2016. május 29., vasárnap

Himnusz CLXXXI.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.


HIMNUSZ

Ezen a szent napon örvendjünk, emberek,
szívben és ajkakon himnuszok zengjenek;
a régi múljon el, újulnak mindenek,
szó és a tett, szív és kebel.
A végső vacsorát ünnepli e sereg,
hol az Úr Krisztus ad bárányt és kenyeret
testvérei elé, amint a régiek
szentelt törvénye rendeli.
Testét így adta át gyengék falatjaképp,
búsaknak így borát, vérének serlegét;
„Amit nektek adok” – hozzájuk így beszélt –
„Vegyétek mind, és igyatok.”
E szakramentumot ekképpen adta át,
s egyedül a papok kezére bízta rá:
előbb a pap vegye, hogy majd kiosztaná,
mit rábízott Krisztus kegye.
Emberek étke lett az angyali kenyér;
az előkép-jelek sora itt véget ér.
Ó, milyen csodaszép, hogy Istenéből él
szegény nyomorult szolganép!
Hármas-egy Istenünk, hozzád fohászkodunk:
Urunkul tisztelünk, jöjj, és légy gyámolunk:
vezess ösvényeden, hová iparkodunk:
a fénybe, mely körülveszen! Ámen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése