Isteni Irgalom, a Megváltó legnagyobb tökéletessége Bízunk benned!

Isteni Irgalom, a Megváltó legnagyobb tökéletessége

Bízunk benned!

Taníts Istenünk az Evangélium hirdetésére! Amikor itt tanítást mondok, akkor a Lélek szavára gondolok, mely erőt bír venni anyagi mivoltomon, és felülkerekedve minden evilági erőlködésen, erővel tölt el, bölcsességgel tölt el, bátorsággal tölt el, lelkesedéssel tölt el, érzelmeimet, és érzékiségemet, érzéseimet veszi birtokába, hogy sodortatva Általa, a Szentlélektől, bírjak nyelvemmel, testbeszéddel, minden idegszálammal eszközeként cselekvővé válni.

Mert azt érzékelem, hogy micsoda erők működnek az Igazság ellenében a világban. Az Ember olyan teremtménnyé lett, aki kialakította azokat a struktúrákat, melyek garantálják hatalmát mások felett, még önmaga ellenében is! Az önmaga, az a fogalom, értelmezésem szerint, melyen Isten áldása van, mely Isten szándékára van a jóra, az igazságra, a szeretetre. Ma már ez egy olyan kisebbség, mely Európából már nem is látható.

Személytelenekké lettünk, kiszolgálunk olyan láthatatlan erőket, melyeket meg sem kérdőjelezünk. Mert már az egyén, a személy számára az jelenti a biztonságot, ha vakon engedelmeskedik önmaga állította szabályoknak, csupán anyagi érdekből! Akkor van jövedelmem, akkor van munkám, akkor lehet mindenem, mi anyagi és kézzelfogható értékként igazol engem, ha engedelmeskedem, kiszolgálom azt az erőt, amit nem szükséges, sőt jobb, ha nem is kutatok, hogy mi céllal van. Éppen ezért, már fel sem engedem vetni azt a kérdést, magamnak sem, hogy hol van az én méltóságom, emberi méltóságom, mely méltóság örök érvényű és örök értékű? Nehogy gondolnom kelljen a holnapomra! Ma csapom be magam, hogy holnap ettől esetleg szenvedek, az már fel se merüljön bennem.

És én, aki kereszténynek mondom magam, ezt a rendszert kiszolgálom. Vagyis leminősítem kereszténységemet e világ értékítéletére hagyva. Nem szolgálom azt a világot, amit rám bízott Isten, hanem kiszolgálom azt a folyamatos értékvesztést, mely pusztító erő, Isten szándéka ellen való!

Ne csodálkozzak azon, hogy nem teljesül Krisztus ígérete: „Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.”

Fel tudjuk érni még Péter szavait: „Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Bízzátok rá minden aggodalmatokat [Zsolt 55,23], mert gondja van rátok. Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen …”?

Segíts meg Istenünk, hogy képesek legyünk megtorpanni, visszanézni, és rádöbbenni, hogy hol, miben és mikor tértünk le arról az útról, amire Te mutattál utat számunkra! Ébreszd föl bennünk azt az igényt, azt az igényességet, hogy keressük azt, ami Hozzád köt bennünket, a világ csábításai ellenében is! Reálisak legyünk, bátrak, és erősek a Te hitedben és a Te igazságodban, a Beléd vetett megrendíthetetlen bizalomban! Ámen