrhoz, ha mindig talpon van és úton: „Kelj föl, és menj!” Egy olyan Egyház, amely nem kel föl, nincs úton, az megbetegszik. A vége pedig az lesz, hogy bezárkózik a sok pszichés és lelki traumával a pletykák uralta szűk világba, amely távlatok nélküli. Kelj föl, és menj, légy talpon, és járj. Így kell cselekednie az Egyháznak az evangelizálásban – jelentette ki Ferenc pápa.

„Menj, és szegődjél oda a kocsihoz!” – szól a második buzdítás Fülöpnek, ami a Szentlélektől érkezik. A kocsin egy etióp ült, egy zsidó vallású prozelita, aki Jeruzsálemből jött, ahol Istenhez imádkozott. Útközben Izajás prófétát olvasta. Egy „gazdasági miniszter” megtéréséről szól tehát a történet, ami nagy csoda. A Lélek arra buzdítja Fülöpöt, hogy üljön föl mellé: ez rávilágít arra, milyen fontos, hogy az Egyház meghallgassa, milyen aggodalom rejlik minden ember szívében – mutatott rá Ferenc pápa.

Minden férfi és nő szívében találunk nyugtalanságot, jót vagy rosszat, de mindegyikében van nyugtalanság. Hallgassuk meg ezt az aggodalmat – figyelmeztetett a pápa. – Nem azt mondja: „Menj és téríts!” A második lépés a meghallgatás. Az első az, hogy kelj föl, és menj, a második pedig, hogy hallgasd meg. A meghallgatás képessége arra vonatkozik, hogy mit éreznek az emberek: Mit éreznek a szívükben, mit gondolnak? Vajon téves dolgokat gondolnak? De én hallani akarom ezeket a téves dolgokat, hogy megértsem, hol a nyugtalanság. Valamennyien hordozunk magunkban aggodalmakat. Az Egyház második lépése az, hogy megtalálja az emberek nyugtalanságát – fejtette ki Ferenc pápa, majd így folytatta: maga az etióp az, aki látva a közeledő Fülöpöt, megkérdi tőle, hogy kiről beszél Izajás próféta, és fölülteti maga mellé a kocsira. Ekkor Fülöp szelíden elkezd prédikálni. Így annak az embernek a nyugtalansága magyarázatot kap, ami reménnyel tölti el szívét. Ez azonban azért volt lehetséges, mert Fülöp odament és meghallgatta. Mialatt az etióp hallgatta őt, az Úr dolgozott őbenne. Így ez az ember megérti, hogy Izajás próféta Jézusra utalt. Ezáltal olyannyira megnőtt a hite Jézusban, hogy amikor víz közelébe értek, kérte, hogy kereszteljék meg. Ő maga kérte a keresztséget, mert a Lélek dolgozott a szívében – mutatott rá a pápa, majd arra buzdított, hogy hagyjuk dolgozni a Szentlelket az emberek szívében.

A harmadik szó, amelyet Ferenc pápa homíliájában kiemelt, az öröm: a keresztény ember öröme. Az Anyaszentegyház sok „gyermeket hoz a világra” ezzel a módszerrel, amely nem erőszakos térítés, hanem az engedelmesség tanúságtételének módszere. Az Egyház ma ezt mondja: „Örvendj! Örülj afelett, hogy keresztények vagyunk, a nehéz pillanatokban is, mert István megkövezése után nagy üldözés tört ki, és a keresztények mindenütt szétszóródtak, akár a mag, melyet a szél elhord. Ők voltak azok, akik Jézus szavát hirdették.”

Ferenc pápa végül egy fohásszal zárta csütörtök reggeli homíliáját: „Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy mindannyian így éljük meg az Egyházat: talpon állva és kilépve, meghallgatva az emberek nyugtalanságát és mindig örömmel telve."